Forrás: Múlt-Kor

www.mult-kor.hu

Nyelvi vita egy berlini emlékmű körül

2005. február 18.

Május elején avatják fel Berlin szívében, a Brandenburgi kaputól egy kőhajításnyira, a náci korszakban meggyilkolt európai zsidók emlékművét. Az európai cigányság mártíriumának szentelt berlini emlékhely azonban, jóllehet megvalósításához mind a pénz, mind a telek, mind a kivitelezési terv rendelkezésre áll, talán még az évtized végére sem válik valósággá.

Az ok egy nyelvi huzavonában keresendő. Roman Herzog korábbi német államfő egy beszédében az európai “szinti és roma” közösség rovására történt népirtásról szólt. Ebből kiindulva a németországi szintik és romák központi tanácsának elnöke, Romani Rose ragaszkodik ahhoz, hogy a majdani emlékművön a “szinti és roma” kifejezés álljon. Ezzel szemben Natascha Winter, a szintik szövetségének elnöke a “cigányok” szó használata mellett tört lándzsát.

Winter maga mögött tudhatja a Bundestag pártjait is. Nemrég mind a négy frakció kulturális szóvivője úgy foglalt állást, hogy az emlékmű feliratának tükröznie kell: a nácik “Németországban és Európában élő cigányokként gyilkolták meg e népcsoporthoz tartozó áldozataikat”. Rose azonban hajthatatlan maradt. A szinti és roma kifejezés ugyan polgárjogot nyert német nyelvterületen, ám több tekintetben is értelmetlen és anakronisztikus – mutatott rá egy német lapban közzétett vitairatában Eberhard Ja:ckel történész, a náci korszak alapos ismerője.

“Ötszáz éves európai történetük során ugyanis a cigányokat senki nem nevezte szintinek vagy romának” – mondta. A hagyományos elnevezés a XIV. században Görögországban keletkezett: az “atszinganoi” (érinthetetlenek) szó a többségi társadalom számára páriának bélyegezte a sötétebb bőrű, Keletről érkezett bevándorló nép tagjait. Ez a görög szó került azután át a többi európai nyelvbe (német: Zigeuner, olasz: zingaro, francia: tzigane, magyar: cigány, cseh: cikán, román: tigan). Másutt egyiptomi eredetűnek vélték a cigányokat, erre utal az angolszász (gypsy) és a spanyol (gitano) megnevezésük.

Ja:ckel szerint a szinti és roma fordulat ráadásul diszkriminatív, mert kirekeszti a cigányság több csoportját. A szinti ugyan a német földön élő legnagyobb cigány népcsoport, ám távolról sem az egyetlen: élnek itt ugyanis lalleri, litautikker és más csoportok képviselői is. A “roma” szó is csak bonyolítja a dolgot: ezzel a szóval (amelynek jelentése: emberek) jelölik magukat a cigányok. Ezért logikailag erősen kifogásolható a “szinti és roma” szókapcsolat, amelynek előtagja a cigányság egy részét, utótagja pedig a teljes népet takarja. Ez olyan logikai bukfenc, mintha valaki “katolikusokról és keresztényekről” vagy “bajorokról és németekről” beszélne – érvel Ja:ckel.

A heidelbergi székhelyű központi tanács ugyan a legismertebb és legsikeresebb érdekképviseleti szerve a németországi cigányoknak – ám távolról sem az egyetlen. Ott van még a kölni székhelyű szinti szövetség, amely nevében ugyan csak a szinti csoportot képviseli, ám állítása szerint mögötte áll a német földön élő cigányok zöme. Ezért a központi tanács semmiképpen sem beszélhet az összes németországi cigány nevében, amikor elutasítja a “cigányok” feliratot a majdani emlékművön.

Erre is hivatkoztak a Bundestag-frakciók illetékes szóvivői, amikor azt kérték, hogy az emlékmű a cigányként üldözött és meggyilkolt áldozatokra emlékeztessen. Ettől függetlenül aki akarja, továbbra is hívhatja e népcsoport tagjait szintinek és romának. Ez a kompromisszum ugyan még mindig messze esik a történelmi pontosság követelményétől, ám jelentős engedményt tesz Romani Rose makacs álláspontjának. Ha a tanács elnöke maga is nem viszonozza ezt hasonló lépéssel, úgy bizonyosra vehető, hogy az emlékmű még nagyon hosszú ideig nem fog megépülni – mutatott rá írásában Ja:ckel professzor.

(Panoráma – Dorogman László)

www.mult-kor.hu?article=9193

Minden jog fenntartva © 2001-2004 Múlt-kor történelmi portál

A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.

Comments are closed.