Forrás: Magyar Rádió

Karácsony

2004. december 22., szerda 15:31

1096 olvasás

Mióta állítunk karácsonyfát és honnan ered ez a szokás? Milyen hagyományok kötődnek az év legszebb ünnepéhez? Ahány ország, annyi szokás.

Karácsonyfa történelem

Karácsonyfaállítás német szokás, legalábbis erről tanuskodnak az első írásos emlékek. E szerint a XVI. században a Rajna bal partján fekvő Elzászban, a folyó jobb partján pedig Breisgauban állítottak először fenyőfát. Selestatban (Schlettstatt) az 1521 és 1557-es évben két schillinget fizettek egy erdésznek azért, hogy Szent Tamás napján (december 21-én) különösen óvja az erdőt az engedély nélküli favágóktól.

Freiburgban a karácsonyfa állítás a XVI. században már általános szokás volt. A városi tanács 1554-ben tíz rappen büntetést szabott ki fenyőfák engedély nélküli kivágásáért, s hat évvel később tovább szigorította a büntetést. Előírták a karácsonyfa magasságát is: az elzászi Ammerschweierben 1448 és 1530 között nyolc lábban (kb. 2,5 méter) szabták meg a kivágható fák maximális magasságát.

Bizonyos, hogy nem Martin Luther (1483-1546) hozta divatba a karácsonyfát. Ez a legenda nyilván Otto Schwerdgeburth (1785-1878) egyik festménye nyomán terjedt el: a kép Luthert ábrázolja családja körében a karácsonyfa alatt. A karácsonyfa ennek ellenére szinte „”evangéliumi”” fává lett, s a protestantizmust egyenesen „”karácsonyfa-vallásnak”” nevezték. A katolikus vidékeken a barokkos pompát kedvelő ellenreformáció idejében a karácsonyi jászol került túlsúlyba.

A harmincéves háború (1618-1648) és az azt követő harcok alatt az embereknek más gondjuk volt, mint a karácsonyfa állítás. Csak a XVIII. századtól terjedt el újra a Rajna felső vidékéről kiindulva. Amikor Goethe 1775-ben Weimarba érkezett, ott viszontlátta a már valószínűleg Strasbourgból ismert fenyőfát. Württembergben 1788-ban megtiltották, hogy fenyőfák hegyét dekorációs célokra levágják (Schiller említette meg ezt a Ludwigsburgban elterjedt szokást).

A katolikus országokban lassabban terjedt el a karácsonyfa. Állítólag egy badeni hercegnő vezette be 1830-ban a müncheni udvarban, s onnan vette át előbb a nemesség, majd a jómódú polgárság. Bécsben egy 1814. december 26-i rendőrségi jelentés tesz először említést karácsonyfáról berlini kapcsolatokkal rendelkező gazdag zsidó bankárcsaládokban, de csak a biedermeier korban vált általánossá a szokás. Franciaországban a XVIII. Század végén is még elutasították „”német divatként”” (mode allemande), ma már azonban a világon mindenütt kigyúlnak a gyertyák december 24-én este a karácsonyfákon.

_______________________________________________________________________

Karácsony – történelem, jelképek és szokások

A kereszténység Jézus Krisztus, a megtestesült Isten születését ünnepli karácsonykor. Az elnevezés – akárcsak a „”Szent Éjszaka”” – 1150 után vált általánossá. Ebből alakult ki azután a „”Szenteste”” kifejezés – a Jézus születését megelőző este. Bizonyított, hogy a római városi liturgiában már 336-ban szerepelt Jézus születésének megünneplése. Magának az ünnepnek keletkezéséről két hagyomány maradt fenn.

Az egyik szerint az egyház azzal, hogy december 25-re tette Krisztus születésének (Natalis Christi) megünneplését, tudatosan akarta háttérbe szorítani a pogány napisten születésének (Natalis Soli Invicti) ugyancsak december 25-i megünneplését. A keresztény tanítás szerint ugyanis Jézus Krisztus „”a világ világossága”” is.

A másik hagyomány szerint keresztény teológusok már a III. században azon fáradoztak, hogy meghatározzák Krisztus születésének időpontját, amelyről az evangéliumok nem tesznek említést. Azért jelölték meg december 25-ét, mert március 25-től, fogantatásától számították ki a napot. Krisztus születésének helyeként Lukács evangéliuma Betlehemet jelöli meg.

