Forrás: HVG

Kritikusok a filmről

A német kritikák többsége lehúzza a Sorstalanságot

2005. február 16. 12:27Utolsó módosítás: 2005. február 16. 12:31

A negatív vélemények kerültek túlsúlyba a Sorstalanságról szóló szerdai német sajtóbeszámolókban. A filmet kedden éjféltájban mutatták be az 55. berlini nemzetközi filmfesztiválon (Berlinale) az alkotók, Kertész Imre író, Koltai Lajos rendező, a főszereplő Nagy Marcell és a producerek jelenlétében. A közönség megtapsolta a több mint kétórás alkotást.

A Die Welt kritikusa viszont azt állapítja meg, hogy ha a film valamit bizonyít, az nem más, mint hogy Kertész Imre regénye megfilmesíthetetlen. Koltai Lajos, Szabó István operatőre naivitást próbál kölcsönözni látásmódjának. Minél közelebb kerül a főhős a koncentrációs táborhoz, annál inkább fakulnak a színek, annál többet vesz el Koltai a perspektívából. A Sorstalanság hollywoodias holokauszt-filmmé változik, amelyet csak a komor jelenetekben itt-ott megjelenő erő különböztet meg más filmektől. Ennio Morricone elviselhetetlenül bombasztikus zenéje a perverzitással határos – írta a Die Welt.

A Süddeutsche Zeitung kritikusa számára Koltai Lajos minimális variációkkal egymás után rakja a kifakított színű koncentrációs táborbeli jeleneteket, míg aztán teljesen elvész az idő múlásának érzése. Újabb kísérlet a felfoghatatlan képekbe öntésére, az összes régóta ismert problémával együtt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint, ha nem Kertész Imre írta volna a forgatókönyvet, a film alkalmas lett volna botránykeltésre, vagy legalábbis jókora felháborodásra. Így azonban az első vetítés végtelenül szomorú esemény. A film újabb bizonyítéka annak, hogy Auschwitz nem való játékfilmre – írta a kritikus, aki szégyenletesen banális, ártalmatlan képeket látott, amelyeken még az sem segít, hogy a rendező a képeket szépiaszürkébe öltöztette. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kritikusának sem tetszett Ennio Morricone zenéje. Szerinte Morricone a film kezdetének fuvolatémáját a táborbeli jelenetekben „vastag zenekari szószba fojtja”.

A Berliner Zeitung kritikusa sem akarja, hogy tapsot kapjon Morricone zenéje, „ez az Enya-féle végtelenített szöveg nélküli etnorekviem”. Koltai Lajos az elbeszélés folyamát rövid jelenetekre bontja, kronologikusan sorba rakja őket, mint rózsafüzéren a szemeket, s helyenként könnyen érthető metaforákat alkalmaz, hogy ne csak kommentáló szövegekben jelenjen meg egy felnőtt visszaemlékezése fiatalkorára és a naivitás akkor kialakított védőmechanizmusára.

A Berliner Zeitung tetszési listáján a kritikusok az érdektelen és a megtekintésre érdemes filmek közé pontozták a Sorstalanságot.

MTI

::Kapcsolódó anyagok:

  Sorstalanság: vegyes, de inkább bíráló fogadtatás  Elismerő az első berlini kritika a Sorstalanságról  Sorstalanság: Egy statiszta feljegyzései  Csak udvarias taps a Sorstalanság berlini bemutatóján  Sorstalanság: nézőrekord a bemutató hétvégéjén

Comments are closed.