Forrás: Magyar RádióSomogyi: A NATO-tagok vegyék ki a munkából a részüket Irakban!
2005. február 9., szerda 17:19
183 olvasás
Magyarország arra kéri a NATO tagjait, hogy vegyék ki részüket az iraki biztonsági erők kiképzését célzó akcióból. Erről a külügyi tárca vezetője beszélt Brüsszelben, a katonai szövetség külügyminisztereinek tanácskozásán. Somogyi Ferenc elmondta: hazánk elvárása az, hogy minden ország a számára megfelelő, de hatékony módon járuljon hozzá az iraki helyzet stabilizálásához.
Hazánk tehát kifejezetten úttörő volt, amikor már tavaly felajánlotta a 150 fős kontingenst, majd a 77 harckocsit és a négymillió lőszert az új iraki hadsereg felállításához és felkészítéséhez.
A védelmi miniszterek tanácskozása többek szerint csak előkészület a két hét múlva Brüsszelben esedékes NATO-csúcshoz, melyen George Bush amerikai elnök is részt vesz. A konkrét bejelentések legkésőbb ott hangzanak el. Szakértők szerint az egész folyamatot gyorsíthatja az iraki választások sikere. Ezt erősítette meg Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs igazgatója, aki szerint az iraki nép megmutatta, igényli a demokráciát.
– Ez a kezdeményezés, amely tavaly Isztambulban kezdődött egy demokratikus hadsereg, egy demokratikus államrendszer kiépítésére, ez azt gondolom, hogy létjogosultságot kapott a választások után. A következő lépésben pedig azt szeretné a NATO elérni, hogy lehetőség szerint a megfelelő anyagi, illetve valódi katonai hozzájárulásokat is megtegyék a nemzetek.
A Bagdadban nyáron induló kiképzési programban több mint 300 NATO szakember készít fel majd évi ezer iraki tisztet. A márciustól készenlétben lévő magyar század a kiképzőbázis védelmét látja el 2006 októberéig, szerdai információk szerint idén mintegy hárommilliárd forintos költségvetéssel.
A NATO nizzai védelmi miniszteri csúcsának másik témája egyébként várhatóan Afganisztán lesz. A béketeremtő és fenntartó misszió Kabulon kívüli kiterjesztése sikeresnek tűnik, a nagy kérdés az lesz, hogy a szövetségesek tevékenységének az ország nyugati részére tervezett újabb fázisához sikerül-e megfelelő haderőt összeszedni a tagállamoktól.
Közben Ukrajna azt fontolgatja, hogy katonai kontingens helyett kiképzőtiszteket, vállalkozókat vagy civil személyzetet küldene Irakba.
Az ukrán külügyi szóvivő elmondta: várhatóan erről a tervről tárgyal majd Borisz Taraszjuk külügyminiszter, aki az év első felében Bagdadba utazik. Jelenleg mintegy 1650 ukrán katona teljesít szolgálatot Irakban.
Rice és Barroso egyetért az együttműködésben
Egy nagymúltú, de ugyancsak ígéretes jövő előtt álló szervezet külügyminisztereivel folytattam kitűnő légkörű megbeszélés – ez volt Condoleezza Rice első mondata a NATO-központban tartott sajtótájékoztatóján, aztán következett a témák rutinszerű áttekintése, mint minden más NATO tanácskozás után, de most nem ez volt a lényeg, hanem a hangulat és az általános szándék, hogy a múlt merüljön a feledés jótékony homályába, és mindenki a jövőre koncentráljon. Ez természetesen elsősorban Irakra vonatkozik.
Az új amerikai külügyminiszter arra építette fel érvelését, hogy az irakiak az életüket kockáztatták, amikor elmentek szavazni, nem hagyhatjuk őket magukra – mondta. Egyelőre abban alakult ki egyetértés a NATO-n belül, hogy minden tagállam valamilyen formában részt vesz Irak támogatásában, az aktívabbak a biztonsági erők kiképzésében, a kevésbé aktívak pénzbeli segítséggel.
Az amerikai külpolitikai hangsúlyváltását jelzi, hogy Condoleezza Rice, a NATO-ból nem a repülőtérre, hanem az Európai Unió központjába ment. Az itt folytatott megbeszélések után kijelentette: az unió Washington egyik legfontosabb partnere. Ez egy amerikai külügyminiszter szájából jóval több mint udvarias frázis. A konkrét ügyeket illetően Condoleezza Rice az Unió vezetőivel egyetértésben úgy vélte, hogy az izraeli-palesztin viszony tartós javításáért tehet a legtöbbet együtt Amerika és az Európai Unió.
Kotsis Márk, Keleti Miklós (Brüsszel)
