Forrás: Magyar Rádió

Nyócker; kisebbségi film? – az interjú teljes szövege

2005. január 25., kedd 17:59

– Az első kérdésem az lesz, amit hatszázhuszonhétszer megkérdeztek tőletek, kié volt az ötlet?

Novák Erik producer:- Az eredeti ötlet amiből az egész elindult az nekem jött egy furcsa mámoros éjszaka után komputer előtt ülő állapotban, amikor egy lendülettel az addigi mindenféle ötletkavalkádokból kijött hogy Nyócker, ez így le lett írva, oda lett téve mögé egy felkiáltójel és azok az összes karakterek és a főbb jellemzőik, viszonyulásuk, az egész mikrokörnyezet papíron megszületett. De hát ez önmagában nagyon kevés volt, hogy ebből bármi legyen.

– Kétféleképpen lehet nézni, mint új magyar rajzfilmet, avagy egy kisebbségi filmet, mondjuk így…

– A kettő az együtt van. Mi egy olyan filmet akartunk csinálni, ami kisebbségi film is, rajzfilm is, és emelett egy csomó más minden is: zenés film is, vígjáték is, akciófilm is, de a kisebbségi filmségén belül is nem csak egy adott kisebbségre, mondjuk a cigányságra koncentrál, hanem az egész jelenséget arabustól, kínaistul, a magyar többségestül megpróbálja többféle szempontból, de humorral górcső alá vonni.

– Szinte patikamérlegen ki van mérve, hogy melyik kisebbség szerepeljen, egyenlő zsidó, kínai, arab, mindenki, nem találjátok egy kicsit ezt mesterkéltnek? Lehet, hogy csak belelátom&

Orsós László Jakab forgatókönyvíró:- Mindenki ott van, valóban patikamérlegen. Nem volt ez annyira tudatos, teljesen ösztönös volt az egész, összeállítottuk a világot, amelyik az Erikék ötlete alapján megszületett, azokat szépen betagoltuk. Tehát ezek az emberek élnek ott, de ezen belül viszont úgy disznólkodhattunk, ahogy akartunk és úgy lehettünk valóságosak, amennyire csak lehettünk.

– Úgy érzitek, hogy disznólkodtatok? Nem tudom, használhatom-e azt a szót, hogy “eléggé”& én nem érzem a filmet egyáltalán provokatívnak.

– A szándékunk nem a provokáció volt, a film alapvetően provokatív, de nem ez volt a szándékunk, a magyar közállapotokat tekintve itt élünk, pontosan tudjuk, ez egy provokatív film szerintem.

Novák Erik:- Az volt maga a fantázia, hogy csináljunk valamit, amiben mindenről tudunk beszélni nincsenek tabuk és nincsenek olyan megkötések, amire érzékenyen figyelni kell. A magyar politikáról, világpolitikáról és ennek az egész kerületi mikroközösség szintű letagozódásáról tudunk csinálni valamit, ami igazából nem is ezekről akar beszélni, mert ezeket érinti és nagyon pontosan benne vannak. De hát ugyanakkor ez a film azon keresztül akarja ezeket a problémákat egy picit orvosolni, vagy elgondolkodtatni a nézőt, hogy az egész egy nagyon jó, izgalmas, fordulatos, cselekményes& valamint azt gondoljuk, hogy vicces történeten belül van elmesélve, és tudat alatt hat, és talán tudat alatt kezd el működni az összes olyan problémafelvetés és az azokra adott válaszunk ami talán nincs is így százszázalékosan kimondva.

– Hogyha a cselekményről ejtettél szót: egyrészről vérfagyasztóan reális elemek vannak a filmben, a rendőri korrupció, a rendőrkocsi viszi a bűnöző, maffiózópalántát – most tudom, hogy én is ítélek, de őt – az iskolába. De ugyanakkor a mese elemelt, naiv…

Orsós László Jakab:- Most felteszel egy kérdést, ami tulajdonképpen rejt egy negatív meggyőződést, de nem kifejeződik a negatív meggyőződés – tehát már megint csak nem tudjuk, vagy nem akarjuk elmondani, amiről beszélünk. És egy ilyen közegben születik meg egy ilyen film, aminek semmi más célja nem volt a részünkről& nem a nagyszerűség volt a cél, hanem a szabadság gyakorlása volt a célunk. És azt gondolom, hogy ebben a tekintetben sikeresek voltunk, hogy mi mivel ütköződött, arányítódott a filmben, és ez sikeres volt, azt mi nem tudjuk megmondani&

Novák Erik:- Nekem még a történet banalitására: szerintem a jó történetek egyszerűek, az hogy tényleg egyszerű kis történet amiben&. valóban, a Mézga Gézán nőttünk fel az időutazáson nőttünk fel, és ezek valahonnan, nyilván tudat alól beszivárognak egy ilyen történetbe – ugyanakkor ezek párosítva azzal a magyar rögvalósággal és az egész vizuális világnak az elemelkedettségével alkotnak szerintem egy olyan keveréket, amitől aztán újból megint a történet is működik.

