Forrás: MNO

Egyiptom is atomfegyvert fejleszt?

Titkolt uránkísérletek

2005. január 15. 8:06

Orosz Zoltán

A közelmúltban jelent meg a hír: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség arra utaló jeleket talált, hogy Egyiptom eltitkolt nukleáris kísérleteket folytatott. Ez az Atomsorompó Egyezmény megszegését jelentheti és még jobban megbolygathatja az egyébként is bonyolult helyzetet a Közel-Keleten.

A bizonyítékok egyelőre nem száz százalékosak, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) múlt heti előzetes nyilatkozata szerint számos egyiptomi tudós bevonásával folytak a titkos nukleáris kísérletek az elmúlt harminc évben. A hivatalos közlemény kiadása pedig szakértők szerint mindenképpen aggodalomra ad okot. A NAÜ ugyanakkor hangsúlyozta: az eddigi bizonyítékok kis mennyiségű hasadóanyagra kiterjedő kísérletek végzését mutatták ki. De a bejelentés elmulasztása mindenképp hiba volt, és a vizsgálat folytatódik.

Csapás nemzetközi szervezetekre

Amennyiben a további vizsgálatok megerősítik az eddigi eredményeket, az újabb csapás a NAÜ és az ENSZ tekintélyének. Egyiptom ugyanis aláírta, s ezzel magára nézve kötelezőnek ismerte el a világszervezet által tető alá hozott Atomsorompó Egyezményt. Ennek lényege, hogy az atomhatalmak kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen segítséget nem nyújtanak a többi országnak nukleáris fegyver megszerzésére. Az atomfegyverrel nem rendelkező államok pedig azt vállalták benne, hogy nem törekednek ilyen fegyverek megszerzésére. A gyanú beigazolódása egyben a szerződés megszegését jelentené.

Többszörösen is. A kísérletek eltitkolása is sérti az egyezményt. De az eddig talált nyomok szerint a Nílus menti ország fémuránt és urán-hexafluoridot is előállított. Ezekből fegyver célú felhasználásra alkalmas hasadóanyag (plutónium, illetve fegyverhez felhasználható urán) nyerhető. Ez a nukleáris fegyver megszerzésére való törekvés tilalmát sérti.

Ez újabb precedens lehet a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó szabályok megszegésére, és még tovább ronthatja a szabályok hatékonyságát. (Ezek tekintélyét már az Irán és Észak-Korea programjairól kiszivárgott hírek is megtépázták, ráadásul Észak-Korea 2003-ban – évtizedes vita után – kilépett az 1968-ban megszületett és ’70-ben életbe lépett Atomsorompó Egyezményből, amihez 1986-ban csatlakozott – a szerk.).

Egyéb következmények

A NAÜ mindenesetre tovább folytatja a bizonyítékok utáni kutatást. Amennyiben a gyanú beigazolódik, az jelentősen megingathatja a Közel-Kelet egyébként is ingatag biztonsági helyzetét – vélik szakértők. Egyesek szerint Izrael mindenképp rossz néven venné, és fenyegetésnek érezné ezt szomszédja részéről, akivel az 1978-as Camp David-i megállapodás alapján békében él. Más, bennfentes források szerint azonban Egyiptom nukleáris programját izraeli segítséggel folytatja – teszik hozzá elemzők. De elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a szunnita Kairó szomszédai és nem utolsó sorban a nagy vetélytársnak számító síita Irán ellensúlyozására törekszik kutatásaival.

Arra is figyelmeztetnek a hozzáértők, hogy rossz fényt vetne Kairóra a másik két szomszédja, Szaúd-Arábia és Líbia előtt is a vádak beigazolódása. A Khadafi vezette Líbia jelenleg – sokak szerint tanulva Szaddám Husszein sorsából – leszereli nukleáris programját. Szaúd-Arábiáról viszont az hírlik: saját programba kezdett.

De a történtek, különösen pedig azok folytatása a térség biztonságán túlmutató hatásokkal is bír. Ronthatja az amerikai-egyiptomi jó kapcsolatokat, amelyek szintén a Camp David-i megállapodásban gyökereznek.

Érvek és ellenérvek

Egyiptom tagadja, hogy bármi olyat tett volna, ami sérti az Atomsorompó Egyezményt. A bizonyítékokkal megtámogatott állításokkal szemben azzal védekezik, hogy csak laboratóriumi mennyiségben és céllal hozta létre az említett vegyületeket. Semmiképp sem törekedtek kiterjedt nukleáris fegyverprogram kialakítására. Ezt az eddigi vizsgálatok alátámasztani látszanak. Egy NAÜ-tisztviselő ki is emelte: „Egyiptom nem Irán, és nem is Észak-Korea”.

Peter Brookes amerikai szakértő szerint rossz fényt vet Egyiptomra az, hogy a vádak szerint külföldi országokat atomtitkokhoz juttató pakisztáni tudós, Abdul Kader Khan állítólag a Nílus menti országgal is kapcsolatban állt. Ezen kívül Kairó hosszabb múltra visszatekintő együttműködést folytatott Észak-Koreával a ballisztikus rakéták fejlesztésében. Mubarak egyiptomi elnök ezen kívül két évvel ezelőtt békés célú nukleáris együttműködésről szóló egyezményt írt alá kínai kollégájával, majd még ugyanabban az évben a hírek szerint kínai segítséget kapott a Sínai félszigeten folyó uránbányászathoz. Ezek azonban legfeljebb közvetett bizonyítékok lehetnek.

Annyi bizonyos: ha beigazolódik is, hogy fegyver előállítására nem alkalmas mennyiségű hasadóanyagot használtak, és nem fegyver célú kísérletekről van szó, a kutatás be nem jelentése mindenképp rossz fényt vet Egyiptomra és szándékaira. És egy technológiai lépéssel is előrébb van ezekkel a kísérletekkel.

Forrás: haaretz.com, heritage.org, middle-east-online.com

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005

Comments are closed.