Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Megkezdődött a 36. Magyar Filmszemle

Az első két nap a Mammutban vetítenek · Sorok a pénztárak előtt · Csak a szakma láthatja a Sorstalanságot

2005. február 2. (15. oldal)

Munkatársainktól

Rajtoltak a dokumentumfilmek

Kedden délelőtt a dokumentumfilmek vetítésével elkezdődött a 36. Magyar Filmszemle. A szemle hivatalos nyitórendezvényét csupán ma este tartják a Budapest Kongresszusi Központban, ahol levetítik Pejó Róbert Dallas Pashamende című filmjét, s átadják a Magyar Mozgókép Mestere művészeti díjakat, valamint az életműdíjakat.

A mustra idei három nyilvános helyszíne a Mammut mozi, a Millenáris Teátrum és az Uránia Nemzeti Filmszínház. A Mammutban az első napon a vásznon dokumentumfilmek peregtek. Szalay Péter és Juhász Zsolt a Drogzarándok című filmben több olyan kábítószeres fiatalt követtek egy éven át, akik a drogtól a lelki megtisztulás segítségével próbálnak megszabadulni. Szintén tegnap vetítették a több nemzetközi elismerésben részesült Új Eldorádó című filmet, Kocsis Tibor munkáját. Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című filmjében 1958 és 1988 között készült „oktatófilmekből” állította össze részben filmjét, amelynek célja, hogy bemutassa a kádári diktatúra erőszakszervezetének működését és gondolkodásmódját. A dokumentumfilmek vetítése szerdán folytatódik a Mammutban, a nagyközönség a versenyben szereplő, s az abból kimaradt egyes dokumentumfilmeket, illetve a nagyjátékfilmeket az Uránia Nemzeti Filmszínházban is megtekintheti, február 9-én pedig a díjazott alkotások láthatók majd.

Ma este adják át a Magyar Mozgókép Mestere díjat Gaál Istvánnak és Sára Sándornak. A díjjal havi 500 ezer forintos juttatás is jár. Az idén az életműdíjakat Bokor Péternek, Onódi Györgynek, Matejka Máriának és Zenthe Ferencnek ítélték oda.

Munkatársunktól

Plakát- és fényképkiállítások a seregszemle ideje alatt

Tavaly sikert aratott a filmplakát-kiállítás, így az idei szemlén is megrendezik a tárlatot. A Magyar Filmplakát 2005 című kiállításnak – amelyet ma délután négy órakor nyit meg Vécsey Esther – a Millenáris Teátrum hajója ad otthont.

A 36. Magyar Filmszemle ideje alatt a 2004-ben bemutatott mozifilmek magyar tervezésű plakátjai láthatók. A huszonhat kiállított darab között két külföldi film plakátja is versenyben van, mivel az Elefánt és a Zsernyákok című alkotás esetében a magyar forgalmazót nem kötelezték az eredeti plakát átvételére, így ezek is hazai grafikusok munkái.

A szakmai díjat idén is a neves tagokból álló zsűri osztja ki, míg a közönségdíjat a kiállításon és a filmszemle helyszínein, valamint az interneten leadott szavazatok alapján hirdetik ki. A kiállítás és verseny célja ösztönözni a forgalmazókat és az alkotókat arra, hogy igényes, művészi filmplakátok szülessenek. Az idei év versenyművein kívül a Budapest Animációs Filmklub Gács Réka által tervezett plakátjaiból összeállított válogatás is látható a filmszemle ideje alatt.

Ez alkalomból Illés György kétszeres Kossuth-díjas operatőr, kiváló művész tiszteletére fotókiállítást rendeztek a szemlén. A kilencvenesztendős alkotó művészetéről évei számával egyező munkafotó ad áttekintést a tárlaton. A lengyel intézetben magyar kulturális plakátok láthatók.

Elővételben húszezer. A jegyelővétel kezdete, január 28. óta 21 ezer jegyet váltottak a 36. Magyar Filmszemle előadásaira. A jegypénztárak adatai szerint nemcsak a premierfilmek, hanem a már korábban bemutatott produkciók iránt is nagy az érdeklődés.

Nedbál

Hetedszer értékel a diákzsűri

Hetedik alkalommal ül össze az egyetemi és főiskolai tagokból álló diákzsűri, hogy a 36. Magyar Filmszemlén Zöld Holló Díjjal méltassák az általuk legjobbnak tartott filmeket. Ez év újdonsága, hogy a diákzsűri már nemcsak különszervezésű estjén adja át az elismerésül szolgáló hollót formáló domborművet és a különdíjakat, hanem a filmszemle hivatalos „nagy” díjkiosztóján is képviselteti magát egy szoborral. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen létrehozott szervezetben 2005-ben már tizenkét felsőoktatási intézmény hallgatója képviseli a filmet kedvelő fiatal értelmiségiek érdekeit, megpróbálva odafigyelni a bíráláskor a helyes értékrend és az erkölcsi tisztaság megtartására és közvetítésére. A fiatalok célja, hogy saját intézményeikben megerősítsék a hazai mozgókép iránti igényt és érdeklődést.

Zacsek Ágnes

Lajtha és a magyar népzene antropológiája

A népzenét a saját biológiai, társadalmi, antropológia összefüggéseiben tárta föl Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, Kodály Zoltán és Bartók Béla kortársa, szellemi örököse, a két géniusz módszereinek egyenrangú folytatója. Czigány Zoltán rendező Népzenebiológia című dokumentumfilmjében, amelyet 36. Magyar Filmszemle első napján láttunk, a nemzetközileg elismert zeneművésznek és kutatónak állít emléket. A harmonikus kompozícióba rendezett film első tételének művészi értékű táj- és életképeiben feltárul előttünk három erdélyi falu Szék, Szépszentmárton és Kőrispatak panorámája.

A rendező Lajtha László gyűjtésének nyomában járva bukkan rá Kristóf Vencel falusi cigányprímás leszármazottaira, akiknek nyíretytyűjén (hegedűjén) ma is felhangzanak egészen ősi hangzású, lassú, rubatóra hangolt művek. A film második részében Lajtha László hatvanas évekbeli, anyaországi gyűjtéseinek két osztályos társa, Tóth Margit és Erdélyi Zsuzsanna emlékeznek a megszállott népzenekutatóra. Lajthát a szocializmusban elszenvedett mellőzések sem tántorították el haláláig attól a törekvéstől, amely szerint „a népzenét csak akkor tudjuk igazán újjáéleszteni, ha divatba hozzuk”.

Pósa Zoltán

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001

Comments are closed.