Forrás: Múlt-Korwww.mult-kor.hu
Kipusztulhat Jézus nyelve: menekülnek a keresztények Irakból
2005. február 16.
A 24 milliós Irak 3 százaléknyi szír és káld lakossága a világ legősibb keresztény közösségei közé tartozik. A mai napig az ősi, biblikus arámi nyelv egyik változatát beszélik, mely igen közel áll ahhoz a nyelvhez, melyen maga Jézus Krisztus megszólalt. A műveltségéről, kultúrájáról híres közösség – s vele Krisztus nyelve – ma mégis a kipusztulás szélén áll: Irak iszlamista szélsőségesei ugyanis célpontnak tekintik az amúgy is évszázadok óta üldözött közösséget.
Keresztények: a terrorizmus célpontjai
Az egyik asszír keresztény templom Bagdadban,
amelyet iszlámista szélsőségesek 2004-ben
felrobbantottakA Baath-párt (a Huszein-rezsim) Irakját szekuláris diktatúraként szokás számon tartani, mely – ellentétben pl. az iszlám forradalom utáni Iránnal – törvénykezésében nem helyezkedett vallási fundamentalista alapra. Kereszténynek – jóllehet képzettségük hagyományosan magasan az iszlám átlag felett áll – szinte elképzelhetetlen volt bejutnia az államigazgatás bármely szintjére. Az, hogy a jelenleg amerikai fogságban lévő, káld keresztény származású Tarik Azik személyében keresztény főhivatalnoka lehetett az országnak, a legkevésbé sem volt jellemző Huszein rezsimjére.
A Baath-rezsim idején – mint minden diktatúrában – a vallási-nemzetiségi ellentétek látszólag elsimultak. A keresztények a maguk értelmiségi és szakképzettséget igénylő professzióiban relatíve zavartalanul tevékenykedtek, és nem nehezedett rájuk jelentősebb nyomás a diktatúra részéről, mint az ország más polgáraira. A nemzetközi beavatkozás, Huszein eltávolítása, a diktatúra helyén keletkező hatalmi vákum és az iszlámisták elszabadulása mindent megváltoztatott. Az intervencióban zsidó-keresztény összeesküvést és agressziót látó fundamentalisták a másfélezer éve ott élő keresztényeket a (szintén keresztény) megszállók kollaboránsainak tartják, és merényletek sorával „harcolnak” ellenük.
A Társaság a Fenyegetett Népekért (Gesellschaft für bedrohte Völker) nevű göttingeni emberjogi szervezet nemrég statisztikát tett közzé, mely szerint Irakban az elmúlt két évben több mint háromszáz keresztényt gyilkoltak meg, és huszonöt templomot romboltak le vagy rongáltak meg a terroristák.
Az első támadás Szaddam Huszein bukása után 2004. augusztus 1-jén érte a keresztényeket: az egyazon napon öt templom ellen elkövetett bombamerényletekben 11-en haltak és 50-en sebesültek meg. Hivatalos becslések szerint 15000-re tehető azoknak az iraki keresztényeknek a száma, akik az augusztusi összehangolt támadások óta hagyták el az országot, a valós számok ennél feltehetően sokkal magasabbak.
A támadások az egyszerű polgárok és a politikai-vallási vezetők ellen is irányulnak. Idén január 17-én elrabolták Basile Casmoussát, Moszul szír katolikus érsekét, ám másnap szabadon bocsátották. Az egyik keresztény párt, az Iraki Demokrata Párt svéd állampolgárságú főtitkára, Minas Ibrahim al-Yussufi azonban még mindig fogságban van. A január 27-én elrabolt politikus mobiltelefonjáról nemrég szöveges üzenet érkezett a családhoz, melyben az állt: Yussufit „saját érdekében” tartják fogva.
A menekülők az ország kurdok ellenőrizte északi része felé veszik az irányt, vagy külföldre menekülnek. Emberjogi aktivisták szerint hatvanezer menekült Libanonban, Szíriában és Jordániában keresett menedéket, tizenegyezer szír káld keresztény pedig az észak-iraki Kurd Autonóm Területre menekült.A könyv másodrangú népei
Hivatalos népszámlálást a Baath párt 1960-as hatalomra jutása óta nem tartottak, ezért nehéz megbecsülni az iraki keresztények számát is. Egy néhány évvel ezelőtti (még a nemzetközi beavatkozást megelőző) becslés szerint 600 000 fölé tehető lélekszámuk, ami az akkori lakosság 3 százalékát tette ki.
