Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Könyv, csoda, szerelem

2004. november 25. (15. oldal)

Nedbál

F I L M

Groó Diána a mostanság sokat emlegetett, legendásként aposztrofált (mindenesetre sikeres, sokoldalú) Simó-osztályban végzett. Az első „nagy” feladat a diplomázóknak egy személyes nagyjátékfilm elkészítése volt. Ez lett Groó Diána esetében a Csoda Krakkóban, amely a főiskolai évek alatt írt filmnovellájára, személyes élményeire épül. A film nagy részét Lengyelországban forgatták, lengyel koprodukcióban készült, és nem más volt a partner, mint Krzystov Zanussi.

Nyolcvanas évek, Budapest. Egy idős néni, a lengyel zsidó Mancika a háború után Magyarországon él unokájával, a kis Pjotrral. Együtt járják a budapesti antikváriumokat, kutatják, keresik a könyveket, a dédapa egykori nagy gyűjteményét, de leginkább egyet, az Ezüstkoronát, amelyből néhány lap a család tulajdonában maradt. A könyv a legenda szerint varázskönyv, a XVI. században Lewi rabbi ennek segítségével tudta visszahozni a holtakat az élők közé. A nagymama meghal, s a történet tizenöt évvel később folytatódik. Pjotr Krakkóba kerül, s egy antikváriumban dolgozik. A városba érkezik Eszter, aki egy könyv, igen, véletlenül a varázskönyv segítségével szeretne restaurálni egy sírkövet. A lány pénz nélkül bolyong a városban, megismerkedik a kicsit szélhámos, furcsa fiúval, aki a könyvek bűvöletében, saját kis világában él. Kuszálódnak a szálak, az események, eltűnik a könyv, Pjotr és Eszter együtt keresik, az alvilágtól a fiú szobájáig mindenütt járnak, de a végére azért minden kitisztul, s megoldódik a talány.

A film főhősei csodákra várnak, egy varázskönyvtől remélik a segítséget. A saját kis csodájuk be is következik, ám ezt külön élik meg, s így már hiányzik nekik valami. A lány határozott, a fiú nem igazán tudja, mit akar, csak keres, s olykor igen nehéz megérteni a viselkedését. Sőt olykor idegesítő is. De igazából az ő kiszámíthatatlan tettei viszik tovább a filmet, keresztül-kasul a városon, múlton, jelenen. Ez a bizonytalanság előnye s egyben hátránya is a filmnek. Jó, mert változatos, ugyanakkor ezért csak sejthetők a fordulatok. A Csoda Krakkóban igazi, határokon átnyúló, többnyelvű (magyar, angol, lengyel, jiddis) közép-európai film, sok személyes kötődéssel, forgataggal, kis csodával. De egy kis türelem nem árt hozzá.

(Csoda Krakkóban – lengyel- magyar film, 95 perc. Rendezte: Groó Diána. Operatőr: Kardos Sándor. Forgalmazza a HungariCom.)

A fiatal rendezőnő nemzetközi sikerei. A Csoda Krakkóban című filmet a gdanski Lengyel Filmszemlén mutatták be először, majd nemzetközi fesztiválokon szerepelt, köztük Svédországban, Németországban, Olaszországban. Groó Diána, több dokumentum- és kisjátékfilm alkotója nemzetközi elismerésben is részesült: a Tarka képzelet sorozatának Renoir álmai című munkája az idén áprilisban a Houston-Worldfesten Ezüst Remi díjat, míg a Rousseau álmai októberben Plovdivban, a televíziós filmek fesztiválján fődíjat nyert.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001