Forrás: Magyar Rádió

Egyház és hatalom ismét szorosan fogja egymás kezét Oroszországban

Elhangzott 2005. január 23-án

2005. január 27., csütörtök 14:52

187 olvasás

Oroszországban az egyház a hatalom szerves része – ez a héten újra kiderült, amikor az észt és az orosz elnök a moszkvai pátriárkánál találkozott egymással.

Moszkvába látogatott az észt elnök, furcsa módon nem Putyin elnököt kereste fel, hanem II. Alekszij pátriárkát, minden oroszok fő pátriárkája ugyanis észt, vagy legalábbis Észtországban született. Hirtelen betoppant a találkozóra Putyin elnök, aki amúgy gyakori vendég a templomokban, bár nem valószínű, hogy állambiztonsági ifjúsága idején túlságosan vallásos lett volna. Régebben az egyház ellenfél volt, most viszont a hatalom talpköve Oroszországban.

A kolomnai Szentháromság kolostor sokat ad a PR-ra, a kórus által dallal üdvözölt vendégek programját feltűnően gördülékenyen szervezik, és mindenki kap egy videót meg egy saját kiadású könyvet a főbűnökről és azok elkerüléséről. A professzionalizmus aligha véletlen, a rendfőnök, Xenia apátnő újságíró szakot végzett, mielőtt 1989-ben megalapította, pontosabban újraalapította volna a kolostort, ahol most már hetven nővér él. Saját gazdaságuk, kutyatenyészetük, porcelán manufaktúrájuk, orvosi rendelőjük van, és ők oktatják a szomszédos árvaház gyerekeit is. A fiatal apácák – hiába, a szovjet korszak után ez az első generáció – többnyire jól képzettek, és tovább is képzik magukat, kit jogásznak, kit freskófestőnek, kit pedagógusnak, kit pedig zenésznek taníttat Xenia apátasszony, aki igazi kolostorfejedelemnő, mindenről ő dönt, mindenben illetékes, egy könyv elolvasásához, minden személyes lépéshez engedélyt kérnek tőle a nővérek. De hát, aki idejön, az nem a demokráciát, hanem az engedelmességet óhajtja gyakorolni, mint a húszas éveinek végén járó Tajsza nővér.

„Mi a családunkban kezdetben nem voltunk hívők, felnőttként jutottunk el Istenhez. Eredetileg a Lomonoszov Egyetem újságíró szakára akartam járni, de azt mondták, hogy van egy apátnő a kolomnai kolostorban, aki ugyanezt a szakot végezte, kérjek tőle tanácsot. Így ismerkedtünk meg, és úgy döntöttem, hogy inkább idejövök, nem az újságíró szakra” – mondta Tajsza nővér, aki amúgy történelmet tanít az árvaházban, és levelezőn végzi a pedagógiai főiskolát. Dinamikus, nyílt fiatal lány, nem véletlenül lett majdnem kolléga, érezhetően érdeklik a világi dolgok is, de amióta itt van a kolostorban, az információkat már nem maga szerzi be, hanem a főnöknőtől kapja.

„A televíziót nem nézzük, de van egy videónk, és amire szükségünk van, azt felveszik nekünk, főként oktatási programokat, de néha a híreket is.” És honnan tudják, hogy mi történik a világban? „Valahogy mindent tudunk, először is nagyon sok ember jön ide, akik közvetlen kapcsolatban állnak ezekkel a dolgokkal, politikusok, újságírók, ők elmesélik, ami kell.”

A kolomnai kolostorban tényleg nagy a mozgás, ez kiemelt, sőt, felkapott hely, Putyin elnök is járt itt, és buzgón imádkozott, az egyik kápolnában ki is tették a falra, ha nem is a képét, de a köszöntő bejegyzését. Egyház és hatalom Oroszországban ismét szorosan fogja egymás kezét, ez ugyanis pravoszláv, vagyis nemzeti egyház az orosz birodalmi eszméhez éppúgy hozzátartozik, mint a hadsereg vagy a titkosszolgálatok. Az apátasszony ezt egyértelművé is teszi, amikor arról a felfogásról kérdezem, amely szerint a soknemzetiségű Oroszországban négy jelentős vallás lenne, a pravoszláv, az iszlám, a zsidó és a buddhista. „Az iszlám sohasem alakította Oroszország világnézetét, a judaizmus sem, amint Oroszország megerősödött, a pravoszlávizmus az orosz ember életének minden területét átfogta, ezért Oroszország létrehozásában csak a pravoszlávizmusnak van szerepe, az orosz uralkodók mind a pravoszlávizmust képviselték. A mi mohamedánjaink semmit sem tudnak Istenről, ők igazából ateisták szegények, egyáltalán nem tanulmányozzák az iszlámot, a pravoszláv vallás azt a megismerést képviseli, amelyet Isten adott az embernek. A muzulmánoknak is meg kellene ismerkedniük a pravoszláv hittel, hogy miután már ismerik, szabadon választhassanak, vállalják-e” – mondta az apátnő, aki így meglehetősen kritikusan szemléli a katolikus egyház tevékenységét is Oroszországban, illetve a volt Szovjetunióban.

„Ha nem korrekten lépnek fel, ha például olyan tényeket látunk, mint amilyen ukrajnai tevékenységük, nos, ennek nem szabadna lennie. Oroszországban a pravoszláv hit nem tűzzel és vassal terjedt, mi az emberek szívéhez fordultunk. Dosztojevszkijnek van egy olyan kijelentése, hogy a pápizmus veszélyesebb, mint a pogányság, érdekes, hogy ez a véleménye, erről mindenkinek el kellene gondolkoznia” – mondta Xenia apátnő.

Nemes Gábor (Moszkva)