MNO

Bezárás | Nyomtatás

Pál-fordulóra tollas pogácsát

2005. január 28. (15. oldal)

Muray Gábor

Becsapós az idei Pál-forduló, tavasz helyett telet hozott: Saul megtérésének ünnepén Sopronban már havat jelentettek, s másnap reggelre a fővárosiak is a hólapátolás zajára ébredhettek. Budapest megszépült: fehér lepel alatt a világvárosi sár és gyűlölet. Ráfér a városra, és a pálfordulásból is okulhatna, voltaképpen nem is volna bánnivaló, ha mától kezdve minden máshogy történne a Városházán, mint ahogy évek óta történik.

Pál-forduló, Saul megtérésének ünnepe: a jómódú tarsusi szőnyegkereskedő családból származó Saul apját követte mind az iparban, mind pedig a farizeusi tisztségben. Jeruzsálemi tanulmányai alatt kezdte a kíméletlen keresztényüldözést: a kereszténységet törvényen kívüli zsidó szektának tartotta, amely nem érdemel mást, mint korbácsot. „Saul pedig az Úr tanítványai elleni fenyegetéstől és öldökléstől lihegve elment a főpaphoz, és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr útjának hívei, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe. Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény villant fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: »Saul, Saul miért üldözöl engem?« Ő pedig megkérdezte: »Ki vagy, Uram?« Az így válaszolt: »Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned«” – jegyzi a Szentírás. Saulus megtért, Ananiás által megkeresztelkedett, a keresztségben a Paulus nevet kapta. Üldözőből lett üldözött. A hiedelemmel ellentétben azonban nem halt mártírhalált, ágyban, párnák közt halt meg Rómában, Kr. u. 62-ben. Az Újszövetség tizenhárom levelet tulajdonít Szent Pálnak, ezek közül azonban valószínűleg csak hét származik tőle.

Pál-fordulókor a tél is fordul; fordulna, ha nem zavarodott volna meg az időjárás. Úgy tartják: ha derült idő van, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az évből már eltelt. Ha szeles Szentesen a Pál-forduló, akkor hadakozás leszen. A csanádapácaiak szép, derült idő esetén annyi hideg napra számítanak, amennyi az esztendőből már eltelt. Klárafalván megpiszkálják a ludak fenekét, hogy szaporán tojjanak. A magyarbánhegyesi öregasszonyok azt kérik Páltól, hogy fordítsa meg a rostát.

Székesfehérvárott Pál fele kenyér, fele bor: az elmúlt év termésének fele ekkorra ugyanis már elfogyott, a másik felét a tavaszi újulásig beosztja a módosabbja is. Somlóvidéken úgy tartják, Pál-fordulókor a határban minden esztendőben megfagy valaki, hiszen halál nélkül nincs megújulás. Galga mentén és Öcsöd környékén pálpogácsát sütnek. Mindannyiunkban közös, hogy a horizontot kémlelve várjuk a kikeletet.

Tollas pogácsa. Meghatározott napon haláljósló pálpogácsát süt a magyar. A családtagok nyersen megjelölik, hogy melyik pogácsa kié lesz, és a sütés idejére minden darabba tollat szúrnak. Akinek a pogácsájában megpörkölődik a toll, az a következő tollaspogácsa-sütést nem éri meg. Sokfelé szilveszterkor is sütik, ám az Alföldön a Pál-fordulóra sült haláljósló tollas pálpogácsa a gyakoribb. Dél-Alföldön a haláljósló toll sokszor a termékenységvarázsló célú lucapogácsa készítéséhez kapcsolódik.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001