Híradó

Tudomány

Egyre rosszabb az óceánok és korallok állapota

2005. február 2. 12:13

Izraeli kutatók előrejelzése szerint a világ korallzátonyainak ökoszisztémája akár 30 éven belül összeomolhat

A tanulmányok azt mutatják, hogy az óceánok egyre inkább savasodnak, mivel rengeteg, az ember által a levegő bocsátott, szén-dioxidot abszorbálnak. A jeruzsálemi egyetem kutatóinak eredményei azt mutatják, hogy számos korallpolip számára egyre nehezebb lesz a merev szerkezet kialakítása.

A csapat a munkát a Vörös-tengeren kezdte meg, és arra a következtetésre jutott, hogy az ökológiai összeomlás 30-70 éven belül következhet be. Ezt követően az erózió ereje, mely kimarja a korallokat ellehetetleníti, hogy az organizmusok zátonyokat hozzanak létre.

Amennyiben a kutatóknak igaza van, a korallzátonyokra épített nemzetek számára a gazdasági következmények igen komolyak lesznek. A korall hozza ugyanis a turistákat, valamint óvodaként szolgál a halaknak és megvédi a kisebb szigeteket a hullámoktól.

A csapat az Eilat közeli zátonynál vegyi mintákat gyűjtött be a tengervízből. Ezek azt mutatják, hogy mennyi kalcium-karbonát kerül kivonásra a tengervízből, és azt is jelölik, hogy a zátony milyen gyorsan nő. A Vörös-tengerben időszakosan végbemenő savas ingadozások szintje a körforgásban lévő víztől függ. A csapat szerint amikor a víz természetes okok miatt savasabbá válik, a korallok növekedése jelentősen lelassul.

Ez az ökoszisztéma, mely az óceán legtermékenyebb és legsokszínűbb területe lassan, mint komplett rendszer eltűnik. Az egyes összetevők talán életben maradnak, ám egységes ökoszisztémaként a kutatók szerint, az újabb nemzedékek már nem látnak majd korallzátonyt, ami viszont óriási veszteség a társadalomra nézve.

Az izraeli, nyílt vízi kísérletek után a Columbia egyetem központjában is hasonló megfigyeléseket végeztek, melyek alapján kiderült, hogy a korallnövekedés a következő 65 évben akár 40 százalékkal is megcsappanhat. A tengerbiológusok tudják, hogy a pH szint – mely a savasságot és lúgosságot méri – az ipari forradalom óta 0,1 körüli értékkel esett vissza. A szén-dioxid elnyelése pedig igen egyenetlen és nemkívánatos hatásokat okoz.

Az óceánok jelenleg 8 körüli pH értékkel bírnak, ám a szakértők szerint ez 7,6-ra csökkenhet akkor is, ha a szén-dioxid kibocsátást sikerül is visszaszorítani. Az izraeli csapat véleménye az, hogy a zátonyok szétmorzsolódnak, ha a pH érték 0,3 vagy 0,4-al csökken. A következmények hasonlóan komolyak lesznek a hidegvízi organizmusokra nézve, bár ezekről a tudomány még nem tud mindent.

A Kieli Egyetem kutatója, Ulf Riebesell megvizsgálta az óceánok savasságának mértékét, és elmondása szerint, ha a szén-dioxid szint továbbra is emelkedik, akkor az óceánok 2100-ra sokkal savasabbak lehetnek, mint 400 millió évvel ezelőtt. Ez pedig jóval meghaladja a legtöbb tengeri élőlény evolúciós emlékeit. Ily módon az organizmusok nagy része képtelen lesz adaptálódni a nagyfokú változásokhoz.

Dr. Carol Turley, a plymouth-i tengeri laboratóriumok kutatója rendkívül aggódik. Számtalan faj léte ugyanis a relative stabil pH értéktől függ ahhoz, hogy kalciumot vonhassanak ki a vízből és felépíthessék belőle szilárd vázaikat. Ezen fajok között megtalálhatóak a kagylók, csigák, tengeri csillagok, tengeri sünök és néhány tengeri féreg, melyek igen fontos szerepet játszanak az óceáni fenék ásványi körforgásában.

A kutatónő szerint a savasodás hatásai nemkívánatos hatással lesznek a tápláléklánc alapját képező planktonokra az úgynevezett kokkolitoforidok életére is. Ezek a planktonok ugyanis kicsapják a kalciumot, mellyel apró héjaikat építik fel. Mindegyik héj körülbelül 2,5 mikrométer – a méter milliomod része – ám algavirágzáskor mégis látszanak az űrből is.

Norvég kutatások is azt sugallják, hogy a növekvő savasodás károsítja a planktonokat. Ennek pedig súlyos következményei lesznek a halállományokra. A kutatók úgy vélik, hogy a planktonokat talán lehet pótolni, ha kiesnek a táplálékláncból, de nem biztos.

A kokkolitoforidok a klimatikus változásban is szerepet játszanak. Az alga szén-dioxidot bocsát ki virágzáskor, így közreműködik a klímaváltozásban. Emellett azonban dimetil-szulfidot is előállít, mely segíti a felhőképződést, ami viszont visszaveri a Napból érkező hőt.

BBC

Kapcsolódó linkek

A jeruzsálemi egyetem oldala

Kapcsolódó cikkek

Mélytengeri fajokat is partra sodort a tsunami Világító “idegenek” a tenger mélyén Pusztulnak a halfajok a tengerekben Elektrosokk segíti a korallok növekedését Megoldódott a ko

Comments are closed.