Forrás: Magyar Rádió

A romák iránt az emberek csupán 23 százaléka jóindulatú

Elhangzott: 2005. február 16.

2005. február 19., szombat 15:50

Elfogadó a romákkal szemben a kérdezettek 23 százaléka, ennél sajnálatos módon egy picit magasabb az elutasítóké, vagy diszkriminatív hajlamúaké, és semleges attitűddel rendelkezik a megkérdezetteknek valamivel több mint a fele, 53 százaléka.

Pontosan nem lehet tudni, hogy hány cigány ember él Magyarországon, de a Kemény István vezetésével folytatott többszöri cigánykutatások 600-650 ezerre teszik a romák részarányát a népességben.

A romák társadalmi megítélését a velük kapcsolatos véleményeket vizsgálta nemrégiben egy kutatás, majd pedig azt, hogy társadalmi célú hirdetések hatására változott-e az emberek véleménye a cigányságról. Vagyis, amikor az emberek különböző reklámokban, televízióban, rádióban, sajtóban, vagy óriásplakáton találkoztak a témával, akkor hogyan reagáltak arra.

A kutatás készítői, Füzesi Zsuzsa szociológus, a FAKT Intézet munkatársa és Neuman Péter kommunikációs szakember a Pesti Csoport munkatársa az eredmények ismertetése előtt azt boncolgatták, hogy mennyire szalonképes a cigány szó, mit is jobb használni, a „roma” vagy a „cigány” megnevezést. – A roma kifejezés nem nagyon régi, 1-2 évtizedes múltra tekint vissza, amikor valamelyik konferencián – Neuman Péter sem tudja már felidézni, hogy hol – úgy döntöttek, azt javasolta a romaközösség Európának hogy ezt a szót használják, ahol csak lehet. Ez nemzetközi szó. A lényeg, azt gondolom, és ezt mondják a romák is, akikkel erről beszél, hogy legyen egy ilyen megjelölés, nemzetközi kifejezés, ami a romát jelenti, ettől még a cigány, vagy a gipsy szavakat Európában ugyanúgy használják, mint mi.

Magyarországon ma nemcsak a romák szegények, hanem nagyon sok ember szegény, de az biztos, hogy a romatársadalom legnagyobb része szegény – egészítette ki Füzesi Zsuzsa -Tehát ez így pontos, és valóban ők az egyik legnagyobb vesztesei a rendszerváltásnak. és ezt mindannyian tudjuk. Magyarországon 13 nemzet és etnikai kisebbség él, hivatalosan nyilvántartottan, mégis, amikor a kisebbségről beszélnek sokan, akkor mindenki a romákra gondol, tehát ilyen módon is lehet, ha úgy tetszik, pejoratív értelemben említeni őket, és még csak nem is hangzott el a cigány szó, csak a kisebbség, de a a rejtett előítéletek miatt, a politikai korrektség miatt azt hiszik, hogy ezzel el lehet fedni tulajdonképpen.

Az Ifjúsági-, Szociális-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium megrendelésére készült egy alapkutatás. És aztán egy nagy médiakampány, hirdetési kampány, ezt társadalmi célú hirdetésnek nevezik hivatalosan, és utána azt is kutatták, hogy az emberek ezt hogyan fogadták. – Mindez amiről beszélünk, a PHARE által, illetve a magyar állam által finanszírozott program része, amely program azt a nevet viseli, hogy Program az Összetartó Társadalomért, mi úgy hívjuk, hogy Program 5 – kezdte az ismertetést Neuman Péter -, amely három nagy tevékenységi csoportból áll. Van egy kutatási láb, van egy kommunikációs láb, amelynek keretében médiakampányokat végzünk annak érdekében, hogy a magyar többségi társadalom attitűdje a romákkal szemben kedvezőbb legyen, és van egy nagy oktatási része, egy vadonatúj tananyag kifejlesztésén dolgozik a programok megvalósításáért felelős konzorcium, amelyet 2005. őszén 50 kiválasztott iskolában fogunk tesztelni.

