Forrás: MNOA gyanús szavazatok levonása után is Bush maradna a győztes
A német nyelvterület lapszemléje
2004. november 20. 10:31
Keresztes Lajos
A Der Spiegel című lap Bush győzelméről, és a választási csalásokról készült kutatásról számol be. A Die Presse-ben a neokonzervatívok főideológusával készített interjúból kiderül, hiba volt hagyni, hogy az iraki felszabadítás megszállássá alakuljon. A Der Standard pedig a román nacionalista politikus Corneliu Vadim Tudor portréját rajzolja meg.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Lisa Erdmann Bush automatikus választási győzelme címmel veszi sorra az elnökválasztás során Floridában tapasztalt rendellenességeket.
A számítógépekkel vezérelt választási rendszer 260 000-rel több szavazatot írt jóvá George W. Bushnak, mint amennyi ember valójában rá voksolt. Erre az eredményre jutottak statisztikai elemzéseket követően a kaliforniai Berkeley Egyetem doktorandusai, akik eredményeiket a Wired technikai magazinban publikálták is. A kutatók felszólították a floridai hatóságokat, hogy kutatási eredményeik alapján vizsgálják meg azon választókörzetekben leadott szavazatokat, ahol az új, érintőképernyős szavazógépeket használták. A kutatók kijelentették, nem az a céljuk, hogy a választás kimenetelét vitassák, hiszen Bush Floridában közel 350 000 szavazattal győzött kihívója előtt. Sokkal inkább azt tekintik feladatuknak, hogy rámutassanak a számítógépes választási rendszer hibáira, áll a Wired magazinban.
A szakértők elemzése érdekes különbségekre mutatott rá: Nevezetesen Bush azokban a választókörzetekben, ahol az érintőképernyős szavazógépet használták jelentősen több voksot kapott, mint a többiben – s ez az eltérés teljesen független volt az ott élő lakosok faji, jövedelmi, vagy életkor szerinti megoszlásától. Összesen 15 választókörben állapítottak meg statisztikai eltéréseket. Különösen érdekes, hogy azokban a választókörzetekben, ahol ezek az eltérések a leginkább feltűntek, azok kifejezetten demokrata pártiként voltak korábban elkönyvelve. A statisztikai valószínűsége egy ilyen véletlen eltérésnek kisebb, mint egy ezrelék, idézi a Wired a szociológia professzort, Michael Houtot.
A lap idézi Susan Van Houtent is, a „Palm Beach koalíció a választási reformokért” nevű szervezet alapító tagját. Akit nem leptek meg a Berkeley tanulmányban leírtak, mivel a választók neki is számos szabálytalanságról számoltak be. Például, ahol a Sequoia cég szavazógépeit használták a Kerryre voksolók közül többen is panaszolták, hogy a képernyőn a leadott szavazatuk ellenőrzésekor az már Bushra leadottként jelent meg. Számítógépes szakemberektől hallotta – nyilatkozta Van Houten -, hogy viszonylag egyszerű egy rendszert úgy programozni, hogy például minden 50. leadott voksot Bush kapja, ráadásul egy ilyen manipuláció nem is tűnik fel olyan gyorsan.
Az olyan írások, mint amelyek a Wiredben jelentek meg Kerry táborában elterjedt azon tézist látszanak erősíteni, hogy az idén is elcsalta Bush a választásokat. Ebben az évben azonban akkora volt a különbség – 3,5 millióval több Bush voks – hogy még a szabálytalanságok miatt gyanús szavazatok levonása után is ő marad egyértelműen a győztes. Ilyen mennyiségű szavazat ellopása, már hatalmas választási manipuláció létezését feltételezi, amit a számos kritika ellenére, mindeddig senki sem állított.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi lap a neokonzervatívok egyik főideológusával, Richard Perle-lel készített interjút, Bush nem lesz visszafogottabb címmel.
A megkérdezett, a beszélgetésben helyesnek nevezte Szaddam Husszein eltávolítását. Jobb lett volna, folytatta, ha szorosabban együttműködnek a háború előtt, alatt és után az irakiakkal. Hiba volt hagyni, hogy a felszabadítás megszállássá alakuljon.