Iraki apáca a 2004. augusztusi merényletek után,
egy bagdadi keresztény templom mellettAz iraki keresztények 12 kisebb-nagyobb egyházhoz tartoznak, melyek liturgikus szempontból 3 nagy csoportra oszthatók: a nagy többségben lévő, Róma fennhatósága alá tartozó katolikusokra (457 000), a helytelenül ortodoxnak is nevezett ókeletiekre (152 000) és a protestánsokra (5800). A katolikusok (és a teljes iraki kereszténység) legnagyobb csoportját a káld katolikus egyházhoz tartozók alkotják (390 300); hét püspökük van Irakban; vezetőjük, a babilóniai pátriárka Bagdadban székel. A katolikusok másik csoportja az asszír katolikus egyházhoz tartozik, mely 1783-ban csatlakozott Rómához. A katolikusokhoz tartozik még több kisebb örmény, latin, bizánci és szír szertartású iraki egyház is. Összesen tizenöt katolikus püspök vezet tizenhét egyházmegyét és exarchátust.
Az asszírok számára Irak meglehetősen modern fogalom: őseik már jóval a britek, az ottománok, az arabok és a kurdok előtt Mezopotámia („a két folyó közti ország”) földjén éltek. Mikor a modern Irak létrejött, az asszír keresztények közül sokan ennek az országnak a területére kerültek, másoknak Törökország, Irán és Szíria lett hivatalosan a hazája. Az 1979-es iszlám forradalom után annyi asszír menekült el Iránból, hogy számuk a második világháború előtti népesség 15%-ára esett vissza.
Az asszírokat évszázadok óta üldözik. Eleinte kereszténységük miatt támadták őket, a 19. és 20. században azonban a modern kor találmánya, a nemzet(iség) vált a gyűlölet célpontjává. A 19. századból már források sora bizonyítja: az iszlám kormányok „a könyv népeit” (a keresztényeket és a zsidókat) megtűrt, másodosztályú lakosságként kezelték, pl. külön fejadót vetettek ki rájuk. A nem muszlimokra rótt adó behajtásával az ottománok általában a kurd törzseket bízták meg, akik az államnak tett szolgálaton kívül rendszeresen elrabolták a kurd lányokat és asszonyokat, és váltságdíjat követeltek értük.Ma is Krisztus nyelvén beszélnek
Az asszírok számára a menekülés első útvonalát a felemelkedő cári Oroszország jelentette: a 19. század elején orosz földre érkezett asszírok ma is művelt és virágzó közösséget tartanak fenn, és máig megőrizték arámi nyelvüket. A második emigrációs hullám a 19. század végén az Egyesült Államokat vette célba, az amerikai gyárak pedig szívesen fogadták a keményen dolgozó munkásokat, az iskolák pedig a művelt diákokat. Az őshazában egyre fokozódott az üldözés, az asszírok pedig egyre nagyobb számban tódultak Amerikába – egészen a bevándorlási törvények hírhedt 1924-es szigorításáig.
Feltámad a ladino nyelv
A szefárd zsidók évszázadokon át őrzött nyelve, a középkori spanyolon alapuló ladino a kipusztulás szélén áll. Lelkes aktivisták Izraelben és Európában azonban nem engedik kiveszni.A következő években – bár a brit és amerikai diplomácia támoagtását élvezték – az asszírok keveset tehettek sorsuk jobbra fordulásáért azon kívül, hogy sérelmeiket felpanaszolták, a misszionáriusokkal visszavásároltatták asszonyaikat, s folyamatosan és keményen képezték magukat. Az asszírok életében ugyanis hagyományosan nagy szerepet játszik a tudás, az iskolázottság: az idők során különösen az orvosi és mérnöki tudományokban lettek jártasak. Orvosaik megőrizték az ősi gyógymódokat, s a görög tanokkal ötvözve elterjesztették azokat az egész Közel-keleten.
Az iraki asszír keresztények beszélik azt a nyelvet, amely ma a legközelebb áll Krisztus korának, így magának Jézusnak a nyelvéhez. Ez az a nyelv, melyen az elmúlt év emlékezetes filmje, A passió részben megszólalt. „Sokan voltak, akik hallás után is elég tisztán értették a filmet” – mondta Eden Naby iraki származású asszír kultúrtörténész a Christianity Today-nek. „Én nagyjából a felét értettem a szövegnek, pedig nem ismerem olyan jól a nyelvet, mint mások.”
www.mult-kor.hu?article=9170
Minden jog fenntartva © 2001-2004 Múlt-kor történelmi portál
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
