Forrás: Origo

24 gyanúsítottja a roma kárpótlási csalásnak

2005. február 22., kedd, 17:59

Bács-Kiskun megyében eddig 24 gyanúsítottja van az Osztrák Megbékélési Alap által romák számára nyújtott kárpótlással való visszaéléseknek. A nyomozás adatai szerint többször annyian akartak kárpótlást kérni, mint ahányan jogosultak lettek volna. Egy kisebbségi önkormányzati vezetőt csalás miatt már őrizetbe is vettek.

“A 2004 szeptembere óta tartó nyomozás csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik, mert a rendelkezésre álló adataink szerint valótlan tartalommal ellátott okiratok felhasználásával okoztak károkat az Osztrák Megbékélési Alapnak” – mondta Máté Gábor főhadnagy, aki hozzátette: ők csak a Bács-Kiskun megyei eseteket vizsgálják, de az ország több megyéjében is folyik nyomozás. “Mi eddig egyetlen személyt, egy Bács-Kiskun megyei település kisebbségi önkormányzatának korábbi vezetőjét vettük őrizetbe.”

Az osztrák alap által felajánlott kárpótlás azoknak jár, akiket kényszermunkára hurcoltak a mai Ausztria területére II. világháború során. Kárpótlást az az érintett kérhetett, aki 2000. február 16-án életben volt, vagy a munkatáborban született. Örökös is igényelhetett pénzt, ha a jogosult 2000. február 15-én – a kárpótlást biztosító osztrák törvény hatálybalépésekor -, vagy azt követően hunyt el.

A kényszermunka tényét illetve a kárpótlásra jogosultságot okirattal kellett igazolni, de a nyomozás során megállapították, hogy több esetben valótlanságokat tartalmaztak az igénylések. Az MTI kérdésre válaszolva a nyomozás vezetője elmondta, hogy az okiratokat közjegyző, jegyző vagy kisebbségi önkormányzati vezető igazolhatta, “a bűnügyben gyanúsítottként szereplő személyek között nem csak kárpótlást igénylők vannak” .

A nyomozás vezetője elmondta, hogy az igénylési dokumentációt beszerezték és azok tételes átvizsgálása folyik. Az igénylőlapokra beírt adatok elemzése alapján az osztrák hatóságok 2500 vagy 7600 euróban határozták meg a kárpótlás mértékét, tehát egyes személyek közel kétmillió forinthoz juthattak.

A rendelkezésre álló levéltári és egyéb adatok alapján a II. világháborúban megközelítőleg 40 ezer embert hurcoltak el a mai Ausztria területére kényszermunkára. Az elhurcoltak 80 százaléka zsidó származású volt, tehát a becslések szerint Magyarország területéről elhurcolt, egyéb népcsoporthoz tartozók száma nyolcezer körüli lehetett. 

“A fennmaradó nyolcezer fővel szemben már többszöröse azoknak a kárpótlást kérőknek a száma, akik más, különböző meghurcolt népcsoporthoz tartozónak vallva magukat benyújtották igénylésüket” – mondta a rendőrtiszt. A nyomozás vezetője közölte: az érintett zsidó származásúak közül kevesebb mint kétezren tudtak élni a kárpótlás lehetőségével. A rendelkezésre álló adatok szerint Bács-Kiskun megyére nem volt jellemző, hogy területéről nagyszámban deportáltak volna nem zsidó származásúakat osztrák munkatáborba.

(MTI)

Comments are closed.