Forrás: Magyar Rádió

Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek

2005. február 13., vasárnap 19:48

A budapesti harcok megszűnésének 60. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott a Farkasréti temetőben a Civil Áldozatok síremlékénél a Nemzeti Kegyeleti Bizottság, a Hadtörténeti Intézet és a Magyar Televízió Aranyfüst szerkesztősége.

Személyes élményeit idézve emlékezett Katona Tamás történész, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság tagja Budapest ostromának, a második világháború egyik leghosszabb és legvéresebb ütközetének a befejeztére.

– Nem volt könnyű, amikor a pincébe bejöttek a nyilasok és elvitték azt az orvost, aki az első emeletről – mert 27 belövést kapott a ház – lejött az óvóhelyre, és miután ez egy zsidó orvos volt, soha többet nem láttuk. És valahol a mennyországba föl van írva az a sok borzalmas sikoltozás, amit hallani lehetett a megerőszakolt nőktől. Igen, borzalom, amin keresztülmentünk, de mégis öröm volt az, hogy túlvagyunk rajta – emlékezett Katona Tamás.

A megemlékezésen Szili Katalin házelnök az ostrom civil áldozatainak szenvedéseit is felidézte a harcosok küzdelmei mellett.

– Ma fejet hajtunk azok előtt a névtelen áldozatok előtt, akik Budapest ostromában, Budapest felszabadításában vagy éppen a Budapest utcai harcaiban veszítették életüket – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

***

Szerencsés Károly történész szerint a budapesti csata a II. világháború egyik legvéresebb és leghosszabb városostroma volt.

Budapestet Hitler erőddé nyilvánította, mégpedig úgy, hogy semmi sem volt drága. A másik oldalon a Vörös Hadsereg érkezett, amelynek szintén semmi sem volt drága. Ennek eredménye a város pusztulása, ezt a mai napig nem heverte ki. Természetes, hogy a Vörös Hadsereg ezt az erődöt, amelyet védtek, ellenségesen kezelte. Régen azt tanítottak, hogy kímélték a várost, nos, szó sincs ilyesmiről, sőt nagyon durva ostromról beszélhetünk, hiszen túl sokáig elhúzódott.

Ez megakasztotta a szovjet hadsereg előrenyomulását és sokkal nagyobb erőket feltételeztek a védők oldalán, mint azok voltak, ebből következik aztán az, hogy hadifoglyokat kellett produkálni, több mint százezret és mivel ennyi katona sehogy sem volt Budapesten, polgári lakosságot is összeszedtek. Ez a malenkij robot első megnyilvánulása, több tízezer polgári lakost is elhurcoltak, mint hadifoglyot.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Budapestet, és megszálló hatóságként kezdi el tevékenységét. A Vörös Hadsereg katonája önmaga is rabol, önmaga is megerőszakol férfit is, nőt egyébként egyaránt és maga a Vörös Hadsereg is zsákmányol. Voltak rendszeresített zsákmányszerző alakulatai, Karamura alezredes vezetésével rögtön megkezdik a zsákmányolást.

Liebhardt Ágota

Comments are closed.