Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Dagad a romabotrány

Ausztria a bizalmi elv alapján folyósította a kárpótlást

2004. november 18. (2. oldal)

Joó István

Kilenc cigány kisebbségi önkormányzati elnök is érintett a tíz megyében és a fővárosban felbukkant romakárpótlási visszaélésekben. Polt Péter legfőbb ügyész elképzelhetőnek tartja, hogy újabb esetekre derül majd fény.

Polt Péter a holokauszt roma áldozatainak kárpótlását vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésén megállapította: a visszaélések sértettje mindenekelőtt az Osztrák Megbékélési Alap (OMA), bár a külföldi szervezet még nem nyújtott be kártérítési igényt. Polt Péter ugyanakkor bejelentette, a Legfőbb Ügyészség a nyomozómunka sikere érdekében jogsegélykérelemmel fordult az OMA-hoz. Mindenekelőtt azt szeretnék a magyar hatóságok megtudni, van-e valamiféle adatbázisa az osztrákoknak, illetve hogyan történik az OMA részéről a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) által összegyűjtött kárpótlási kérelmek elbírálása. Polt szerint valószínűleg nincs adatbázis; a romakárpótlást szükségszerűen a „bizalmi elv” mozgatja: eredeti dokumentumok híján tanúk nyilatkoznak arról, hogy a kérelmező átesett a kényszermunkán. Hozzáfűzte, a hamis aláírásokat tartalmazó jegyzőkönyvek hitelesítése jelen esetben magán-, nem pedig közokirat-hamisítás, mert a hitelesítést roma önkormányzati képviselők is elvégezhették.

Jelenleg 13 büntetőeljárás van folyamatban, a legkirívóbb esetben 16-17 millió forintot csaltak ki az osztrák alaptól. A visszaélések szereplői között kilenc roma önkormányzati vezető előzetes letartóztatásban, illetve szabadlábon védekezik, ám az esetek igénylőinek többsége nem cigány származású, tehát eleve jogosulatlan volt a kárpótlásra.

Munkatársunknak Polt Péter elmondta, sokszor a igénylők helyett az eljárás megszervezői tették zsebre a kárpótlási összeg nagyobb részét.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001