Forrás: MNO

Sorstalanság mint Fateless

A magyar visszhang Németországban

2005. február 15. 14:44

Keresztes Lajos

A romantikus nevű (gyöngyhalász) kulturális portálon (-www.perlentaucher.de -) Gabriella Gönczy mutatja be a Sorstalanság című film magyarországi sajtóvisszhangját. A sajtószemle apropóját a berlini filmfesztivál hatodik napja szolgáltatja: ma mutatták be a “Fateless” című filmet.

2003 elején jelentette be Koltai Lajos operatőr, hogy a “Fateless” rendezőjeként kíván debütálni. (A “Sorstalanságot” egész idő alatt “Fatelessként” emlegeti Gönczy – K. L.) A projektnek Magyarországon is a gondolkodás megváltozásához kell hozzájárulnia: a filmhez ingyen kiegészítő anyagokat bocsátottak a fiatalok rendelkezésére. Ez a film – nyilatkozta Koltai a bevezetőben, célul tűzi ki, hogy a regény azon százezrekhez, vagy milliókhoz is eljusson, akik még nem olvasták, akik csak hallomásból ismerik, akik talán megpróbálták a regényt elolvasni, de utána letették, mert túl nehéznek találták.

“Attól tartok, hogy a jelen magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy a súlyos aktuális problémákon túl még a saját történelmével is szembenézzen” – nyilatkozta Kertész néhány évvel ezelőtt. Tekintettel a számos újonnan megjelent publikációra, kiállításra, játék- és dokumentumfilmre, konferenciára és vitára a magyarok abban bíznak, hogy ez a sötét jövendölés talán mégsem válik valóra.

Kertész 2002-es Nobel-díja biztosan hozzájárult ahhoz, hogy egyre több embert érdekel a holokauszt témája. Ők felfedezik, hogy az emberek többsége a gettósításokra és a félmillió magyar zsidó deportálására közönyösen reagált; milyen ügybuzgóan kollaboráltak a magyar hatóságok a nácikkal, hogy nem csak a túlélők, de a gyermekeik és unokáik is milyen traumáktól szenvednek. Talán az ország ugyanolyan újrakezdés előtt áll, mint amilyen Németországban volt a hetvenes években megfigyelhető?

A konzervatív Magyar Nemzet február 9-én jelentette, hogy “Fateless” a Magyar Filmhéten konkurencia nélkül került bemutatásra és leglátogatottabb filmje lett a központi magyar filmfesztiválnak.

Két nappal később ugyanebben a lapban jelent meg egy cikk “A feladat, túlélni Koltai Lajost”.

A publicista Végh Attila magát “Koltai túlélőnek” (sic!) nevezi és határozottan eltanácsol mindenkit a film megtekintésétől. A “Fateless” nevezetesen a “föld egyik legrosszabb filmje”. A cikkben a rendező Koltai Lajos elleni személyes támadások dominálnak; ezen túl még szóba kerül a film “szokatlanul magas költségvetése”.

Végh szerint Koltai még a film alaphangját is eltévesztette: “A tragikusnak szánt jeleneteken a nézők fel-felkacagnak. Ilyen például a sorakozójelenet, az órák hosszat egy helyben álló rabok pipacs-dülöngélése, és a dülöngélés közepében mókásan hadonászó nyomorult.”

A filmtudományokat művelő Bikácsy Gergelyt, Magyarország legnagyobb és baloldali liberális orientációjú napilapjában a Népszabadságban, a hagyományos filmes nyelvezet zavarja. “Íróvá talán nem valamiféle tehetség teszi az embert, hanem hogy nem fogadja el a nyelvet és a kész fogalmakat” – idézi Kertész Gályanaplóját. – “Koltai talán úgy hitte, a filmrendezőre nem vonatkoznak a fenti szavak. Elfogadta a meglevő, a rég létező, a másoktól használt filmnyelvet.”

Bikácsy számára a film kudarcáért mindenek előtt Ennio Morricone zenéje a felelős. A zene szépsége okán a koncentrációs tábor jelenetei “a szakralitásig kitágulnak”, ahol Kertész regénye éppen a szakralitás megsemmisülését meséli el.

Bikácsy a következő sorokkal fejezi be kritikáját. “Számomra paradox módon épp ez adja Koltai Lajos hősies vállalkozásának, roppantul igényes, értékes filmjének méltányolható szépségét: éppen az, hogy az eleve lehetetlent – fikciós film Auschwitzról – ő sem bírta legyűrni, de minden tehetségével kísérletet tett rá.”

“SzaboZ”-nek, a legkedveltebb internetes magazin, az Index filmkritikusának ez túl kevés. A film szerinte csak szép képek és szép zene sorozata, amelyik nem méltó Kertész szelleméhez.

“A “Fateless” az ezerszer használt holokauszt-klisékből építkezik, és a vasárnap délutáni családi bűnbánatra és csoportos elmerengésre használatos érzelgős-haláltáboros filmekhez hasonlóan arra hajt, hogy fokozott könnytermelésre bírja a nézőket” – idézi az Indexet.

Sztankoczy András a liberális napilap, a Magyar Hírlap február 9-i számában szintén úgy véli, hogy nem sikerült a regény megfelelő megfilmesítése. Koltai nagy tisztelettel követi a cselekményt, de hiányzik “a stílus, a szemlélet, amely a regényt naggyá tette. Egyedülálló könyvből középszerű film született.”

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005

Comments are closed.