Karácsony megünneplésével szorosan összefügg a betlehemi jászol és a karácsonyfa. Feltételezések szerint a jászol felállításának szokása Rómából terjedt el a világban, ahol a Santa Maria Maggiore bazilikában jászol-relikviák láthatók. Az első jászolt Assisi Szent Ferenc állította fel egy grecciói templomban. Később, 1600-tól fogva a jászolban a Kisjézus mellett Mária, József, angyalok, pásztorok is megjelentek az állatokkal együtt. A zöld karácsonyfa a hideg téli időben az életet, a termékenységet és a növekedést jelképezi. Egy 1509-ből származó rézkarcon látható az első, gyertyákkal és csillagokkal ékesített karácsonyfa. Később a fát, vagy csak fenyőgallyakat karácsony este süteménnyel és almákkal díszítették. Ezzel egyidejűleg a Miklós-napi (december 6-) ajándékozás áttevődött karácsonyra. A XIX. Század második felében azután a karácsonyfa beköltözött csaknem minden otthonba és keresztény templomba.

Annak, amit a karácsonyfa ágaira akasztanak, gyakran jelképes jelentése van. Az illatos alma nyarat jelent a tél közepén. Régi babona, hogy az a lány, aki karácsony este az ajtóban állva almát eszik, feleségül megy az első arra elhaladó fiatalemberhez. Az ágakra aggatott kis szívek szerelmi vallomást jelentenek. A csillagok a jósorsba vetett reményt fejezik ki. A dió a kifürkészhetetlen sorsot jelképezi. A fa tetején tündöklő csillag a betlehemi „”csillagcsodára”” emlékeztet. A kis harangok a Szentestét hirdetik és az újesztendőt köszöntik, de óvnak a szerencsétlenségtől is.

_______________________________________________________________________

A Betlehemi jászol-állítás története

Assisi Szent Ferenc állított először karácsonykor betlehemi jászolt, tartja a hagyomány. A szentre, 1222 karácsonyán Betlehemben járván, nagy hatást tett az ottani karácsonyi liturgia. Visszatérvén, engedélyt kért a pápától, hogy hasonló módon ünnepelhesse meg a karácsonyt a következő évben. Mivel azonban az akkori egyház tiltotta az előadásokat, a pápa csak azt engedélyezte, hogy templom helyett egy barlangban tartsa az ünnepi misét. Erre 1223 karácsonyán, a Rómától 150 kilométerre, Rietihez közel lévő Greccio barlangban került sor, ahol Szent Ferenc a szalmával bélelt barlangba egy jászlat állított, élő állatokkal, amely mintegy háttérképként szolgált, miközben a szent prédikált a környékről összegyűlt híveknek.

Ma világszerte Nápolyt tekintik a hagyomány letéteményesének.

A barokk és rokokó korban a jászolkészítés elterjedt az egész országban, a templomokból a házakba is eljutott, profán elemekkel bővülve. A hagyományos szereplőket kiegészítő, az adott kor divatjának megfelően öltöztetett alakok sokszor hétköznapi jeleneteket, mesterségeket, stb. ábrázoltak, gyakran háttérben szorítva az eredeti figurákat. A jászolkészítés önálló, jövedelmező mesterséggé fejlődött. A jászolkészítés fő központjai Genova, Nápoly és Szicília voltak. A gazdagok és az egyháziak versengtek, hogy egymást felülmúlják. Egyes jászlak nagyon fényűzőek voltak (arannyal, drágakövekkel díszítve), távol a karácsony igazi szellemétől. A népies változatban az alkalmazott anyagok természetesen sokkal egyszerűebbek. Genovában fa, Nápolyban főleg terrakotta, Szicíliában terrakotta, gipsz vagy viasz szolgált az alakok megformálásához. Sok jászol valóságos képzőművészeti alkotásnak számít. A jászolok gyakran mechanikus elemeket is tartalmaznak (pl. működő malmok, vagy patakok; változó megvilágítás, amely a nappal és éjszaka váltakozását utánozza). Nápolyban nagyon látogatott a jászoljairól híres S.Gregorio Armeno utca.

SpaccanapoliEzekben a napokban mindenhonnan érkeznek a turisták a nagy dél-olasz kikötővárosba, ahol a Spaccanapoli negyed apraja-nagyja készíti és árulja a szebbnél szebb betlehemi jászlakat, életképeket. A jászolművészek egymást igyekszenek felülmúlni kreációikkal, amelyek nem egyszer időszerű elemeket is tartalmaznak. A Sztálin-bajuszos Antonio Capuano, az egyik legidősebb jászolkészítő mester elmondta, hogy ez a szakma új virágkorát éli az utóbbi években. Családja öt nemzedékre visszamenően faragja a betlehemes figurákat, remekműveit sok múzeumban is kiállították.

A Capuano-család egész háza bolt és múzeum, mindenütt Szent József, Szűz Mária és a Kisjézus, a pásztorok, a három királyok, az állatok színes figurái láthatók – még az emeleten lévő hálószobák ágyai alatt is. „Nápolyban a betlehemi jászolt az emberek mindennapos életük részének tekintik” – magyarázza Luciano.

