Washington újra előveszi az Útitervet
2004. november 11., csütörtök 9:38
295 olvasás
Még Arafat halála előtt az Arafat utáni helyzetről egyeztetett az amerikai elnök és a NATO főtitkára.
Az amerikai hírtelevíziók mindegyike megszakította műsorát, hogy jelentse Jasszer Arafat halálát. Az amerikai tudósítók Ramallahból és Párizsból jelentkeznek be, a stúdiókban pedig kommentátorok ülnek, és háttéranyagokat, háttérriportokat és összeállításokat vetítenek Jasszer Arafat életéről, illetve a palesztin-izraeli konfliktusról.
Egyelőre mindenki Jasszer Arafatról beszél, politikusok egyelőre még nem szóltak, nem nyilatkoztak. Szerdán azonban a NATO főtitkár és az amerikai elnök washingtoni tárgyalásainak legfőbb témája nem is elsősorban Irak, hanem inkább a Közel-Kelet, közelebbről pedig éppen a palesztin konfliktus volt.
Bush elnök már Jasszer Arafat közelgő halála árnyékában azt fejtegette, hogy egy új palesztin vezetéssel van esély a béketárgyalásokra. Bush azt mondta, akkor teremtődik majd meg a békelehetőség, amikor a palesztin nép új vezetése előáll, és azt mondja: segítsetek nekünk, hogy felépítsünk egy demokratikus és szabad társadalmat. Ugyanakkor azt is elmondta az elnök, hogy ha ez megtörténik, akkor az Egyesült Államok kész arra, hogy minden szükséges segítséget megadjon ahhoz, hogy kiépüljenek az intézmények, és az egész intézményi rendszere létrejöjjön a független, önálló palesztin államnak.
Ehhez az amerikai külügyminiszter, Colin Powell azt tette hozzá, hogy az amerikai segítség attól függ majd, hogy az új palesztin vezetésnek sikerül-e kézben tartania az amerikaiak és az izraeliek által terrorizmusnak nevezett harcot. Bush elnök ugyanakkor megígérte szerdán, hogy felélénkítik az amerikaiak támogatta és Útiterv néven ismeretessé vált békekezdeményezést.
Ellentmondásosan ítélik meg Arafatot Németországban
Ellentmondásosan ítélik meg Jasszer Arafat életművét, politikai tevékenységét Németországban. Az önálló palesztin állam létrejöttének viszont – ottani vélemények szerint- megnőtt az esélye.
A Nobel-békedíjas terrorista. Már napok óta ilyen és ehhez hasonló, a híres Der Spiegel című hetilapban megjelent címekkel ellátott cikkek búcsúztatják a német sajtóban Jasszer Arafatot. Németországban a széles közvélemény vélhetőleg nagyobb szimpátiát mutat, és mutatott mindig is Arafat és annak ügye iránt, mint a politikai és a sajtóelit. A tévéhíradók inkább, a napi- és hetilapok kevésbé szólnak a hajnalban elhunyt palesztin elnökről, mint egy pozitív figuráról.
Az írott sajtóban a konzervatív Frankfurter Allgemeine éppúgy, mint a liberális Süddeutsche Zeitung és különösen, az általában Izrael-barát berlini napilapok arra helyezik a hangsúlyt, hogy Arafat sohasem akart igazából palesztin államot Izrael mellett, ha akart valamit, az Izrael fölszámolása volt. Amit a Jordán folyó nyugati partján és a Gázai övezetben kreált, az nem volt más, mint egy Arafat-állam, és a névadó, a most meghalt vezető csak ilyen közegben tudta elérni, hogy személyi kultuszon alapuló tekintélyuralmat valósítson meg, amely külföldi segélyekből él, és a segélyek egy részét Arafat és baráti köre zsebre tegye, és külföldre csempéssze.
A német tévékben inkább méltatják Arafat karizmatikus vezetői képességét, és a német politikusok most, korábbi fenntartásaikat félretéve, mint nagyformátumú, történelmet alakító egyéniségként méltatják az elhunyt vezetőt. Az elmúlt napokban több olyan politikusi nyilatkozat is napvilágot látott Berlinben, amelynek az a lényege, hogy Arafat halálával lehetővé válhat, hogy újrakezdődjenek a béketárgyalások, amelyek végén ténylegesen létrejöhet egy palesztin állam, amely – ellentétben Arafattal – őszintén elismeri Izrael állam jogát a létezéshez, és ennek alapján működik is.
Járai Judit (Washington), Zentai Péter (Berlin)