Forrás: Origo

Békésen zajlott le az antifasiszta demonstráció

2004. október 15., péntek, 23:56

Több ezer ember tiltakozott pénteken az ellen, hogy a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport a Terror Háza előtt akart megemlékezni a nyilasok hatalomra kerülésének hatvanadik évfordulójáról. A tüntetők előbb a Hősök terén demonstráltak, majd a Terror Háza előtt emlékeztek a fasizmus áldozataira. A rendezvényen felszólaló kormánypárti politikusok szerint az antiszemita, fasiszta gondolatokat csak közös fellépéssel lehet visszaszorítani. A rendőség rendbontás miatt öt embert emelt ki a tömegből.

„Nem jó, hogy a nácizmus jelen van Magyarországon, még az írmagját is kéne irtani örökre” – mondta az [origo]-nak az a 14 év körüli fiú, aki „A fal leomlott, Száll a sitt a szemétdombra” feliratú táblát szorongatott a Hősök terén. A pénteki antifasiszta tüntetéssorozaton ugyanis meglepő számban voltak jelen a tizenévesek.

Az előbb a Hősök terén, majd az Andrássy úton felsorakozó több ezer ember az ellen tiltakozott, hogy a magát nyíltan hungaristának tartó Magyar Jövő Csoport a Terror Háza előtt emlékezzen meg Szálasi Ferenc nyilas vezető hatalomra kerülésének hatvanadik évfordulójáról. A neonácikat azonban az Andrássy útról kiszorította az SZDSZ Új Generáció, az ifjúsági szervezet ugyanis az önkormányzattól kért és kapott területfoglalási engedélyt. Így október 15-én csak az antifasiszta tüntetést lehetett megtartani. Ráadásul Bácsfi Diána, a Magyar Jövő Csoport vezetője nem is tudott megjelenni a Terror Házánál, mivel rendzavarás miatt a héten őrizetbe vették.

„Nem az a lényeg, hogy Bácsfi Diana börtönben van-e vagy sem, hanem hogy Szálasi ünneplése szégyen” – summázta az [origo]-nak a demonstráció lényegét egy tarka kabátot és vörös sálat viselő fiatal lány. A délután 16 órakor kezdődő Hősök terei tüntetésen még csak civil szervezetek vettek részt, többek között a Mazsihisz, a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége. Gadó György, a megmozdulás egyik szervezője a külön civil fellépést azzal indokolta, hogy civil szervezetekkel könnyebb azonosulni, ráadásul a nácizmus elleni tüntetés nem politikai, hanem társadalmi kérdés.

A demonstrálók körülbelül a Hősök tere negyedét vették birtokba. A Műcsarnok előtt felállított sárga ponyvás színpadon Glatz Ferenc elmondta: nem valaki ellen, hanem valami ellen jöttek tiltakozni. Az akadémikus szerint a tüntetők nem politikusok, nem katonák, hanem demokraták, akik a tolerancia szellemében akarnak élni. Glatz beszéde után az izraeli nagykövet levelét olvasták fel, aki szolidaritásáról biztosította a tüntetőket, majd a Sabbath Song kezdett zenélni, a muzsika pedig a Hősök tere felett köröző helikopter zúgását is elnyomta.

A tiltakozók 17 órakor indultak el a Terror Háza felé, ahol a „Nem kérünk a nácikból” feliratú transzparens előtt kezdtek el gyülekezni. A rendezett tömeg egyhangúságát csak néhol törte meg a szervező SZDSZ-es aktivisták sárga sapkája. „Nem szeretem a nácikat” – indokolta részvételét az [origo]-nak Magyar Bálint oktatási miniszter. Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője azt mondta, hogy „egy ilyen napon félre kéne tenni mindenféle pártpolitikai szembennállást, és csak emlékezni kéne.”

A több ezer főre dagadó tömeg első soraiban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, Fodor Gábor SZDSZ-es politikus, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője és Tamás Gáspár Miklós álltak, kezükben egy-egy szál fehér szegfűvel. A szocialisták rendkívüli kongresszusukat megszakítva mentek át a Terror Háza elé az ellentüntetésre. Hat óra után néhány perccel Suchman Tamás szocialista politikus lépett a színpadra és három szál gyertyát gyújtott meg, a II. világháború 35 millió európai, egymillió magyar és a holokauszt 600 ezer magyar áldozatának emlékére.

Suchman főhajtása után Gusztos Péter az Új Generáció képviseletében elmondta: tavaly indították el Terror Háza előtti megemlékezés hagyományát, „amely idén, egy szélsőséges csoport megjelenése miatt vált ellentüntetéssé”. „Itt leszünk jövőre is, mert vannak dolgok, amivel nem lehet viccelni” – zárta beszédét Gusztos. Csőzik László, az SZDSZ Új Generáció elnöke előbb Mádl Ferenc köztársasági elnök, majd pedig Demszky Gábor főpolgármester levelét olvasta fel. A köztársasági elnök, aki olaszországi látogatása miatt nem tudott részt venni a megemlékezésen, üdvözölte a kezdeményezést. Demszky Gábor pedig levelében „Budapest legsötétebb pontján, Budapest legsötétebb napjára való emlékeznek” nevezte a demonstrációt.

Ezt követően Magyar Bálint arról beszélt, hogy az igazi demokraták megértőek, de vannak kivételek, „amikor nincs megértés, csak fekete-fehér válaszok vannak”. Az oktatási miniszter szerint ilyen kivétel a rasszizmus, az antiszemitizmus és a fasizmus. „Azt kérdezik nem aránytalan utcára vonulni több ezer embernek néhány megzavarodott fiatal plakátja miatt? Szerintem az lenne szégyen, ha némán néznénk, ahogy a magyar történelem e sötét napján egyedül a hungaristák jelennének meg Budapest utcáin” – indokolta a megemlékezés fontosságát Magyar.

A legnagyobb tapsot Hiller István kapta, a kulturális miniszter arról beszélt, hogy „összefogás kell, ha a másik oldalon a gyilkosok utódai demonstrálnak”. Hiller szerint azért kell összejönni, mert az ilyen esetekben kevés a törvény. „Nem tűrjük a fasizmust semmilyen formában” – jelentette ki a szocialista politikus. Hiller István és Magyar Bálint beszédét néhányszor zavarta meg közbekiabálás.

Csőzik László reményét fejezte ki, hogy a tüntetésen számos jobboldali szavazó is részt vett, annak ellenére, hogy pártjuk szervezetten nem jelent meg, a politikus szerint ugyanis a demokratáknak közösen kell nemet mondaniuk a fasizmusra. A demonstráció végén Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor, Kovács László és Medgyessy Péter gyújtottak gyertyát az áldozatok emlékére.

A rendőrség a tüntetés alatt rendbontás miatt öt fiatalt előállított. Néhány bőrfejű, bőrdzsekis fiatal ugyanis összeszólalkozott és egy idősebb úrral, a rendőrség dulakodás után egyből intézkedett.

[origo]