A jászlak hátterében nápolyi házak, templomok, paloták látszanak, nem egyszer külön világításban, a figurákat pedig sok helyen automaták mozgatják. Akad belőlük minden pénztárcának való, 50 eurótól (13 400 Ft) 5000 euróig.

Nemcsak bibliai szereplők láthatók a jászlak pásztorainak sorában: automata játék fogorvosok, pizzások, halasok, mészárosok, borbélyok végzik dolgukat, az elmés szerkezetek felhúzása nyomán ütemesen húzzák a fogakat, sütik a pizzát, kínálják a halat, vágják a húst. A személyiségek között gyakran látni a boldoggá avatott Teréz anyát, Sophia Lorent, a politikusok viszont kimentek a divatból.

Giuseppe Cesarini, akinek műhelye a San Gregorio Armeno utcán található, a németeket tartja a leghűségesebb vásárlóknak, de sajnálja, hogy kevesebb amerikai és japán jön manapság, pedig ők sok betlehemes figurát vásároltak szuvenírként.

A nápolyi jászol hagyománya azonban jóval fiatalabb, mint a római karácsonyé. Egy régi naptár tanúsága szerint az Örök Városban először 1650 esztendeje ünnepelték meg a karácsonyt. A világ legrégibb márvány betlehemes jászlát 1283-ban készítette Arnolfo di Cambio szobrász, műve a Santa Maria Maggiore bazilikában található.

II. János Pál pápa maga is hozzájárult a betlehemes hagyomány felélesztéséhez, a Szent Péter bazilikában az utóbbi húsz évben karácsonykor kiállítanak egy 19. századi

betlehemes jászolt, 4 méter magas figurákkal.

_____________________________________________________________________

Karácsony a Világon

A karácsonyi ünnep középpontja a feldíszített fenyőfa. A karácsonyfa-állítás az egész világon elterjedt szokás, ám viszonylag fiatal hagyományról van szó. Magyarországon a karácsonyfa csupán a XIX. század második felétől lett népszerű, először a jómódú nemesi családokban terjedt el, majd a XX. század elejétől egyre többen díszítettek fel otthonukban egy kis fenyőt vagy ágacskát az ünnep alkalmával. Mára nincs olyan otthon, ahova ne jutna legalább egy szimbolikus fenyőág karácsony idején.

Írországban a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. Hogy az öregúr se maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak a számára.

Spanyolországban az erkélyen mászik át a Télapó,Január 6-án pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek.

Belgium a gyerekek december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek.

A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.

Mexikóban az ünnep estéjén énekesek vonulnak az utcára, kezükben hosszú rudakkal, amelyekre csengettyűket és gyertyákat erősítenek. Így mennek át a városon, egészen a templomig.

Norvégiában csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok – kéz a kézben – körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.

Kenyában még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. A távol élő családtagok, ha tehetik hazautaznak.

Svédországban karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab.A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat.

Angliában a gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.

Finnországban is a Mikulás hozza az ajándékokat,előtte a finnek szaunáznak egyet. Karácsony napján a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához, hogy gyertyát gyújtson emlékükre.

Ukrajnában a gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.

Olaszországban a karácsonyfát már dec.8-ától kezdve díszítik. Emiatt nemigen használatos az adventi koszorú. Nagyon népszerű viszont a betlehemi jászol készítése, nemcsak a templomokban, de az otthonokban is. Az ajándékokat vidékenként eltérően Szent Lúcia (S.Lucia), a Télapó (Babbo Natale), illetve a Befana hozza. Korábban vidéken használatos volt a mi betlehemezésünkhöz hasonló népszokás.

Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz.

Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak ajándékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és ez hoz szerencsét nekik a következő új évben.

Ausztriában december 24-én a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. A gyerekek izgatottan várják, hogy megszólaljon a csengettyű. Csak ezután léphetnek a gyertyákkal, díszekkel és édességgel feldíszített karácsonyfát rejtő szobába. A Mikulás (Heiliger Nikolaus) december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával.

Libanonban a családok karácsony előtt egy hónappal gabonamagvakat ültetnek. December 24-én a cserepeket a karácsonyi barlang és a karácsonyfa köré helyezik. A barlang Jézus születésének helyszínére utal.

Franciaországban a kisebb gyerekek kikészítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy karácsony estéjén a Mikulás beletegye az ajándékot. A nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére, majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz.

Németországban a németek karácsonykor nagyon feldíszítik a házat. Az ablakokba fakeretre erősített színes gyertyaégőket vagy színes képeket szerelnek, amelyek nagyon szépen mutatnak a téli éjszakában. A lakások többségében megtalálható a Betlehem is. A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. Tetejére cukornehezéket tesznek, hogy a Mikulás biztosan megtalálja.

Új-Zélandon a karácsony náluk a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak.

Dél-Afrikában is nyáron van karácsony. A kiadós ebéd után a családok meglátogatják barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelyben rendszerint valami ennivaló finomság van.

