Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Halottainkra emlékezünk

Sűrített tömegközlekedés, megerősített temetői rendészeti szolgálat mindenszentek alkalmából

2004. október 30. (4. oldal)

Munkatársainktól

A fővárosi temetők meghosszabbított nyitvatartási idővel várják a látogatókat mindenszentek és halottak napja alkalmából. A sírkertek már reggel héttől nyitva tartanak, a kapukat este nyolckor zárják, a szokásos rend november 3-án, szerdán áll vissza. A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. az ünnepi előkészületek jegyében már tegnaptól megtiltotta a sírkertekben a kegyeleti elmélyülést zavaró munkák végzését: keddig csak a sírgondozással összefüggő tevékenységeket engedélyezik, mint a virágültetés, az öntözés, a kapálás és a gyomlálás. A temetőirodákban ma, holnap és holnapután reggel fél nyolctól délután ötig ügyeletet tartanak, hogy ezzel is segítsék a látogatók tájékozódását. A zökkenőmentes közlekedés biztosítása végett megváltoztatták a gépkocsiforgalom szabályait is: a várhatóan nagy gyalogosforgalom miatt ma, holnap és holnapután tilos a sírkertekbe autóval behajtani, ez alól csak a Fiumei úti sírkert és az új köztemető a kivétel. Az új köztemetőben vasárnap és hétfőn egész nap díjmentes a gépkocsibehajtás, a gyalogosan érkező látogatók ingyenesen vehetik igénybe az ünnep idejére beállított temetői mikrobuszokat. A nagyon idős, járóképtelen látogatók számára 7-től 12-ig a temető igazgatója vagy megbízottja indokolt esetben engedélyezheti a gépkocsihasználatot azon temetők területén is, ahonnan a járművek az ünnep idejére ki vannak tiltva. Ez az Angeli úti és a Tamás utcai sírkertre nem vonatkozik. A forgalom rendjét megerősített rendészeti szolgálat biztosítja az ünnepek alatt.

A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. ugyan tegnap már megtartotta központi kegyeleti megemlékezését az új köztemető 53-as szóróparcellájában, de hétfőn 11-kor a Fiumei úti sírkertben, 15 órakor az Angeli úti, 13 órakor a Rákospalotai, 17 órakor pedig a Pestszentlőrinci temetőben is kegyeleti megemlékezésen vehetnek részt a látogatók.

Ma, holnap és holnapután a munkaszüneti napra érvényes menetrendhez képest sűrűbben közlekednek a temetőket érintő tömegközlekedési járatok is: az új köztemetőhöz a 28-as és a 37-es villamosok két-három percenként, a Farkasréti temetőhöz az 59-es villamos három-négy percenként, a Kispesti temetőhöz a 42-es villamosok tízpercenként, az erzsébeti temetőhöz az 52-es villamosok tizenkét percenként indulnak. A BKV Rt. kéri az autósokat, hogy a temetők környékén gépjárműveikkel ne állják el az utakat és a megállókat.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az ünnepekre való tekintettel forgalomkorlátozásokat léptetett életbe az új köztemető, az erzsébeti, a Farkasréti és a Kispesti temető környékén. A főváros főútvonalain, a temetőkhöz vezető utakon és azok környékén a BRFK a bűnmegelőzés és a forgalom segítése végett fokozott közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és bűnügyi járőrözést tart egészen november 7-ig. Fokozottan ellenőrzik a temetők közvetlen környezetét, kiemelt figyelmet fordítva a gépjárműlopások és -feltörések megelőzésére, a zseb- és alkalmi lopásokra – olvasható közleményükben. A rendőrség felhívja mindenki figyelmét, hogy a tömegközlekedési eszközökön és a temetők környékén éberebben figyeljenek értékeikre.

