Forrás: MA

[cikk] Sorstalanság: óriási bukás a német filmszemlén

A film egy katasztrófa, amit a legjobb esetben hülyeséggel lehet magyarázni – véli a Perlentaucher című portál.

2005.02.20 09:34 MNO, Keresztes Lajos

Perlentaucher (perlentaucher.de)

A Gyöngyhalász nevű kulturális portál tovább követi a berlini filmfesztivál történéseit. Ekkehard Knörer német kritikus Egy katasztrófa: Koltai Lajos Fateless-e, címmel ostorozza a pénteken versenyfilmként bemutatott Sorstalanságot.

A versenyfilmek néhány kivételtől eltekintve eddig is komoly szenvedést okoztak a jó ízlésűek számára. Ennek ellenére egy olyan filmre, mint a Fateless, nem készülhettek fel a nézők. Annak ellenére sem, hogy Kertész Imre a forgatókönyvet ezzel a bevallott céllal írta meg, s a vetítés előtti sajtótájékoztatón elárulta az okot.

Egy korábbi forgatókönyv számos hatásvadász jelenetet tartalmazott, így az egyértelműen a bulvárosodás irányába mozdult el. Kertész nem akart többet és kevesebbet, minthogy a legrosszabbat meghiúsítsa. Ez azonban nem sikerült neki, annak ellenére sem, hogy a forgatókönyv ezért alig tehető felelőssé – olvasható a portálon.

Knörer a katasztrofális filmért elsődlegesen Koltai Lajost teszi felelőssé. Szerinte amit a Fateless-szel művelt, azért megérdemelne egy alapos verést. Koltai átengedte a kamerát Pados Gyulának, aki azonban arra késztette a rendezőt, hogy a lehetőségekhez képest szép képeket fényképezzen. A kritikus szerint a Fateless a szép, méghozzá giccsesen szép képek holokausztfilmje. A buchenwaldi tablót Ennio Morricone dús, elégikus zenéje festi alá, aki immár mindent megzenésített, a szoft pornótól a holokausztig. S mindegyik zenéje hasonlóan hangzik, s hála Koltainak, hasonló a kinézetük is.

Knörer elfogadhatatlannak és “hajmeresztőnek” tartja Koltainak a sajtótájékoztatón előadott magyarázkodását, miszerint egy fiatalember szemén keresztül láttatta az eseményeket.

A Fateless egy katasztrófa, amit a legjobb esetben hülyeséggel lehet magyarázni. Kertésznek, aki a filmet védte, a szemére vethető, hogy a filmművészet esztétikájához nem ért. Rendben, ő egy író és amúgy sincs túl jó véleménye a filmről. Ráadásul ő sem tudta megakadályozni a legszörnyűbbet.

Koltai Lajos mesterkedése ebben megakadályozta. Egy fesztiváligazgatónak, aki egy ilyen, a holokausztot ilyen méltatlan módon bagatellizáló filmet a versenyére meghív, már semmivel sem lehet megbocsátani. Vannak olyan esetek, amikor az érdektelen engedékenység a művészet minimális mércéje és az erkölcs megvetésébe csap át. A Fateless ebbe a kategóriába tartozik – fogalmaz a kritikus.

die tageszeitung (taz.de)

A radikális baloldali lapban Gerrit Bartels A pokol tudomásul nem vétele című írásában bírálja a Fatelesst. A szerző úgy véli, hogy a koncentrációs tábor leírása a realizmustól való eltérést és a témával való azonosulást követelne meg.

Míg egyes mondatoknak, például a főszereplő koncentrációs tábor iránti honvágyának megvan a helye Kertész regényében, addig ezek a filmben szembetűnő egyedülálló “borzalmasságuk”. Hiszen nincs kapcsolatuk a film néhány valóban borzalmas képével, s végleg nincs közük a Ennio Morricone végtelen giccses zenéjéhez.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Verena Lueken Arcfestékkel és zenével táborban címmel mond kemény ítéletet a Fatelessről. Írása azzal a mondattal kezdődik: “Eleinte mindenki be kívánt tódulni a moziba, majd röviddel később a legtöbben el kívánták hagyni a vetítőtermet.”

A Fatelessben a rendező felvonultatott mindent, kézikocsin fekvő mezítelen testeket, szikár, karikás szeműre sminkelt arcokat, a vágyakozva kanalazott híg levest, a gyengeséget, a lyukas ingeket, a haldokló barátokat, a füstölgő kéményeket, a szégyellni valóan banális, veszélytelen moziképeket, amelyekben semmi más nem vált láthatóvá csak egy csomó statiszta, számos edénnyi arcfesték és a jól megtömött ócskaruharaktár.

Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)

A berlini lapban Carmen Böker Rózsafüzér hamuszürkében című írásában sem találhatók a lelkesedés nyomai. A szerző szerint a rendező esetleg azért kaphat elismerést, mert a borzalmat még elviselhetően mutatja be. Ugyanakkor azt hibásnak tartja, hogy olyan dialógusokat tett Koltai a filmjének kulcspillanatává, mint amikor a Budapestre beérkező Györgyöt megkérdezik:

” – Van gázkamra Auschwitzban?”

– Igen.

– De magad is láttad?

– Akkor nem lennék itt.

– Tehát te nem láttad.”

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali napilapban Tobias Kniebe kifejti: a Fatelessben pusztán egy “kémiailag színtelenített, egymás után rakott koncentrációstábor-jeleneteket” látott.

Berliner Morgenpost (morgenpost.berlin1.de)

A félbulvár berlini lapban Elmar Krekeler Játszd nekem Auschwitz dalát címmel foglalkozik a Fateless-szel. (A cím utalás Sergio Leone westernklasszikusára, a Volt egyszer egy vadnyugatra, mely a német nyelvterületen a Játszd nekem a halál dalát címen vált ismertté (- a szerk.)

Krekeler szerint a Fateless egy “hollywoodi holokausztfilmre” sikeredett, mely csak egyes képeinek nyomasztó erejével különbözik a sorozat többi alkotásától. Ez részben Ennio Morricone zenéjének következménye, amelynek partitúrája már a perverzitás határát súrolja. Ugyanis minden eszközzel szeretné felülmúlni érzelmességben a Schindler listájának még éppen elviselhető zenéjét.

Morricone hajmeresztő érzelmi manipulációs kísérlete nem az egyetlen zavaró momentum a filmben. Rosszabb, hogy Kertész mondatai (“Hisz még ott, a kémények mellett is volt a kínok szünetében valami, ami a boldogsághoz hasonlított”) végül a film ellen fordulnak. A majd két és fél órás filmben semmi sem volt látható ebből a különös boldogságból, csak a máshol már tucatszámra látott jelenetek – írja a berlini lap.

Kapcsolódó írások:

A külföldi sajtó nagyra értékeli a Sorstalanságot »

Sorstalanság – nézőrekord! »

Sorstalanság – Elmaradt a csoda Réz András szerint »

Vincze Attila Tamás: A Sorstalanság Doktora »

Comments are closed.