Most végre azt csináljuk, ami helyes – folytatta Perle – hagyjuk az irakiaknak, hogy saját kormányuk legyen, ezért olyan fontosak a januári választások. Szerinte a választások után megváltozik az irakiak hozzáállása a bagdadi kormányhoz. Perle hozzáteszi, a terror elleni háború a világot biztonságosabbá tette. Korábban sehogyan sem reagáltunk a terrortámadásokra. A terroristák egyre erősebbek lettek, 15 évvel ezelőtt például az al-Kaida szervezet nem is létezett. A sors iróniája, hogy most hálásak lehetünk nekik, hogy nem két évvel később támadtak, akkor talán már atom-, vagy kémiai fegyverekkel is rendelkeztek volna. Perle úgy véli, hogy George W. Bush első hivatali ciklusa is rendkívül visszafogott volt, ezért a második nem lesz ettől különböző. Az Egyesült Államok megpróbál számos országgal együttműködni, de a szükséges lépésektől sohasem fogjuk magunkat visszatartani, azért mert mások ezeket a lépéseket ellenzik – fogalmaz.
A megkérdezett szerint először a mullahok diktatúrájának ellenzékét kell erősíteni. Katonai lépésekre nincs azonnal szükség, először azt kell megvizsgálni, hogy az ellenzék támogatása meghozza-e a kívánt eredményeket. Ugyanakkor nem várhatunk az idők végezetéig. Amennyiben nem tapasztaljuk a gyors politikai változások jeleit, akkor az Egyesült Államoknak cselekednie kell. Nem bízhatunk a mullahokban – vélekedik Perle. „Én ellenzem az azonnali katonai lépéseket, de nem zárok ki egyértelműen egy katonai csapást. A kérdés, hogy mit és hogyan. Valamint, hogy milyen a siker esélye a többi módszer használata esetén.”
A transzatlanti konfliktusok lényege, hogy Európa másként reagál a kockázatokra, mint az Egyesült Államok. Ha Irán atomfegyverre tesz szert, az az Egyesült Államok számára egy rendkívül súlyos kockázatot jelent. Amennyiben tisztességesen vizsgáljuk meg a helyzetet, akkor Irán sokkal nagyobb veszélyt jelent Amerika számára. Egyes európai országok diplomáciai megoldást favorizálják. De mi van akkor, ha a mullahok becsapják őket, és atomfegyvereket gyártanak? Akkor nekünk kell kikanalazni a feketelevest – szögezi le a neokonzervatívok főideológusa. „Európa gyenge minden számottevő kérdésben. Európa boldog, ha olyan doktrínákat dolgozhat ki, amelyek igazolják saját gyengeségét” – fogalmaz.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali liberális napilap Corneliu Vadim Tudor portréját rajzolja meg, A szélsőjobboldali többé nem kíván antiszemita lenni címmel.
Már nem lehet antiszemita jelszavakat hallani Corneliu Vadim Tudortól a jelenlegi román választási kampányban. Az elnökjelölt és az ultranacionalista Nagy-Románia párt vezére ma, mint a zsidó nép nagy barátja mutatkozik be, maga a kampánytanácsadója is Izraelből érkezett. Az ő segítségével kíván legalább az lenni, ami már négy éve volt, a mérleg nyelve.
Tudor politikai vitáit rendkívüli agresszivitás és ultranacionalista és idegenellenes gyűlöletet keltő jelszavak jellemezték. A Romania Mare című lapban a zsidókat, magyarokat, romákat, mint politikai ellenségeit, román ellenes hozzáállással vádolt meg. Az egykori Securitate munkatársaihoz fűződő kapcsolatain keresztül Tudornak nyilvánvalóan lehetősége volt egykori titkosszolgálati akták megszerzésére, s tudatosan információkat szivárogtatott ki, hogy ezekkel rontsa ellenfelei hitelét. Tudor sikereihez hozzájárult az a tény is, hogy egyetlen korrupciós ügyet sem tudtak rábizonyítani. A mostani választásokon a közvélemény-kutatások szerint körülbelül 15 százalékra számíthat, amely azonban az elnökválasztások második fordulójába jutáshoz valószínűleg kevés lesz, ott komoly eséllyel csak a jelenlegi miniszterelnök Adrian Nastase és a bukaresti főpolgármester Traian Basescu rendelkezik.
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005
