Forrás: MNONácik a szocialista pártban
„Segítették őket karrierjük építésében”
2005. január 14. 9:38
Keresztes Lajos
Az egykori nemzetiszocialisták 1945 után ezerszámra nyertek felvételt a szocialista pártba, hogy utána kiemelkedő karriert fussanak be. A bírósági pszichiáter, a szellemileg visszamaradottak meggyilkolásért felelős Heinrich Gross esete mutatja ezt a legtisztábban. A történészek meghatározónak tartják az NSDAP-tagok toborzásában az SPÖ stratégiai megfontolásait – írja a Die Presse.
A konzervatív bécsi lap Barna foltok az SPÖ-ben címmel arról ír, miként támogatták a legmagasabb szinten is az osztrák szocialisták egykori nácik álláshoz jutását. Ezerszámra nyertek felvételt 1945 után egykori nemzetiszocialisták a szocialista pártba, hogy utána kiemelkedő karriert fussanak be.
1945 után különösen a „Szocialista Akadémikusok Szövetsége” (BSA) toborzott igen intenzíven egykori náci párttagokat, akiket belépésükért igazoltak, és segítették őket tovább szakmai karrierjük építésében. A bírósági pszichiáter, a szellemileg visszamaradottak meggyilkolásért felelős Heinrich Gross esete mutatja ezt a legtisztábban.
Ma, pénteken mutatja be a BSA elnöke, Caspar Einem az e témában megírt tanulmányt, amelynek elkészítésével ő bízott meg történészeket. A SPÖ elnöke, a későbbi köztársasági elnök, Adolf Schärf éppen úgy mint utódja, Bruno Pittermann többször is beavatkoztak, hogy „kiemelkedő bánásmódot” biztosítsanak egykori náciknak. Hasonlóan járt el az egykori igazságügyminiszter Christian Broda, aki 1965-ben azt is elérte, hogy az osztrák rádió ne sugározzon egy műsort, mely a nagy számú náci múlttal rendelkező állami alkalmazásban álló jogászról tudósított volna.
A történészek meghatározónak tartják az NSDAP-tagok toborzásában az SPÖ stratégiai megfontolásait. A szocialisták – nem utolsó sorban az emigráció és a náci idők miatt – túl kevés diplomással rendelkeztek, így a párt attól tartott, hogy az államigazgatásban szabad posztokat majd a konzervatív néppárt foglalja el.
Érdekes módon a párt egykor meghatározó szárnya, Adolf Schärf és Oskar Helmer köre „egyáltalán nem tett semmit”, hogy a Hitler által elüldözött – gyakran zsidó – pártfunkcionáriusokat visszahozza, áll az korszakot értékelő összeállításban. Egyrészt attól tartottak, hogy a politikai konkurencia visszatér, másrészt a szocialista vezetés félt, hogy a lakosságnál nem igazán lennének sikeresek a zsidó pártvezetők, mivel a nagy pártok között akkoriban kirobbant a küzdelem az egykori nácikért, ami magában hordozta az SPÖ stratégák számára az ex-nemzeti szocialisták BSA-ba történő integrálásának előnyét.
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005