Rendhagyó végtisztesség

Halottak napja és mindenszentek ünnepe alkalmából szegedi önkormányzati forrásból felújították a belvárosi temető régi és új ravatalozóját. A temetőt a hét végén hosszabb nyitva tartással, reggel nyolctól este nyolcig látogathatják a szeretteikre emlékezők. Hódi Lajos, az önkormányzati tulajdonú Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. igazgatója a napokban jelentette be, hogy december 1-jétől új szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőségük a gyászolóknak. Így ezentúl a hozzátartozók a ravatalozástól a temetésig egy szertartással vehetnek végső búcsút az elhunyttól. A hamvak a krematórium körül kialakított urnaparkba kerülnek, illetve a hozzátartozók az elhunyt kérésének megfelelően más módon is megőrizhetik őket. A temetkezési cég egyébként igyekszik alkalmazkodni a kor kihívásaihoz: honlapjukon információs adatbázist tesznek közzé, ami tartalmazza minden sír pontos adatát, itt közlik a temetések rendjét, s a hozzátartozók gyászlapokat is közzétehetnek a honlapon. Akik nem rendelkeznek saját internetkapcsolattal, a belvárosi temető bejáratánál elhelyezett információs ponton kérdezhetik le a százhúszezer sír valamelyikének adatait. A hagyományos temetés, illetve a hamvasztottak urnatemetőbe helyezése mellett rendhagyó módon is lehetőség van a végtisztesség megadására. A Szegedhez tartozó Tápén például már végeznek olyan szertartást, amelynek során a halott hamvait a Tiszába szórva vesznek végső búcsút az elhunyttól. A közelmúltban Csongrád megye számos sírkertjét felújították, így megszépült a szegedi Belvárosi temető mellett a Szegedhez tartozó tápéi, továbbá a földeáki és zákányszéki temető is. Bár a kegyeleti kertek a csendes emlékezés színterei, az utóbbi hónapokban is számos botrányos eset rázta meg a közvéleményt Csongrád megyében. Októberben félmilliós kárt okoztak sírgyalázók Mindszenten, ahonnan számos virágvázát loptak el a sírokról, hogy azokat értékesítsék, Hódmezővásárhelyen a református temetőből szobrokat tulajdonítottak el, míg Csongrádon a temető tőszomszédságában lévő, elköltözésre váró hulladéklerakó borzolja a kedélyeket, mivel időnként fellángol, és ilyenkor bűz árasztja el a sírkertet és a mellette lévő lakóházakat. Természetesen akadnak ellenpéldák is. Az utóbbi hónapokban fölemelő eseményekre került sor két hódmezővásárhelyi temetőben is: a nyáron az önkormányzat támogatásával az izraelita temetőben fölavatták a holokauszt vásárhelyi áldozatainak emlékművét, a város katolikus kegyhelyén pedig a roma holokauszt áldozatai előtt tisztelegve avattak emlékoszlopot.

Üzletág a temetői lopás

Debrecenben a város és két osztrák cég közös vállalata, az A. K. S. D. Kft. üzemelteti a temetőt. Úgy tűnik, a magyar- osztrák “páros”, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanis 2003-ban újabb 15 évre elnyerték a híresen szép Debreceni köztemető üzemeltetésének jogát. A több tíz hektáros nagyerdői sírkert fenntartásával, fejlesztésével nem is volna semmi baj: az utak rendezettek, a sírok köze tiszta. Amióta a látogatóknak ingyen lehet műanyag zsákot vételezni a levélgyűjtéshez, a fák alatt diszkréten megbúvó szeméttelepek is fogyatkoznak. Egyre hangosabb viszont a kis kapájukkal naponta kiballagó nénik és más hozzátartozók panasza. A rendészek éber figyelme, sőt a temetőben a kívánatosnál gyakoribb rendőri jelenlét ellenére is nap mint nap tucatjával tűnnek el a sírokról a legváltozatosabb dolgok. A sláger a virág: egész üzletág szakosodott rá. A temető körül sürgölődnek ugyanis olyan leleményesek, akik az egyik sírról lelopott árvácskát, györgyikét, krizantémot beültetik egy másik hanton. Megint mások 10-12 ezer forintos márványvázákat kínálnak, a síron fixálva, háromezer forintért. A temető gazdái szerint ez azért mehet így, mert a lopásokra nincs megfelelő szankció. – Nemrégiben tíz márványvázát lopott el valaki – tudtuk meg Tronka Istvántól, az A. K. S. D. temetkezési divíziójának vezetőjétől. – A rendész meglátta, a rendőr elkapta a tolvajt, mégsem lehetett megbüntetni. Emberünk ugyanis nem volt hajlandó megmondani, melyik sírról lopta el a vázákat, a kárvallottak nem tettek feljelentést, ennek hiányában pedig a rendőrség kénytelen volt a nyomozást eredménytelennek nyilvánítani és lezárni.

A temetői kultúrát kulturálatlansággá degradáló jelenséggel Kardos Marianna, az A. K. S. D. ügyvezető igazgatója szerint országszerte kivétel nélkül mindenütt találkozni. A helyzeten szerinte úgy lehetne javítani, ha a kegyeleti bűncselekmények lajstromába felvennék a kis értékű lopásokat is, és a jelenlegi néhány ezer forintos szabálysértési bírság helyett komolyabban szankcionálnák elkövetésüket. Igaz, hogy a lopások, rongálások többnyire valóban kis értékűek, ám annak a szemében biztosan nem, aki kénytelen szembesülni a halott kedvesnek kivitt rózsa, az égve hagyott mécses, a gonddal rejtegetett kerti szerszám eltűnésével. Mert a dolgoknak nem csak anyagi értékük van. Meg aztán mindenki számára eljön az az idő, amikor nem tud többé a dolgaira vigyázni. Legalább halottak napján gondoljon erre minden temetőlátogató.

