Forrás: MNO

Iszlám: egy tan hamis fényben?

A német nyelvterület lapszeléje

2005. február 16. 9:52

Keresztes Lajos

Az iszlám fundamentalizmusnak nincs sok köze magához az iszlámhoz – állítja a Neue Zürcher Zeitung szerzője. A Bild Zeitung a Németországot elárasztó olcsó keleti munkavállalóktól tart, hiszen ezek az emberek sokkal kevesebb pénzért vállalják el ugyanazt a munkát, mint a helyiek.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív svájci napilapban az ismert kutató Arnold Hottinger Egy tan hamis fényben? című írásában kifejti, hogy az iszlám fundamentalizmusnak nincs sok köze magához az iszlámhoz. Az nem értelmezhető az iszlám vahabita, vagy szalafita ágából. Hottinger szerint az iszlamista ideológia a gyarmatosításra adott népies válaszból fejlődött ki, melyet tovább alakítottak Afganisztánban a kommunisták, valamint a cionista és amerikai hatalmi törekvések elleni (Palesztinában, Libanonban, s legújabban Irakban) küzdelem. Az iszlamizmus az arab nacionalizmus szinte teljes csődjét követően öltötte fel mai formáját. Az arab nacionalizmus az 1967-es hat napos háborúban szenvedett döntő vereséget Izraeltől, s veszítette el végleg hitelét. Ez a vereség segített egy addig kisebbségben lévő tant abban, hogy mára az egész muzulmán világ vezető tiltakozási és ellenállási ideológiájává változzon.

Bild Zeitung (bild.t-online.de)

A legnagyobb példányszámú bulvárlapban Stefan Ernst és Jan W. Schäfer gerjeszti tovább a németek félelmét az országot elárasztó olcsó keleti munkavállalóktól. Németországban több, mint 5 millió munkanélküli van, de nemsokára még többen lehetnek! – kezdődik az írás drámai felütéssel. Az ok: olcsó kelet-európai munkaerő veszi át egyre gyakrabban azokat a munkákat is, amelyeket eddig a szakszervezetekkel kialkudott tarifa alapján fizettek.

Egy új EU utasítás szerint ezek az alacsony bérek 2007-től egész Európában minden területen engedélyezettek lesznek. Az EU-bővítés óta lehetséges a – például – lengyel, magyar cégeknek, hogy német vállalatok megbízásából Németországban dolgoztassanak a megállapított bértarifánál akár 30 százalékkal is kevesebbért. Gyakran a bérek még ennél is alacsonyabbak.

Például a húsdarabolóknak a tarifa szerint fejenként bruttó 2400 euró járna az alsó-szászországi Cloppenburgban. A helyükre hozott csehek azonban csak 800 eurót kapnak. A szállodákban és éttermekben a román és bolgár takarítószemélyzet csaknem 3-4 euróért dolgozik. Az olcsó konkurencia mindenekelőtt a kézműiparban, a kereskedelemben, az ápoló és magán biztonsági szolgálatoknál – de építési cégeknél, orvosi és jogászi praxisokban, valamint építészirodákban is fenyeget.

A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) számításai szerint több százezer munkahely forog veszélyben. Szakértőik becslései alapján, az érintett iparágak munkahelyeinek akár ötöde is elveszhet. Csak az építőipari szakszervezet több tízezer veszélyeztetett álláshellyel számol. A vendéglátó ipari szakszervezet vezetője Franz-Josef Möllenberg a kancellár beavatkozását követeli. Szerintük a szolgáltatóipari-irányelvet le kell söpörni az asztalról, hiszen Európa nem válhat a XXI. század rabszolga piacává. A helyi bértarifának mindenki számára érvényesnek kell lennie. Gerhard Schröder kedden jelezte fenntartásait az Európai Bbizottság elnökénél.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005