Bezárás | Nyomtatás
Bush keletre tekint
Az elnök Iránt nevezte a terrorizmus legfőbb támogatójának
2005. február 4. (8. oldal)
Hírösszefoglaló
Az emberi szabadságnak a zsarnokságon és a gyűlöleten felülkerekedő erejét méltatta tegnapra virradóra az (amerikai) unió helyzetéről elhangzott beszédében George Bush amerikai elnök, aki a demokrácia előmozdítását ígérte a Közel-Kelet tágabb térségében.
Az elnök a szabadság lendületes előretörésének példájaként említette az Afganisztánban, a palesztin területeken, Ukrajnában és legutóbb Irakban lezajlott választásokat, amelyeket történelmi jelentőségűnek nevezett. Számos demokratapárti politikus követelése ellenére ugyanakkor nem nevezte meg az amerikai csapatok kivonulásának időpontját. A Közel-Keletről szólva Bush leszögezte, elérhető közelségbe került a cél, a békésen egymás mellett élő két demokratikus állam, Izrael és Palesztina megteremtése.
Az elnök azzal vádolta Szíriát és Iránt, hogy továbbra is terroristákat fogadnak be és tömegpusztító fegyvereket vásárolnak. Bush elnök Iránt nevezte a terrorizmus legfőbb támogatójának a világon, azt is felrótta, hogy Teherán atomfegyverekre akar szert tenni, miközben megfosztja a népet a szabadságtól. Az Egyesült Államok együttműködik európai szövetségeseivel, hogy világosan az iráni rezsim értésére adja: fel kell számolnia urándúsító programját. Az elnök Észak-Koreáról szólva kijelentette, hogy Amerika szorosan együttműködik Dél-Koreával, Japánnal és Kínával, hogy rávegye Észak-Koreát nukleáris ambícióinak feladására.
Bush szigorú államháztartást és a költségvetési hiány felére csökkentését ígérte 2009-re. Kijelentette, hogy Amerika a világ vezető gazdasági hatalma marad, a jövendő generációk érdekében pedig szükségesnek nevezte az állami társadalombiztosítási rendszer bölcs és hatékony reformját. Mivel számítások szerint a növekvő kifizetések miatt a gazdasági rendszer 2042-re összeomlik, az elnök azt ígérte, együtt fog működni a kongresszussal, hogy megtalálják a reform leghatékonyabb módját.
Jó mulatságnak nevezte mindeközben az iraki felkelők elleni harcban egy magas rangú amerikai katonatiszt, „ha egyeseket le kell lőni”. James Mattis egy San Diegó-i pódiumbeszélgetésen úgy fogalmazott: „Odamész, és találkozol ezekkel az emberekkel, akik öt évig püfölik a feleségüket, ha az egyszer nem fátyolozta el magát. Az ilyen emberek nem is igazi férfiak. Így hát igazán borzasztó nagy szórakozást jelent lelőni őket” – tette hozzá.
Elnöki hagyomány. Az Egyesült Államok alkotmánya írja elő, hogy az elnök „időnként tájékoztatja a kongresszust az unió helyzetéről, és intézkedéseket javasol megfontolásra”. Az első beszédet George Washington, az első elnök mondta 1790-ben New Yorkban, az akkori fővárosban; témája a 13 függetlenné vált gyarmat uniójának a megőrzése volt. Thomas Jefferson, a harmadik elnök úgy tartotta, hogy köztársaságban ne utánozzák a királyi trónbeszédeket, ezért beszédének szövegét átküldte a kongresszusba, ahol felolvasták a nevében. Az elnöki beszámolót az unió helyzetéről 1934-ig éves üzenetnek nevezték, és decemberben tartották, azóta pedig januárban vagy februárban. Woodrow Wilson volt, aki 1913-ban ismét személyesen mondta el üzenetét a kongresszus két háza előtt. Rádióban 1923-ban közvetítettek először elnöki üzenetet, amelyben így Calvin Coolidge mindjárt a nemzethez is szólhatott. Harry Truman volt az első elnök, akinek 1947-ben a beszédét a televízió közvetítette. Az 1960-as évek óta hangzik el a beszéd keleti parti idő szerint este 9 órakor, hogy a televíziók főműsoridőben sugározhassák. (MTI)
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001