A kutatást Füzesi Zsuzsa vezette. – 2004. júliusában egy 2500 fős országos reprezentatív mintán végeztünk kutatást, aminek a során azt vizsgáltuk, hogy milyenek az emberek többségének a romákkal kapcsolatos ismeretei, milyen érzelmekkel viszonyulnak hozzájuk, Kiemelek, néhány adatot, vagy megállapítást ebből a kutatásból. Az egyik legfontosabb az, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint, a 85 % szerint van cigányellenesség Magyarországon. Nagyon nagy cigányellenességet a népesség egyötöde állít, és az is eléggé elszomorító, hogy úgy értékelik, hogy ez a cigányellenesség az elmúlt években tendenciájában növekedett. A másik, amit attitűd állításokkal vizsgáltunk, hogy a társadalom tulajdonképpen milyen beállításokkal rendelkezik a cigánysággal kapcsolatban, és azt állapíthattuk meg egy komplexebb kérdéskör keretén belül, hogy elfogadó a romákkal szemben a kérdezettek 23 %-a, ennél sajnálatos módon egy picit magasabb az elutasítóké, vagy diszkriminatív hajlamúaké, és semleges attitűddel rendelkezik a megkérdezetteknek valamivel több mint a fele. 53 %-a. Az emberek többsége azt gondolja, hogy a romák azért nem dolgoznak, mert nem akarnak dolgozni. Hozzáteszem, hogy a rendszerváltás előtt például a roma férfiak munkavállalási aránya nem különbözött a nem roma magyar férfiakétól, ennyit erről, hogy nem akarnak dolgozni. 15 évvel ezelőtt úgy látszik, akartak, itt inkább a munkanélküliség számít. A másik az együttélésből és a szegénységből adódó problémákat jelentette, viszont a pozitív tulajdonságok között a családszeretetet, az összetartozást, tehetséget, a zenében, táncban mindenképpen kiemelték.

Az 53 százalék számára mintha nem léteznének cigányok, az ő életüket nem érinti, azt mondják, hogy távol laknak, nincs roma munkatársuk, barátjuk, stb. El sem ítélik őket, de nem is tartják arra érdemesnek őket, hogy például kormányzati programokkal támogassák őket. Ők jelentették végül is számunkra az igazi célcsoportot a médiakampány során, mert az elfogadók esetében nem kellett meggyőzni senkit arról hogy most még jobban fogadják el a romákat, akik diszkriminatív attitűddel bírnak, azokat nagyon nehéz meggyőzni, tehát a semleges csoportba tartozókat céloztuk meg a médiakampánnyal.

A médiakampány Neuman Péter vezetésével készült. – A program május 1-én kezdődött hivatalosan, szeptemberig tart, több hullámban fognak továbbra is hirdetésekkel találkozni az emberek. A jelenlegi fázisban csak azt mértük, hogyan fogadták a plakátokat, illetve a tévéspotot, és azt állapíthattuk meg, hogy a többséget elgondolkodtatta. Ennél kisebb arányban, de is döbbentette őket, és sokkal kevesebben voltak, azok akik azt mondták, hogy hidegen hagyta őket ez az egész. Nagyon sok ember egyáltalán nem volt tisztában azzal, hogy milyen a munkanélküliség a romák körében, milyen esélyeik vannak az iskoláztatásban, az élethez való esélyeikben, amit az egyik plakát is jelzett hogy tíz évvel rövidebb ideig élnek a romák, és így tovább. Ez elgondolkodtatta az embereket, de hogy sikerül-e az 53 % semleges arányt csökkenteni, ez szeptemberben fog kiderülni amikor zárjuk a programot, és újabb kutatást végzünk.

A kutatási tapasztalat egyébiránt azt mutatja, hogy míg a tényszerű ismeretek nem befolyásolták az elfogadás növekedését, addig az együttélés, a tapasztalatok valóban pozitív irányban mozdították el az attitűdöket. Azok, akiknek van roma diáktársa, munkatársa, közelben lakik a lakókörnyezetében, vagy ne adj isten a rokona roma, azok sokkal elfogadóbbak a romákkal, cigányokkal kapcsolatosan. És van még egy fontos tapasztalat, hogy aki átélt valamilyen kisebbségi létet, vagy most is valamilyen nemzeti-etnikai kulturális kisebbséghez tartozónak vallja magát, aki tudatában van annak, hogy esetleg sváb, esetleg zsidó, vagy nem tudom én újságíró, szociológus, valamilyen kisebbséghez tartozik, azok sokkal elfogadóbbak a romákkal kapcsolatban, legalább kétszer annyira, mint azok, akik nem érzik magukat semmilyen kisebbséghez tartozónak.

Bálint István műsora nyomán