Forrás: Magyar Rádió

Irán nem fél Amerikától

2005. január 19., szerda 6:41

1868 olvasás

Irán nem riad vissza az amerikai fenyegetésektől, Amerikának fogalma sincs arról, hogy mekkora katonai erőt is képviselünk. Ezek Ali Samháni védelmi miniszter szavai, amelyek az új keletű iráni-amerikai feszültség bizonyítékaiként is felfoghatóak.

A közvetlen előzmény, hogy Bush amerikai elnök egy friss nyilatkozatban nem zárta ki Irán megtámadásának lehetőségét, mégpedig arra hivatkozva, hogy a teheráni vezetés nem játszik nyílt lapokkal, különösképpen a fegyverkezési programjait illetően nem. Jóllehet, itt Teheránban hivatalosan messzemenően cáfolják, hogy az ország tömegpusztító fegyvereket kíván gyártani, vagy hogy továbbra is bírna biológiai, vagy vegyi fegyverekkel, ám a védelmi miniszter idézett szavai nyugati füllel hallgatva őket, újabb kétségeket ébreszthetnek Amerikában.

Mert, ugye, Samháni mégiscsak azt üzente a keddi nyilatkozatával, hogy Irán képes magát mindenféle támadástól megvédeni, és az ellenséget megsemmisíteni. Nos, ebből Bush elnök és az itt izraeli ügynökként ábrázolt tanácsadói gárdája azt a következtetést is levonhatja, hogy mi megmondtuk, Iránnak akár tömegpusztító fegyverei is lehetnek, hiszen a védelmi miniszter üzenete így is értelmezhető.

Közben nyilvánosságra került a legfőbb vallási vezető, Hamenei ajatollah levele, amelyet a mekkai zarándokokhoz intézett.

Tudnivaló, hogy ebben az országban a vallási hierarchia – élén a legfőbb vallási vezetővel – nagyjából olyan szerepet játszik, mint nálunk annak idején a szocialista, kommunista rendszerben a párt. Más szóval, ahogy nálunk a párt és az állam viszonyában a párt irányította az államot, itt a párt szerepét a muzulmán klérus, a főpapság és az alsó papság együttese tölti be, és ők határozzák meg a fő ideológiai irányvonalat és – nagyjából – a politikát.

Hamenei útmutatásainak jelentősége olyasfajta, mint annak idején egy pártfőtitkáré lehetett. Ebben az útmutatásokkal telített friss levélben a legfőbb vallási vezető egységre szólítja fel a muzulmán tömegeket, és azt üzeni nekik, hogy minden eszközzel forduljanak szembe az iszlám világ leigázására törekvő Egyesült Államokkal és az azt dirigáló cionista veszedelemmel. Úgy fogalmaz: a cionista kapitalisták tartják kezükben a világot, miután már megszállták Jeruzsálemet, immár Bagdadot is uralni akarják. Ennek megakadályozása Hamenei szerint az egyik legfőbb feladata minden muzulmánnak.

Hozzáteszi: a cionisták és a fegyverekkel bíró amerikai bábjaik csalásra készülnek az iraki választásokon, de ezt meg kell akadályozni, ezért az iráni vallási vezető arra szólítja fel a „dolgos iraki tömegeket, hogy leplezzék le az ilyesfajta kísérleteket és forduljanak az elnyomók ellen”.

Egyébként ami a cionista veszedelmet illeti, a vallási vezető fontosnak tartotta kimondani, hogy az iszlámnak nincs semmilyen gondja a zsidó vallásúakkal, de a cionizmus már tűrhetetlen módszerekkel ténykedik. Teheránban több tízezer zsidó él, és akikkel beszéltem közülük, mind azt mondja, hogy tényleg semmilyen hátrányos megkülönböztetésben nincs részük.

Mi állhat a fenyegetések hátterében?

– George Bush amerikai elnök nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Iránt megtámadják. Minek tudható be ez a kijelentés?

– Hivatalosan most az iráni urániumdúsítási programnak tudható be, amelyet Irán állítólag végezne, illetve nem tudjuk, hogy most végez-e – mondta Dobrovits Mihály orientalista, kelet-kutató. Elvben az Európai Unió közbenjárására ezeket a kísérleteket átmenetileg felfüggesztették. Ugyanakkor viszont nem pecsételték le és nem zárták le a reaktorokat. Azt hozzá kell tenni, hogy Irán régóta, mintegy negyed százada vörös posztó az Egyesült Államok szemében.

– A mostani kijelentésnek mi lehet a következménye Iránra nézve?

– Én azt hiszem, hogy egyelőre nem nagyon kell Iránnak tartania, ugyanis voltak már hasonló kijelentések, közvetlenül az iraki háború végén, amikor Szíriát és Iránt párhuzamosan fenyegette az Egyesült Államok. Ugyanakkor jelen pillanatban aligha van olyan felszabadítható katonai ereje az Egyesült Államoknak, amelyekkel komolyan hadműveleteket kezdhet Irán ellen. Azt is érdemes tudomásul venni – és ezt gondolom Washingtonban épp úgy tudják – hogy Irán, szemben Irakkal vagy Afganisztánnal egy kifejezetten erős hatalom. Úgyhogy kemény diónak ígérkezne, hogyha mégis megtámadná. Nagy valószínűséggel a dolog le fog ülni, illetve az Európai Unió trojkája, amelyik már idáig is közbenjárt, a brit-francia-német trió ismét megpróbál majd közvetíteni Irán és az Egyesült Államok között.

Zentai Péter (Teherán), Bardon Nikoletta