Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Pótelőadások kellettek

A közönség rendkívüli érdeklődése mellett folytatódik a felvonulás

2005. február 3. (15. oldal)

Munkatársunktól

Két és fél ezer jegyet váltottak a nézők a 36. filmszemle első napján a Mammut moziban a dokumentumfilmek vetítéseire. Több alkotásból, köztük Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete, Pesty László Budapest, végállomás és Fekete Ibolya Utazások egy szerzetessel című filmjéből pótelőadásokat is tartanak. A szervezők szerint a három nap alatt 6000-7000 látogatója lesz a dokumentumfilmeknek.

Tavaly rendezték meg először úgy a szemlét, hogy az első napokban csupán dokumentumfilmek voltak láthatók. Úgy néz ki, sikeres ez a kezdeményezés, mert így a játékfilmek nem nyomják el ezt a kevésbé “népszerű” műfajt. Kocsis Tibor, az Új Eldorádó című film rendezője szerint “jó és követendő ötlet, hogy a dokumentumfilmek külön szerepelnek”. Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesületének elnöke elmondta, hogy folyamatosan részt vesz a dokumentumfilmek vetítésein, s nagy örömmel vette, hogy a közönség jól fogadja az alkotásokat. Megítélése szerint a dokumentumfilmek eddig bemutatott versenyprogramjában magas színvonalú, értékes művek szerepelnek. A filmszemle vetítéseire öt nap alatt 25 ezer jegyet adtak el, a legnépszerűbb alkotásnak Szabó István Csodálatos Júliája és Ragályi Elemér Csudafilmje bizonyult.

A Csudafilm már eddig is negyvenezer nézőt vonzott

Munkatársunktól

Nagy sikerrel kezdték vetíteni múlt csütörtöktől Ragályi Elemér alkotását, a Csudafilmet. Az alkotók elsősorban a közönséget célozták meg. A Kern András főszereplésével Görögországban játszódó vígjáték a bemutató óta már negyvenezer nézőt vonzott. A filmet huszonhat moziban vetítik országszerte, ami a magyar játékfilmek esetében soknak számít. Kálomista Gábor, a Csudafilm producere közölte, arról is szó volt, hogy ez a romantikus mozi lehetett volna a 36. Magyar Filmszemle nyitó darabja, hiszen korábban a szemle szervezői ezzel az ötlettel keresték meg őket. Mint ismeretes, nem így történt. Kálomista elmondta, a nézettségi adatokat illetően kifejezetten elégedettek, és nincsen bennük tüske amiatt, hogy a szemlén nem az első alkotásként kerül vászonra a film. Megtiszteltetésnek vették volna, ha a szemle ezzel a művel indul, ez méltó elismerést jelentett volna az első filmjét rendező Ragályi Elemérnek is, aki eddig mint operatőr tevékenykedett. Ráadásul így még keretbe is foglalta volna a filmes hetet a kezdő, illetve a záródarab, ugyanis a szemlét szintén egy eddig operatőrként dolgozó művész, Koltay Lajos filmje, a Kertész Imre könyvéből készült Sorstalanság zárja. A szervezők választása a nyitó filmet illetően végül Pejó Róbert nagyjátékfilmjére, a Dallas Pashamendére esett.

Aba Novák, a Képíró

Munkatársunktól

Ki ez a barbár zseni? – tette fel a kérdést Pablo Picasso az 1937-es párizsi világkiállításon Aba Novák Vilmosról. A filmszemlén szokatlanul nagy közönségérdeklődést váltott ki Dékány István rendező Képíró című dokumentumalkotása, amely a barbár zseni útkeresésének korát idézi fel számos Aba Novák-kép, a kora huszadik században keletkezett Aba Novák-naplórészlet, levél, nyilatkozat nyomán. A film nézői tanulmányozhatják a híres nagybányai festőiskola útnak indító hatását, megtudhatják, hogyan jutott el a kezdetben olajképeket festő művész római ösztöndíjas korában saját, csak reá jellemző stílusához. Dékány István filmjéből hiteles képet nyerünk a festőről, akit az Akadémiai Kiadó 1972-es Új Magyar Lexikona említésre sem tart érdemesnek, s akinek a beázó szegedi Dömötör-toronyban található freskóit ma is végveszélybe sodorhatja a művészetek iránti közöny.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001

Comments are closed.