Forrás: MNOBezárás | Nyomtatás
A hazaszeretet és a hűség himnusza
2004. november 16. (15. oldal)
Sébor József
Somogyváry Gyula És mégis élünk című regényét hét évtized után újra kiadta az Auktor Könyvkiadó. Eddig agyonhallgatott, elhazudott történelmünk igazságainak megismertetéséért tehetnek sokat azok az irodalmi és tudományos műhelyek, amelyek a korábban tiltott művek és életművek újbóli közzétételére vállalkoznak.
Különös életutat járt be Somogyváry Gyula (1895-1953) író, költő, amely politikailag leginkább talán Bajcsy-Zsilinszky Endrééhez hasonlítható. Főhadnagyként, frontkatonaként harcolta végig az I. világháborút, majd az összeomlás után, a forradalmak zűrzavarában igen aktív szerepet játszott az ellenforradalom előkészítésében, sikerében. Belépett az Ébredő Magyarok Egyesületébe is. Ekkor ismerkedett meg Kozma Miklóssal, a korszerű magyar hírszolgáltatás és a Magyar Rádió, számos más kulturális és kultúrafinanszírozó intézmény megszervezőjével, akinek évtizedeken át egyik legközelebbi munkatársa lett. Kozma előbb az MTI osztályvezetőjének, majd 1928-tól a rádió irodalmi igazgatójának nevezte ki. 1929-ben vitézzé avatták.
Somogyváry először – a 20-as évek végéig Gyula diák néven – a trianoni szétszakítottságot fájdalmas dühvel sirató-ostorozó verseivel szerzett országos hírnevet, nagy népszerűséget. Főként a 30-as években írt háborús és történelmi regényeiben azonban harcos magyarsága már egyfajta „kurucos” szemlélettel párosul, erősen németellenes éllel. Világosan látta, hogy a hitleri Németországgal kötött szövetség még nagyobb katasztrófába sodorhatja az országot. Képviselőként azon kevesek közé tartozott, aki a II. zsidótörvényt már nem volt hajlandó megszavazni, sőt – Bethlen István és Kozma Miklós mentorlásával – titkos németellenes rádiószolgálatot szervezett. 1944. március 19-e után az elsők között hurcolták el Mauthausenbe. 1945-ös hazatérése után az új rendszer azonban csöppet sem méltányolta antifasiszta magatartását. Nem bocsátották meg ellenforradalmár múltját, a kormányzó iránti feltétlen hűségét. A rádiótól eltávolították, sőt, a Népbíróság hároméves szilenciumra ítélte, eltiltották újságírói foglalkozásától, a publikálástól, egyáltalán bármiféle nyilvános szerepléstől. 1950-ben internálták, a rabtáborban halt meg.
Az Auktor Könyvkiadó most arra tesz kísérletet, hogy feltámassza Somogyváry életművét, újra ismertté tegye az olvasók és az irodalmi közvélemény előtt. Sorozatukat a szerző összes verseinek és műfordításainak megjelentetésével kezdték, a minap pedig bemutatták És mégis élünk című regényét, amely 1936-os kiadása óta először kerülhet a könyvesboltokba.
A regény – nagymértékben hiteles történelmi forrásokra, emlékiratokra támaszkodva – egy romantikus szerelmi történet keretében eleveníti fel az 1920-21-es harcokat, amikor a békediktátum egy széles nyugat-magyarországi sávot Ausztriához kívánt csatolni. Erdész és bányász egyetemi hallgatók, iparosok, földművesek, volt különítményesek lázadtak fel a mélyen igazságtalan döntés ellen, s mivel a kormányzat – külpolitikai okok miatt – nem segíthetett, a Prónay Pál- és Héjjas Iván-féle „rongyos gárda” vette fel a harcot a betörő osztrák határőr-alakulatokkal. Ideiglenes „független Lajta Bánságot” is létrehoztak, hogy „szeparatistaként” magukra vonják, s elhárítsák a kormányzat feje fölül az antant fenyegetését. Az elszánt és önfeláldozó harc végül eredménnyel járt, kikényszerítették a nagyhatalmaktól a népszavazás kiírását, amelynek köszönhetően Sopron és a várost övező nyolc község – köztük Fertőrákos, Balf, Nagycenk – Magyarországé maradhatott. A regény – a kiadó ajánló sorait idézve – „a hazaszeretet, az áldozatvállalás, a tiszta szerelem és a hűség fordulatosan és olvasmányosan megírt himnusza”.
Csak tisztelet illetheti a kiadót, hogy elősegíti e fél évszázadon át agyonhallgatott, sőt „soviniszta reakciósnak” bélyegzett, a marxista irodalomtörténészek által kiátkozott író literátori újraélesztését.
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001
