Forrás: MNOBezárás | Nyomtatás
Merénylet célpontja volt Ijád Allávi
2005. január 25. (1. oldal)
Hírösszefoglaló
Életét vesztette két személy az iraki fővárosban tegnap reggel, miután egy öngyilkos merénylő járművével úttorlasznak hajtott, és működésbe hozott egy pokolgépet Bagdad nyugati részén, Ijád Allávi ideiglenes kormányfő pártjának székházánál.
Az iraki rendőrség első jelentése szerint legkevesebb tízen – nyolc rendőr és két polgári személy – megsérültek a detonációban. A robbantást az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető Abu Muszab az-Zarkávi csoportja vállalta magára egy iszlámista internetes honlapon megjelent közleményben, Allávit „a zsidók és keresztények bagdadi ügynökének” nevezve. A merénylet egy ellenőrző pontnál történt azon az úton, amely Allávi pártjának, a Nemzeti Egyetértés Mozgalmának székházához vezet. Illetékesek közölték, hogy a miniszterelnök nem tartózkodott az épületben.
A robbanás dörejét az egész iraki fővárosban hallani lehetett, és sűrű, fekete füstoszlop emelkedett az égbolt felé. Amerikai katonák és iraki rendőrök azonnal lezárták a környéket. Január harmadikán egy másik öngyilkos támadó ugyanitt követett el merényletet. Akkor négyen meghaltak és 25-en megsérültek a robbanásban. A mostani támadás komoly problémákat vet fel, különösen a hónap végén tartandó iraki választások miatt.
*
Elismerte az Egyesült Államok bagdadi nagykövete, hogy komoly problémákkal küzdenek Irakban a január végére tervezett választások lebonyolításával kapcsolatban, mindazonáltal hangsúlyozta: jelentős erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy minden iraki választópolgár élhessen szavazati jogával. John Negroponte amerikai tévécsatornákon vasárnap sugárzott nyilatkozatában elismerte, hogy az iraki lázadók tevékenysége az elmúlt időben komolyan megfélemlítette az iraki tisztségviselőket és a helyi biztonsági erők tagjait, illetve súlyos hiányosságok mutatkoznak a biztonság szavatolása terén a szunnita lázadók egykori fellegvárában, a Bagdadtól északra és nyugatra elterülő – szunnita háromszögnek nevezett – térségben. Negroponte mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az amerikai vezetésű külföldi szövetséges csapatok és az iraki biztonsági erők egyaránt lépéseket tettek a biztonság növelésére. A diplomata elismerte, hogy (a szavazás lebonyolítását illetően) lesz néhány problémás terület Irakban, ám hangoztatta, hogy e területeken is komoly erőfeszítéseket tesznek avégett, hogy minden iraki választópolgár élhessen szavazati jogával.
A nehézségekre világított rá vasárnap az észak-iraki Moszulban a területi választási bizottság egyik tisztségviselője is, aki újságíróknak elmondta: Ninive tartományban például a voksolás megszervezéséhez szükséges személyzet felét sikerült csupán „összegyűjteni”, bevonni a választási bizottságok munkájába. A tartománybeli szavazóhelyiségek felét a tartomány székhelyén, a másfél milliós Moszulban állítják fel. Az eredetileg tervezett 384 szavazóhelyiség helyett mindössze 80-at alakítanak ki (a tartományban), nincs ugyanis elegendő emberük a több száz szavazóhelyiség védelmének szavatolására – fűzte hozzá.
Közben Hazim as-Salan, az iraki honvédelmi miniszter az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak elmondta, hogy a napokban letartóztatják Ahmed Csalabit. A kalandorpolitikus, aki az amerikaiak első számú megbízottja volt az iraki háború kezdetekor, jelenleg a dél-iraki Bászrában tartózkodik. A miniszter azzal vádolta Csalabit, hogy hamis információkat terjeszt a honvédelmi minisztériumról. A volt bankvezér szerint 300 millió dollár tűnt el a tárca számlájáról. Irak tervei szerint Csalabit át fogják adni Jordániának, ahol csalás miatt távollétében 22 év börtönre ítélték. Kézre került a legveszélyesebb iraki terrorista- vezér helyettese, aki a kormány szerint a legvéresebb pokolgépes merényleteknek, így a bagdadi ENSZ-központ felrobbantásának a fő- szervezője volt. Az Abu Omar al-Kurdinak is nevezett Számi Mohammed Al Szaíd al-Dzsaafot a miniszterelnöki hivatal bejelentése szerint január 15-én fogták el Bagdadban. Ő Abu Muszab az-Zarkávi helyettese, és a hatóságok szerint a bagdadi pokolgépes merényletek 75 százalékáért ő tehető felelőssé. Összesen 32 merényletért vonják felelősségre, amely több száz iraki halálát okozta.
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001
