Forrás: MNO

A szlovákiai ellentét

A német nyelvterület sajtószemléje

2005. január 20. 10:31

Keresztes Lajos

Szinte egyetlen EU-tagállamban sincs olyan közel egymáshoz a gazdagság és a szegénység mint Szlovákiában. Míg keleten nemcsak a katasztrofális körülmények között élő cigányoknak okoz gondot, “hogy inkább rosszul, mint jól életben maradjanak”, addig a pozsonyi felső osztályok immár egy ideje fizetőképes keresletet jelentenek, ami a szomszédos Ausztria számára is egyre érdekesebb – írja a Die Presse

Die Presse (diepresse.com )

A konzervatív napilapban Christoph Thanei A regionális árkok egyre mélyülnek címmel tudósít a közép-európai kis tigrisről, Szlovákiáról. Míg a fővárosban mindössze 3,7 százalékos a munkanélküliség, addig az országos szinten továbbra is 17 százalékos.

Míg keleten nemcsak a katasztrofális körülmények között élő cigányoknak okoz gondot, “hogy inkább rosszul, mint jól életben maradjanak”, addig a pozsonyi felső osztályok immár egy ideje fizetőképes keresletet jelentenek, ami a szomszédos Ausztria számára is egyre érdekesebb. Az átlagkereset 2004-ben a pozsonyi régióban elérte a 20168 koronát (közel 130 ezer forintot), addig Eperjes térségében ez 11.829 koronával (mintegy 75 ezer forinttal) alig haladta meg ennek a felét.

Az IVO közvéleménykutató intézet kérdésére a pozsonyiak 67 százaléka gondolta úgy, hogy az ő régiójában a legjobbak az életlehetőségek, míg Kassán mindössze a válaszadók 1 százaléka volt ugyanezen a véleményen. Az elkészült tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy mind a pozsonyi optimista, mind a kassai pesszimista hozzáállás az előző évi kutatásaikhoz képest markánsan megerősödött.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Lars-Broder Keil A koalíció nem tud megállapodni a zsidó bevándorlás kérdésében című írásában foglalkozik a kormányon belüli vitákról. Az SPD enyhe korlátozást és egy világos kritériumkatalógust javasol, a zöldek ezt ellenzik, a CDU a szociális segélyt igénylők magas számarányára hivatkozik.

A Bundestag SPD-frakciójának szóvivője, Dieter Wiefelspütz valamint CDU-beli kollégája, Hartmut Koschyk arra emlékeztetett, hogy a szándékolt zsidó bevándorlásnak kettős célja volt. A bevándorlás egyrészt az oroszországi zsidóságnak kívánt biztonságot adni az ottani antiszemitizmussal szemben, másrészt a németországi zsidó közösségekbe kívánt életet lehelni.

Ez megtörtént, közel 200 ezer zsidó 1998 óta történt bevándorlásával- nyilatkozta Koschyk. A jövőben az integrációnak kell a bevándorlással szemben fontossá válni, s ez a zsidó közösségek érdeke is- fogalmazott Wiefelspütz. A hitközségek ezzel a feladattal gyakran túlterheltek, hiszen a bevándorlók nem tudnak németül, és minimális érdeklődést mutattak a zsidó vallás iránt. Alig 80 ezren, a bevándorlók kevesebb, mint a fele talált felvételre a németországi zsidó közösségekben- folytatja Koschyk.

Ehhez jönnek a szociális problémák is, hiszen a szociális segélyből élők a zsidó bevándorlók 60-85 százalékát teszik ki, amint ezt a belügyi államtitkár Fritz Rudolf Körper tegnap a Bundestag belügyi bizottságában elmondta. “Ez pedig nem lehet sem a társadalom, sem a zsidó közösségek érdeke” – mondta Koschyk a lapnak.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005

Comments are closed.