Forrás: MNOPutyin üzent, és dicsérte Sztálint
Nosztalgiával emlékeztek a 125 éve született diktátorra
2004. december 23. 8:46
Jack Corn
A grúziai Gori városkában százhuszonöt évvel ezelőtt született Joszif Visszárionovics Sztálin, aki az emberiség egyik legnagyobb gonosztevőjeként vonult be a világtörténelembe. A szovjet kommunista pártfőtitkárt független nyugati és orosz történészek hozzávetőleg 20 millió ártatlan ember haláláért tartják felelősnek.
A grúz fővárosban tartott keddi megemlékezésen a Nagy Vezér kevesebb mint száz, többnyire idős tisztelője gyűlt össze. A résztvevők vidáman táncoltak, énekeltek és pezsgőztek a Vlagyimir Iljics utódjaként a Szovjetuniót haláláig vezető bajuszos kommunista forradalmár emlékére. A büszke utódok kartonpapírból kivágták Sztálin kifestett alakját, és csókokkal és virágkoszorúkkal borították el a rögtönzött papírszobrot.
„Sok nehézségen mentünk túl (…), megállítottuk a fasiszta fenevadat, és (Sztálin) segítségével egy ipari államot létesítettünk a semmiből” – emelte magasba a sarló-kalapácsos vörös lobogót a 78 éves Kote Kavtaradze. „Na és hol vagyunk most, ebben a híres demokráciában? Nekem havi 6 dollár a nyugdíjam” – eresztette lejjebb a zászlót az idős ember, és kéretlenül is mutatja jobb kezével a véleményét Putyin jelenlegi orosz elnök rendszeréről.
„Igen, az emberek emlékeznek azokra az időkre (…), nagy és nehéz munka volt, de megcsináltuk” – fogalmazott homályosan Jevgenyij Dzsugasvili, a diktátor unokája, és egy nagy vörös szegfűcsokorral sietett a többiek után.
A moszkvai Vörös téren több száz ember töltötte meg a központi megemlékezés színhelyét. Gennagyij Zjuganov, az Orosz Kommunista Párt elnökének ajkáról hangosan szálltak a dicsérő szavak a nagy példakép mauzóleuma és a fegyelmezetten vacogó hallgatóság felé: „A Nagy Honvédő Háború hősi éveiben a gazdaságunkat talpra állította, vezetése alatt 1700 szocialista városnak tette le az alapjait, és halála után olyan hadsereget hagyott az utódokra, ami képes volt minket 50 éven át megvédeni az imperialisták támadásától.”
A mai politikusok változatlan tiszteletét Putyin elnök nevében Borisz Grizlov, a Duma (az orosz országgyűlés) elnöke tolmácsolta a jeges decemberi szélben forradalmi gondolatokkal is fűtött proletároknak: „Sztálin elvtárs volt a XX. század egyik legkiválóbb politikusa (…), lehetetlen felsorolni azt a sok jót, amit apáink és nagyapáink korosztályának tett (…), a mai Oroszország éles ellentéte annak, ahova ő akart vezetni minket (…). Adolf Hitler álma ma Putyin alatt valósult meg, mert a NATO csapatai körbefogták hazánkat” – hökkentette meg a külföldi tudósítókat Grizlov.
A következő felszólaló Zjuganov helyettese, Oleg Kulikov volt: „Sztálin alatt mindenki jól élt, míg Putyin és bandája az emberek 10 százalékának biztosít gazdagságot, a többi 90 százalék kárára” – fogadta hosszan tartó ütemes vastaps Kulikovot.
Alexander Kuvajev, a Zjuganov-féle kommunista pártból kivált a Jövőt Képviselő Összorosz Kommunista Párt képviselője a szívéből beszélt: „A mai Oroszország minden szempontból nyomorúságos képet mutat (…), nagy szükségünk van egy új Sztálin elvtársra” – fejezte ki pártja óhaját Kuvajev.
A keddi évfordulóra időzítve az orosz NTV televíziós csatorna és a Levada Center nevű közvélemény-kutató cég 1600 moszkvai polgár véleményét kérdezte meg Lenin utódjáról. Az Interfax hírügynökség által is ismertetett eredmény azt mutatta, hogy a válaszadók 31 százaléka szerint Sztálin kegyetlen és véreskezű diktátor volt, 21 százalék szerint okos és bölcs vezetőként irányította az ország ügyeit, és 16 százalék annak a véleményének adott hangot, hogy „ezeket az eredményeket soha nem tudtuk volna néküle elérni”. Az NTV az esti híradójában ismertette az eredményt, de a hiányzó 32 százalék hovatartozásáról nem tett említést.
Az 1879. december 21-től 1953. március 5-ig élt Sztálin nevéhez fűzódik többek között – a teljesség igénye nélkül – sok millió ember kivégzése 1921-1925, 1935-38 és 1941-1950 között, több millió orosz, Szovjetunió határain belüli nemzetiség és más európai országokból elhurcolt milliók gulágokba szállítása és embertelen körülmények közötti elpusztítása, az Ukrajnában 1931 és 1934 között Sztálin utasítására mesterségesen előidézett éhínséggel több millió paraszt halála, 1931-39 között több százezer zsidó szovjet állampolgár vallási és faji alapon történő kiirtása, az 1940 március 5-én aláírt személyes írásos parancsa nyomán kivégzett 40 400 lengyel hadigoly katonatiszt és közlegény halála, a Szovjetunió Németország általi megtámadása után Ukrajnában és Kelet-Oroszország fenyegetett területein levő börtönökben őrzött 30-50 ezer rab lemészárlása.
Forrás: The Moscow Times, Washington Times, Encyclopedia Britannica, Wikipedia Encyclopedia, Associated Press, USA Today
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005
