Forrás: Magyar Rádió

Ismét itt az évvége!

2004. december 27., hétfő 12:34

1026 olvasás

Elmúlt a karácsony, de máris itt van az évvége. A szilveszterhez is nagyon sok népszokás kapcsolódik, ezekből bocsátunk közre néhányat.

Petőfi Sándor: ÚJÉV NAPJÁN, 1849

Megérte ezt az évet is,

Megérte a magyar haza:

A vészes égen elborult,

De nem esett le csillaga.

Meg van vagdalva, vérzik a kezünk.

De azért még elbírja fegyverünk,

S amerre vág,

Ott hagyja fájó vérnyomát.

Ott hagyja fájó vérnyomát,

Haramja csorda, képeden!

Hogy majd az ítéletnapon

E bélyeg vádolód legyen,

Vádolód az isten szine előtt,

És gyujtsa rettentő haragra őt,

Te ellened,

Ki ránk veszett fogad fened!

De mit az ítélet nekünk?

Ha lesz is az, sokára lesz!

És ami több, és ami fő:

Az isten könyörűletes.

Még majd kegyelmet adna nékik ő…

Ne várakozzunk; e vérengező

Kutyák felett

Tartsunk magunk itéletet!

Tartsunk oly véritéletet,

Hogy elborzadjon a világ;

Majd addig szórjuk rájok a

Szörnyű halálos nyavalyát,

Amíg hirmondónak marad csak egy,

Ki majd otthon reszketve mondja meg,

Hogy jaj neki,

Ki a magyart nem tiszteli!

Nekünk most az isten kevés,

Mert ő nem eléggé kemény;

Hozzád imádkozom, pokol,

Az új esztendő reggelén:

“Öntsd szíveinkbe minden dühödet,

Hogy ne ismerjünk könyörületet,

Mig e gazok

Közűl a földön egy mozog!”

(Debrecen, 1849. január 1.)

Szilveszteri népszokások

December 28-a az Aprószentek napja. Ezen a napon sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.

A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt.

Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója.

December 31-én a moldvai csángók Hejgetést tartanak. A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló “bika” hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

Mióta szilveszterezünk?

A tél közepére eső újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból indult ki. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.

Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, “európai” ünnepekké váltak.

Szilveszteri Jóslások

Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket -attól függően, mennyire tartjuk be a magunknak adott szavunkat – ideig óráig meg is szoktunk tartani.

A szilveszter és Újév talán a leggazdagabb babonákban. Még a hitetlenek is “varázsolnak” valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk.

Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.

A jósló szokások közé tartozik például a hagymakalendárium készítés. 12 gerezd fokhagymába sót tesznek. Amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni.

A szilveszteri ólom- vagy gyertyaöntésnél a felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.

A gombócfőzés lényege, hogy a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, majd ezeket gombócokba dugva vízbe dobják. Amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve.

A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon.

A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol. A lencse, a bab, vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis “kitúrja a szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke, vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket.

December 31-én tilos a mosás, teregetés, mert az valaki halálát hozza. Tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben.

Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!). Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.

Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre – azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére – mielőtt a többiekkel koccintana, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor “dől a lé” egész évben.

Gazdagságot hozó ételek

A zsidó konyha finomságai közül válogattunk néhány jellegzetes sólet – különlegességet, mivel a bab, a lencse, a csicseri borsó mind-mind hagyományosan gazdaggá tesznek, ha Szilveszter éjjelén fogyasztjuk őket.

Sólet tojással

Hozzávalók (6 személyre):

40 dkg tarka (fürj) szárazbab, 1/2 kg zsíros marhahús és 1 nagy libacomb, 25 dkg füstölt libahús, 3 púpozott kanál liszt, 20 dkg gersli, 6 tojás, 2 nagy vöröshagyma, 1 nagy kanál libazsír.

A babot főzés előtt 24 órával beáztatjuk. A vöröshagymát levelekre bontjuk, és lassú tűzön a zsíron lábasban üvegesre pároljuk. Ha véletlenül egy-egy hagymalevél megbarnul, ki kell dobni, mert különben az egész sólet odaéghet. Meghintjük egy kanál liszttel, majd belehelyezzük a húst és a füstölt húst, és ismét egy kanál lisztet szórunk rá. 1-2 percnyi párolás után a megszűrt babot tesszük a lábasba, majd meghintjük a harmadik kanál liszttel. Rövid ideig pároljuk: keverni nem szabad, csak a lábast rázhatjuk meg. Ezután belehelyezzük a gerslit, majd az egészet felengedjük vízzel, míg teljesen ellepi. Végül héjával együtt beleültetjük a jól megmosott nyers tojásokat. Vigyázzunk: a tojások héja ne legyen repedt! Kevés sót tehetünk bele, de óvatosan, mert a füstölt hús is sós. Tehetünk bele töltött libanyakat vagy kuglit is (lásd lejjebb). Fedő alatt 3 órán át, lassú tűzön főzzük, majd 5 órán át, sütőben kis lángon folytatjuk. Ha időnk engedi, elég, ha 12 órán át a sütőben készítjük, természetesen kis lángon. (Ez a hagyományosabb változat.) A lábasban tálaljuk, a fedőt ott emeljük le, a vendégek szeme láttára.

Ricsett

Hozzávalók: 20 dkg bab, 1 csésze gersli, fél kg marhahús, 25 dkg füstölt hús, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál olvasztott zsír, só, bors, esetleg kevés pirospaprika.

A hozzávalókat fazékba tesszük, s a sólethez hasonlóan több órán át főzzük, illetőleg a sütőben érleljük. A ricsett állaga más, sűrű levesre emlékeztet.

Lencsesólet

Hozzávalók: 30 dkg lencse, l nagy fej hagyma, l csésze gersli, fél kg marhahús, fél kg füstölt pulykacomb, 2 kanál libazsír, kevés liszt, só, babérlevél.

A lencsét néhány órára beáztatjuk. A hagymát szálasra vágjuk, megdinszteljük a zsírban, hozzáadjuk a húsokat, meghintjük liszttel, majd beleöntjük a lencsét, a gerslit, a fűszereket, majd felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Több órán át főzzük a sütőben.

Comments are closed.