Forrás: MA[cikk] A külföldi sajtó nagyra értékeli a Sorstalanságot
A Sorstalanság berlini premierjének napján több kritika is megjelent Kertész Imre és Koltai Lajos alkotásáról.
2005.02.15 14:20
Az amerikai Variety Koltai ‘nagyszerűen vezetett, felépített rendezéséről’ ír, amelyben a holokausztnak egy teljesen új ábrázolása bukkan fel, különbözve a Schindler listájától és a Zongoristától. ‘Megjósolhatjuk, hogy szájra-szájra fog terjedni a film jó híre, sikere jelentős fesztiválokon folytatódik majd.’
Az elsőszámú európai szaklap, a Screen International gratulál a producereknek, hogy vissza merték utasítani a berlini szervezők korábbi, kisebb presztízsű bemutatóra szóló ajánlatát, és kivárták, amíg a Sorstalanság a versenyben indulhat. ‘A film ezt minden percével megérdemelte.’ Az Oscar-jelölt Koltai Lajos rendezőként felnőtt, józan alkotással debütált, új ábrázolással valósággal behúzza közönségét a történetbe. A lap hosszú karriert, fesztiváldíjakat és a mozik pénztáránál is népszerűséget jósol a Nobel–díjas magyar regényből készült alkotásnak.
‘Koltai kísérletét leginkább balladaként fogja fel az ember: a felháborító történetet magától értetődőként, erős érzelemmel akarja elmesélni. Ennio Morricone rekviemszerű zenéje ráhangol erre’ – fogalmazott kedden a Der Tagesspiegel című berlini lap kritikusa a Sorstalanságról, Kertész Imre és Koltai Lajos alkotásáról a film berlini bemutatójának napján.
A művet a berlini filmfesztivál kedd esti programjába vették be. Az alkotással már korábban megismerkedő kritikus a film csúcspontjának azt a jelenetet tartja, amikor a főhős, Köves Gyuri a buchenwaldi koncentrációs táborhoz tartozó Zeitzben elszállításra vár, ‘félholt emberekkel együtt a sárban fekszik, a szürke égboltra mered, mintha közeli lenne a megváltás.’
A Der Tagesspiegel szerint a film a regénynél egyértelműbben mondja ki, hogy a haláltáborok borzalmait túlélő, hazatérő főhős idegen, kinek sorsát még zsidó rokonai sem tudják, vagy akarják felfogni. A film világosabban ábrázolja: Köves Gyuri ebben a hozzáállásban nem várhat nagy változást, ‘amit bizonyított, hogy Kertész regénye iránt egészen a Nobel-díjig Magyarországon csekély érdeklődés mutatkozott’.
A német kritikus szerint a főszereplő, Nagy Marcell arcát aligha fogja bárki is elfelejteni. ‘Talán a naivitás az utolsó menedék az mészárlásokról szóló híreken gyakorlatiasan átlépő világgal szemben. Élet és művészet között fájdalmas űr tátong, amit éppen ez a Berlinale részéről először dőre módon félreismert film bizonyít’ – írta a kritikus a Sorstalanság késői beválogatására célozva.
Kapcsolódó írások:
Sorstalanság – nézőrekord! »
Sorstalanság – Elmaradt a csoda Réz András szerint »
Sorstalanság – külön óra történelemből »
Vincze Attila Tamás: A Sorstalanság Doktora »