Forrás: Magyar RádióKét tragikus évfordulóra emlékeztek a vajdaságiak
Elhangzott 2005. január 24-én
2005. január 28., péntek 9:11
Két szomorú évfordulóra emlékeztek vasárnap a vajdaságiak. 63 évvel ezelőtt a magyar karhatalom ezen a napon lövette a Duna jegén ütött lékekbe azt a több mint ezerháromszáz újvidéki, főként szerb és zsidó polgárt, köztük asszonyokat és gyermekeket is, akikre vasárnap emlékezett kétórás eltéréssel külön-külön a tartományi és az újvidéki vezetés.
A szerb ortodox egyház és a zsidó egyházközség képviselői délben együtt tartották a gyászszertartást Újvidék város szélsőséges radikális polgármesterével. Az európai irányvonalat képviselő vajdasági vezetők két órával később érkeztek az újvidéki Duna-parti sétányra, a koszorúzás helyszínére. Köztük és a keményvonalas szerb papság között ugyanis már évek óta rossz az együttműködés. A megemlékezésen idén először nem vettek részt a katonaság és a II. világháborús Harcosok Szövetségének képviselői.
Ugyancsak vasárnap volt az évfordulója annak, hogy Csurog magyar lakosságát örök időkre elűzték a településről, ahonnan a járeki haláltáborba kerültek. A kollektív háborús bűnössé nyilvánítás 1945 januárjában azután történt, hogy a település munkaképes férfilakosságát – eddig feltárt adatok szerint ötszázötven személyt – néhány hónappal korábban kivégezték, az asszonyokat, gyerekeket és időseket pedig ezután a járeki haláltáborba hurcolták, ahol még 45 csurogi felnőtt és 44 gyermek halt éhen vagy fagyott meg. A haláltáborban eltöltött nyolc hónap után a szabadulók bárhová mehettek, csak vissza a szülőfalujukba nem.
A vasárnap megtartott két megemlékezés között a különbség az, hogy az 1942-es újvidéki razzia körülményeit a történészek teljes egészében feltárták, az 1944-45-ös események kutatói előtt viszont még ma sem nyíltak meg a levéltárak. Ugyanakkor Magyarország megkövette a razzia áldozatainak hozzátartozóit, Szerbia viszont a később történtek miatt ezt a mai napig sem tette meg.
A szerbiai vajdasági közállapotokat jellemzi az is, hogy amíg a Duna-parti megemlékezésről minden szerbiai hírforrás beszámolt, a csurogi évfordulóval csak a Magyar Szó és a Vajdaság Ma internetes honlap foglalkozott. Vigasztaló viszont, hogy a gyászünnepségeken felszólalók mindegyike kimondta azt, hogy a történtekből tanulni kell, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg.
Ternovácz István