Elhordott betonkerítés

Más településeken más gondokkal küzdenek. A Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat által üzemeltetett berettyóújfalui temető például kegyszert, virágot sírtartozékot kevésbé lopnak, de mondjuk betonkerítést, kistraktort, fagyverőt igen. Ahogyan Romhányi István igazgató mondja, a legnagyobb bosszúságuk legutóbb az volt, amikor a pénteken megépített betonkerítésnek hétfőre hűlt helyét találták. Szemtanú is látta, hogy milyen járművel vitték el az állatok ellen felhúzott kerítés elemeit, mégsem lett az ügyből semmi.

Nem jobb a helyzet az egyházi fenntartású temetőkben sem: Hajdúhadházon például az alatt az idő alatt lopták el a hangszórókat a ravatalozóból, amíg a néhány perce gyászzenével elbúcsúztatott holtat elhantolták. De visznek sír mellett hagyott locsolót, alumíniumból készült díszkelyhet, gondosan lomb alá rejtett gereblyét, kapát – mindent, ami elképzelhető, és azt is, ami elképzelhetetlen.

Az idén százéves pécsi köztemetőben az elhunyt szeretteiket látogatók között jelentős számban felfedezhető rendőr, polgárőr és közterület-felügyelő is. Mindennapos jelenséggé vált ugyanis, hogy milliós értékeket lopnak el a sírkertekből, különösen a halottak napja körüli időszakban.

– Nem tudunk minden sír mellé őrt állítani, de mindent megteszünk azért, hogy az emberek biztonságban tudhassák értékeiket, és méltó módon leróhassák kegyeletüket az elhunyt sírjánál – mondja Rábai Hajnalka, a Pécsi Temetkezési Vállalat minőségirányítási vezetője. Idén rendkívül komoly biztonsági intézkedéseket vezettek be Pécsett. A rendőrök a gyanús látogatókat nemcsak igazoltatják, hanem még a táskákba, szatyrokba, sőt az autók csomagtartójába is benézhetnek.

– Ezekben a napokban reggeltől estig folyamatosan bent vagyunk, az összes kolléga dolgozik. Idén vezettük be azt a rendszert, hogy a temető bejáratainál olyan munkatársaink várják az érkezőket, akik szükség esetén a sírhoz kísérik a családot – mondja Rábai Hajnalka. Szükség is van erre, mert az idén százéves, hatvanhektáros köztemetőben kétszázezer halott nyugszik. Nemrég azonban tovább bővítették a sírkertet nyolc hektárral. Bár Pécsett még van egy kis sírkert, gyakorlatilag a köztemető a fő temetkezési hely a városban.

Mindenszentek és a halottak napja összekapcsolódik. A mindenszentek a katolikus és az ortodox keresztény egyház ünnepe – az ortodoxia egy héttel később tartja. Azon üdvözültek közös ünnepe, akiket nem avattak szentté. A rá következő napon, november 2-án van a halottak napja. A halottak tisztelete – mondhatni – egyidős az emberiséggel: már a Neander-völgyi ősember is “temetkezett”, a sírokban virágok, festékek maradványait találták meg a régészek. Az ókori nagy civilizációk meghatározó eleme volt, és tovább élt a kereszténységben is. A mindenszentek ünnepe több mint másfél ezer éves. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János idejében – a IV-V. században – még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap tartották meg. A nyugati egyházban 609-ben bukkan fel a forrásokban: ekkor avatja fel Bonifác pápa a római panteont a “Szűz Mária, vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk” tiszteletére, szintén ezen a napon. Csak később, a VIII. században kerül át az ünnep november 1-jére, az időpont megváltoztatásának oka valószínűleg kelta hatásra történt. Ők már a VIII. században is halottaikra emlékeztek ekkor, de az ünnep az év kezdetét is jelentette. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az ünnepet, így az egész kereszténység ünnepe lett. Halottak napja Szent Odiló clunyi apáttól (962-1048) eredeztethető, aki az emléknapot minden Clunyhoz tartozó bencés számára kötelezővé tette. A XIV. században Róma is elismerte, így egyetemes ünnep lett. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé megterítettek nekik, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt. A mindenszentek és a halottak napja fokozatosan az egyházi tartalomtól független, általánosan elterjedt megemlékezéssé vált. Ilyenkor hívők és hitetlenek egyaránt kilátogatnak a temetőbe, elhunyt hozzátartozóikhoz.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001

Comments are closed.