– Aki címben azt látja, hogy Nyócker& akkor felkészülök késelős, verekedős, “prostituáltos, szociodurva” sztrorira – részben ezt is megkapom, miközben megkapom a gyermeki lélek szépségeit, az időutazást, a játékot, a hülyéskedést. Ennek az összekovácsolása, -farigcsálása, összeácsolása működik szerintetek, vagy nem működik? Van-e ennek konkrét célja, vagy ez így alakult és pont.

Novák Erik:- Pont rátapintottál a lényegre; azt gondoltuk, hogy vannak a gyerekek, akik különböző bőrszínűek, különböző kulturális háttérrel élnek, de gyerekek – és valamennyire tiszták, és kicsit őszinték és kicsit ártatlanok, és nekik ezek a dolgok még nem annyira evidensek, amit te mondasz, hogy az a világ, amiben élünk, az a kemény, durva, prostituált. Ők ezt látják, de ezzel a naivitással, és szeretettel és az indíttatással, hogy a szerelmet azt meg kell valósítani, akármilyen akadály is van, ezzel lépnek túl, győzik le, és a felnőttek is ennek a lendületétől sodorva&

– &megjavulnak?

Novák Erik:- &időlegesen; és pont ez a szép a történetben, hogy tud működni ez, és nincs determinálva, hogy ami rossz, annak rossznak is kell maradnia.

Orsós László Jakab:- A rajzfilm nagyon érett műfajjá változott át, szerencsére. Nagyon pikáns dolog a rajzfilm. Voltak egy idő után a megfontolások, nem lehetett nem gondolni erre, hogy tényleg, nem riasztja el a közönséget& de nem ez volt a fontos, hanem az volt a fontos, hogy azt mondhassák a szereplők, ami a figurájuk alapján kijöhet a szájukon, és semmiféle más megfontolás ne vezesse őket.

Novák Erik:- A filmben elhangzó mondatoknak megfelelően tizenhat éves korhatárt is kapott a film, de azt gondolom, hogy azok a korú gyerekek, akik szerepelnek a filmben, azok ígyebbül, vagy még ígyebbül fogalmaznak& a felnőttekről meg ne is beszéljünk.

– Egy roma zenész fiútól hallottam, hogy szerinte nem autentikus a cigány nyelv, vagy a cigány idiómák amik ebben a filmben elhangzanak&Egy. A kettő pedig, ez egy baráti kritika, hogy miért a rózsadombi Gangxsta Zolee mondja a durva repeket a filmben, és miért nem a helyi&

Orsós László Jakab:- &mert a Zoli nem rózsadombi, legfeljebb kanonizálva van ebben az egész popszakmában. Mi az, hogy a lovári dialektus nem elég lovári? Egy lovári tolmácsnő fordította, annál lováribb nem lehet, ez a beszélt nyelv. De semmi baj, ez is egy vetülete egy filmnek; és azonkívül szeretném azt mondani, hogy nem roma zenészekről, hanem cigány zenészekről beszélünk. Abszolút kollektív meggyőződés, hogy folyton finomítunk, miközben magunkban pedig olyan gonoszak vagyunk, amilyen csak belefér.

Novák Erik:– A Gangxsta Zolee a harminchárom számos soundtrackben egy fél számban működik közre, és angyalföldi. Az L.R Jr., aki a legtöbb számot csinálja, cigány; az Oglidzsi, aki szintén a főcímszámot csinálja, ő nemrég szabadult, és VIII. kerületi. Sorolhatnám hosszan; tehát nagyon sokféle zenész szerepel a lemezen, de nem az volt a szempont, hogy kinek a személyijébe és lakcímkártyáján van az, hogy VIII. kerületi, hanem hogy ezt a világot, ezt a gondolatiságot zeneileg hogyan tudja visszaadni. Olvasom a különböző fórumokat,. Visszajelzéseket: vagy nagyon szeretik, vagy nagyon utálják. Én abszolút meg vagyok ezzel elégedve a nézőszám alakulása tekintetében.

– Tudsz számot mondani? Bocsáss meg&

Novák Erik:- Országosan, úgy, hogy vidéket december 31-ig tudjuk, most olyan ötvenötezer körül van a nézőszám. Nyolcvanat kell elérni egy éven belül, de hát most jön a Filmszemle, ahol a versenyben szerepel, és reméljük, hogy ez ott is kap egy lökést.

Orsós László Jakab:- Az embernek nincsenek különösen nagyívű szándékai, amikor dolgozik, hanem nagyon személyes indíttatások vezetik. Semmi másra nem lehet gondolni egy idő után, csak arra, hogy ez jó legyen, amit csinál, és hogyha az jó, annak a következménye, hogy az örömöt is okoz – első körben, és nem akarok álszenteskedni – nem a közönségnek. Elsősorban azoknak, akik csináltuk: és azért tűzbe tudom tenni a kezemet, mert nagyon boldogok voltunk, mikor csináltuk. Ha az ötvenötezerből, az eddigi ötvenötezer emberből még egy érez így, akkor én akkor elégedett vagyok.

Harangozó István

Comments are closed.