Ausztráliában a Mikulás „szánját” nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasztják, majd lemennek a tengerpartra, vagy krikettet játszanak.

Csehországban az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.

A lettek szerint a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.

Portugáliában az ajándékok a tűzhely mellett felsorakoztatott cipőkbe kerülnek. Az ünnepi vacsora: sózott, szárított tőkehal burgonyával.

Svájc fővárosában, Zürichben ilyenkor mesevillamos jár, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A srácok karácsonyi dalokat énekelnek, közben pedig édességeket osztanak nekik.

Amerikában ahány etnikum él, annyiféleképpen ünnepli a karácsonyt. A Kelet-Európából származó család pulykát készít karácsonyra, de a lengyel nagyszülők még ma is a keilbasit (lengyel kolbász) kedvelik. Az olasz származású férj viszont ragaszkodik a lasagne-hoz.

________________________________________________________________________

KARÁCSONYI TIPPEK

Ha nincs otthon gyertyatartónk, minimális kézügyességgel mi magunk is készíthetünk átmeneti tartókat.

A karácsonyi tálakba helyezett almát vagy narancsot kell egy apró, de hegyes élű késsel kilyukasztani és a gyertyának megfelelő nagyságú lyukat vágni rá. Vigyázzunk, inkább kisebb vágatott formázzunk, mert ha túl nagy lyukat fúrtunk, akkor a gyertyánk el fog dőlni. Aki több ügyességgel és idővel rendelkezik, az próbálkozhat a csillag alakú gyertyatartó elkészítésével is. Ebben az esetben furnérlemezből, vagy nagyon vastag kartonpapírból kell csillag alakot kivágnunk. Ezt alufóliába csomagolhatjuk, de le is festhetjük az általunk kiválasztott színre. Ezután már nincs más dolgunk, csak egy hosszú szöget kell átszúrnunk a csillag közepén. A gyertyát erre tűzhetjük fel. Ha ügyesek voltunk, stabil kis talpat biztosít a gyertyánknak.

Élő fenyő karácsonyra

A kivágott fenyőfákkal ellentétben az élő, töves karácsonyfa új ökológiai alternatíva, mely hozzájárulhat saját környezetünk védelméhez.

Az élő fenyőfa könnyen felismerhető zsákvászonnal borított földlabdájáról, amely összetartja és védi a gyökérzetet. Az örökzöld fa beszerzéséhez keressünk fel egy faiskolát vagy faiskolai lerakatot. Nem mindegy, hogy milyen fát választunk, győződjünk meg róla, hogy a fa ép és egészséges. Fogjunk meg egy ágat és húzzuk végig az ujjainkat az ágon magunk felé. Ha sok tűlevél marad a kezünkben, nézzünk másik fa után. Fontos tudni, hogy egy nagyobb fa sokkal nehezebben viseli az átültetést a kisebb méretű fákhoz képest. Optimális esetben az élő karácsonyfa magassága 150-180 cm.

Az újonnan vásárolt fenyőt tartsuk a kert napsütötte részén, öntözzük naponta. 10 napnál hosszabb ideig nem javasolt benn tartani a lakásban, mert a növény károsodhat. Keressünk olyan helyet a kertben, ahová a fenyőt elültethetjük az ünnepek után. Az ültetőgödörnek kétszer olyan szélesnek és mélynek kell lennie, mint a földlabda. Ellenőrizzük a gödör vízáteresztő képességét, ültetés előtt töltsünk bele vizet. Ha a föld nem issza be a vizet 12 órán belül, porhanyítsuk tovább a földet a gödör alján, amíg kellőképpen el nem vezeti a vizet. Az ültetőgödröt ezután töltsük fel szalmával az átfagyás ellen és borítsuk deszkákkal, hogy elkerüljük a baleseteket. Az ültetőgödörből származó földet ültetésig tartsuk a garázsban vagy a pincében. Mielőtt behoznánk és feldíszítenénk karácsonyfánkat, mossuk le teljesen és áztassuk be a gyökereit. A beáztatás után ne hagyjuk kinn a hideg időben.

A nedvesség biztosítása a legfontosabb tényező az élő karácsonyfa ápolásakor. Radiátortól és tűzhelytől kellő távolságban helyezzük el fánkat. Vízzel csak akkor spricceljük, ha nem használunk elektromos égőket. Előnyösebbek a kisebb fényerejű izzók, mivel az izzók által okozott magasabb hőmérséklet megszakíthatja a fenyő téli nyugalmi időszakát. Ez a kiültetett fa részleges vagy teljes elpusztulásához vezethet. Tegyük a fát egy akkora edénybe, hogy kényelmesen öntözni tudjuk a gyökérzetét és – amennyiben szükséges – spricceljük az ágait is.

Átültetés: http://edenkert.hu/showcikk.php?idx=68