Közönségsiker, sajtófanyalgás
Negatív német Sorstalanság-kritikák
2005. február 17. 14:35Utolsó módosítás: 2005. február 17. 14:44
A német közönség megtapsolta a Sosrtalanságot, a német kritika viszont távolságtartó. Sajtóreakciók: Die Welt, Süddeutsche Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Berliner Zeitung.
A Die Welt kritikusa azt állapítja meg, hogy ha a film valamit bizonyít, az nem más, mint hogy Kertész Imre regénye megfilmesíthetetlen. Koltai Lajos, Szabó István operatőre naivitást próbál kölcsönözni látásmódjának. Minél közelebb kerül a főhős a koncentrációs táborhoz, annál inkább fakulnak a színek, annál többet vesz el Koltai a perspektívából. A Sorstalanság hollywoodias holokauszt-filmmé változik, amelyet csak a komor jelenetekben itt-ott megjelenő erő különböztet meg más filmektől. Ennio Morricone elviselhetetlenül bombasztikus zenéje a perverzitással határos – írta a Die Welt.
  Â
A Süddeutsche Zeitung kritikusa számára Koltai Lajos minimális variációkkal egymás után rakja a kifakított színű koncentrációs táborbeli jeleneteket, míg aztán teljesen elvész az idő múlásának érzése. Újabb kísérlet a felfoghatatlan képekbe öntésére, az összes régóta ismert problémával együtt.
  Â
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint, ha nem Kertész Imre írta volna a forgatókönyvet, a film alkalmas lett volna botránykeltésre, vagy legalábbis jókora felháborodásra. Így azonban az első vetítés végtelenül szomorú esemény. A film újabb bizonyítéka annak, hogy Auschwitz nem való játékfilmre – írta a kritikus, aki szégyenletesen banális, ártalmatlan képeket látott, amelyeken még az sem segít, hogy a rendező a képeket szépiaszürkébe öltöztette. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kritikusának sem tetszett Ennio
Morricone zenéje. Szerinte Morricone a film kezdetének fuvolatémáját a táborbeli jelenetekben „vastag zenekari szószba fojtja”.
  Â
A Berliner Zeitung kritikusa szerint Morricone zenéje, „Enya-féle végtelenített szöveg nélküli etnorekviem”. Koltai Lajos az elbeszélés folyamát rövid jelenetekre bontja, kronologikusan sorba rakja őket, mint rózsafüzéren a szemeket, s helyenként könnyen érthető metaforákat alkalmaz, hogy ne csak kommentáló szövegekben jelenjen meg egy felnőtt visszaemlékezése fiatalkorára és a naivitás akkor kialakított védőmechanizmusára.
  Â
A Berliner Zeitung tetszési listáján a kritikusok az érdektelen és a megtekintésre érdemes filmek közé pontozták a Sorstalanságot.
MTI