Forrás: Magyar Rádió

Kövér László: Magyarországnak nincsenek barátai, csak érdekei

Elhangzott 2004. december 13-án.

2004. december 14., kedd 9:38

1023 olvasás

Egy ország esetében a másik országgal való barátság és bizalom nagyjából az országhatárig tart. A jószomszédi viszony bármikor változhat, végtére is a mindenkori érdekek döntően befolyásolhatják. Ezért aztán a szándékok kölcsönös kifürkészése soha nem válhat szükségtelenné, ezen dolgozik a hírszerzés, a mienk is és a többi országé is.

A nemzetbiztonsági kérdésekről volt szó a hétfő esti Háttérben, a kérdésekre Kövér László, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke válaszolt.

– Emlegette a NATO-t, én meg mondtam hozzá az Európai Uniót – a kölcsönös bizalom jegyében szerveződünk, ugyanakkor az jut eszembe, hogy ha van két baráti állam, akkor az Egyesült Államok és Izrael mindenképpen az. Azt hiszem, az Amerikai Egyesült Államok legjobb tudomásom szerint évi rendszerességgel a költségvetéséből támogatást nyújt Izraelnek, nem is keveset, és mégis, mit olvasok az újságban, hogy a Pentagonban izraeli kémet lepleztek le – nem kis botrány tört ki egyébként az ügy kapcsán. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a fene nagy barátság ellenére igenis jelen van a hírszerzés. Miért ne tételeznénk fel, hogy ez adott esetben az európai térségre is igaz?

– Nyugodtan tételezzük fel, hogy így van, tehát anélkül, hogy itt bármiféle államtitkot adnék ki, igen, tudjuk, hogy mely szövetségesünk – úgymond – mikor lépi át az írott és íratlan szabályokat, amikor Magyarország belső állapotáról, magyar állami szervek működéséről próbál a maga számára információkat gyűjteni. Én azt gondolom, hogy akkor gondolkodik és dolgozik helyesen a mindenkori magyar kormányzat, jár el helyesen a nemzetbiztonsági szolgálatok minden főigazgatója, hogyha úgy gondolkodik, hogy Magyarországnak nincsenek barátai, csak érdekei vannak – mondta Kövér László. Jó lenne, hogyha ellenségei sem lennének, ezt sem merném sajnos határozottan mondani, hogy Magyarországnak nincsenek ellenségei, de igenis tudnunk kell, hogy mely országgal miben tudunk együttműködni. Ez egyébként egy furcsa világ, mert azokkal az országokkal is folyik nemzetbiztonsági szolgálatok közötti partneri együttműködés, amelyekkel az érdekellentét elég nyilvánvaló bizonyos kérdésekben – mondjuk, maradjunk Romániánál, de nyugodtan említhetnénk Oroszországot is. Vannak közös érdekek. A terrorizmus elleni küzdelem, a terrorelhárítás például egy olyan pont, ahol nyilvánvalóak a közös érdekek, vagy említhetném a szervezett bűnözés elleni harcot, az embercsempészettel szembeni küzdelmet vagy a kábítószer-kereskedelmet. Ott van információcsere, van együttműködés, néha operatív akciókban is, és nagyon sok információt adunk át a partnerszolgálatoknak, illetve nagyon sok olyan információt kapunk tőlük, amelyek a magyar nemzetbiztonságot érintik.

– Van egy olyan elképzelés – sajnos, csak elképzelés -, hogy Magyarország elsődleges kitörési pontja a szellemi kapacitása, a döbbenetes kreativitása, az innovációs képesség. A hírszerzésnek itt is szerepe lehet, a gazdasági, innovációs természetű hírek kicsempészése, a különböző találmányok megszerzése egy roppant érdekes terület, és azt hiszem, fokozott súllyal jelenik meg a jövőben.

– Olyannyira, hogy az egyik tanulság, amit levontak az Egyesült Államok hírszerző közösségének vezetői, meg az őket irányító politikusok a szeptember 11-i terrortámadások után, hogy túlságosan is elment ez a hírszerző közösség a technikai hírszerzés irányába, tehát lebecsülték az emberi erőforrásoknak a jelentőségét. Mi, azt hiszem, hogy sokat tettünk annak érdekében az elmúlt tízegynéhány évben, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok technikai háttere is fejlődjön, és lépést tartson a robbanásszerű fejlődéssel. A gépek, a műszerek, a technika egy bizonyos határig képes információt gyűjteni, de nemcsak az információ feldolgozásához, megértéséhez kell az ember, hanem azoknak az információknak az összegyűjtéséhez is. Ez Magyarország hírszerző közösségének vagy nemzetbiztonsági szolgálatainak jövője szempontjából is egy figyelembe veendő tény. Nem gondolom egyébként, hogy arra kéne berendezkednünk lelkileg, hogy bármelyik pillanatban történhet velünk szörnyűség. Az elmúlt években Magyarország és az egész világ biztonsági fenyegetettségi szintje emelkedett, amit ma Magyarországon meg lehet tenni, a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok megteszik. Még egyszer mondom, nem Magyarország az elsődleges célpontja a terrorcselekményeknek, de nem kétséges, hogy azáltal, hogy részt veszünk a terrorizmus elleni küzdelemben, önmagában is veszélyeztetetté tesz bennünket egy másik oldalon.

Vass István Zoltán

Comments are closed.