Forrás: Magyar RádióSpinoza-ház Budapesten
2004. október 17., 15.04
2004. október 20., szerda 14:09
150 olvasás
A Dob utcában van egy ház, a Spinoza-ház, ahova beköltözött Spinoza szelleme, a XVII. századi holland filozófusé, Rembrandt képek láthatók a falon, holland ételeket lehet itt enni.A Spinoza-ház igazgatója Sándor Anna, aki Hollandiába ment férjhez, és 30 évig élt ott, s most idehozza nekünk a holland kultúrát.
Budapesten, a Dob utcában van egy ház, a Spinoza-ház, ahova beköltözött Spinoza szelleme egy kicsit, a XVII. századi holland filozófusé, ugyanakkor Rembrandt-képek vannak a falon, a kortárs szintén holland festőművész képei, holland ételeket lehet itt enni, és itt van egy Spinoza-emléktábla is. A Spinoza-ház igazgatója Sándor Anna, aki Hollandiába ment férjhez, és 30 évig élt ott. ” Tudjuk, hogy létezik Goethe Intézet, Francia Intézet, Spanyol Intézet, Olasz Intézet stb., és gondoltam, hogy Hollandiának, a holland kultúrának is lehetne egy ilyen fix helye. Úgyhogy így nyitottuk meg egy jó évvel ezelőtt ezt a Spinoza Kávéházat, ami kávéház, színház, vendéglő, koncertterem, kiállítóterem, és mindig egyben – mutatja be a házat az igazgatónő.
Miért éppen Spinozára esett a választás, mint névadóra? „Kerestem egy olyan nevet, ami kicsit fedi a holland kultúrát, Hollandiát. Ez a Spinoza Kávéház itt van a Dob utca 15-ben, a zsidó negyedben. Mint tudjuk, Spinoza egy XVII. századi, Hollandiában élő filozófus volt, tehát spanyol-portugál zsidó eredetű. Nagyon érdekes a története, ahogy az amszterdami zsidó közösség kivetette őt, és miért vetette ki? Vajon egy 23 éves fiatalembernek mi lehetett az a nagyon veszélyes gondolata, amiért egy közösség kiközösíti? A szabad gondolkodás, és ehhez térnék vissza, hogy ez a 3., hogy egy nyílt szellemű helyet szerettünk volna létrehozni. Olyan nevet találni, ami holland és kicsit zsidó is és a szabad szellemnek a szimbóluma, ennél jobbat nem lehet találni, mint Spinoza” – magyarázza el választását .
Az elmúlt egy év alatt itt legalább 50 ezer ember fordult meg, a Spinoza-házban. Ételeik Spinoza-korabeli, XVII. századbeli holland ételeik.
Érdekessége munkájuknak, hogy holland kultúrát exportálnak innét a Dob utcából, Amszterdamba.
„Például az első kiállításunk A századfordulós holland plakátok voltak. A hollandok nem ismerik a saját 100 évvel ezelőtti plakátjaikat, csak a párizsiakat, mi pedig árveréseken meg antikváriumokban ezeket összeszedtük, felvásároltuk, itt csináltunk egy kiállítást, és ezt a kiállítást aztán elvittük Amszterdamba. Ugyanez, hogy itt mutattuk be az egyik holland operát, a Mata Hariról szóló operát, itt volt ennek a világbemutatója, ezt aztán exportáltuk Pozsonyba, s most visszük Amszterdamba” – büszkélkedik Sándor Anna.
Pillanatnyilag egy Rembrandt-rézkarc kiállítás tekinthető meg, melyet követ majd a Rembrandt hamisítványokat bemutató tárlat.
Említésre méltó, hogy mindez komolyabb anyagi segítség nélkül történik, a kulturális kiadások 7 százaléka volt csak támogatás az emúlt esztendőben, a többi saját erőből történik.
Farkas Éva
