Az Európai Unió országai – Dánia
Dátum: 2004. Sep. 29., Wednesday, 10:32
Rovat EU
Dánia alkotmányos királyság. A törvényhozói szerepen egyaránt osztozik a Parlament és az uralkodó, ilymódon Dánia egyike Európa azon kevés országának, ahol az uralkodóháznak a mai napig komoly beleszólása van a politikai döntésekbe.
Általános információk
Államforma: Alkotmányos királyság
Államfő: II. Margit királynő (1972)
Miniszterelnök: Anders Fogh Rasmussen (2001)
Külügyminiszter: Per Stig Moller
Terület: 43,094km2
Népesség: 5,36 millió fő
Főváros: Koppenhága (1,1 millió lakos)
Hivatalos nyelv: dán, feröer, grönlandi-inuit
Pénznem: Dán Korona
Vallás: Luteránus (95%), Római katolikus (3%), Muszlim (2%)
GDP: 167,7 milliárd USD
GDP/fő: 31,200 USD
Infláció: 2,1%
Munkanélküliség: 6%
Mezőgazdaságra használt terület: 56%
Export: 64,16 milliárd USD
Import: 54,47 milliárd USD
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Svédország, EU
EU-csatlakozás éve: 1973
Nemzeti ünnep: Június 5
Belpolitika
Dánia alkotmányos királyság. A törvényhozói szerepen egyaránt osztozik a Parlament és az uralkodó, ilymódon Dánia egyike Európa azon kevés országának, ahol az uralkodóháznak a mai napig komoly beleszólása van a politikai döntésekbe.
A Parlament (Folketing) egy házból áll és 179 tagot számlál. A jelenlegi kormánykoalíciót a jobb-közép Liberális Párt (Venstre) és a Konzervatív Párt (de Konservative) alkotják és 2001 novembere óta vezetik az országot.
Külpolitika
Dánia az ENSZ alapítótagja volt 1945-ben, és a Világszervezetben betöltött szerepét azóta is rendkívül komolyan veszi. A békefenntartó küldetésekhez és országok újáépítéséhez egy főre vetítve Dánia járul hozzá a legnagyobb összeggel. Egy rendelet szerint ugyanis a mindenkori dán GDP 1 százalékát külföldi országok megsegítésére kell fordítani.
Dánia 1973 óta az EU tagja, és részt vesz a NATO-ban is.
Földrajz
Dánia a legkisebb skandináv állam. Az ország nagy része a Jütland félszigeten található, a Balti tengeren pedig számos sziget tartozik még a fennhatósága alá. Az egyik nagyobb szigeten, Sjallandon található az ország fővárosa, Koppenhága is.
Történelem
Régészeti kutatások szerint Dánia területét már ie.10,000-ben is letelepedett törzsek lakták, melyek főleg halászattal és földműveléssel foglalkoztak. Ezek a népek fokozatosan eggyé olvadtak és a tenger közelsége miatt kiváló hajósok lettek. A kelta Jüt törzzsel keveredve (innen Jütland – a félsziget neve), az isz 7-8. századra csatlakoztak az északabbra lakó Viking népekhez. A 9-11. század között Dánia lett az európai fosztogató támadások egyik kiindulópontja a vikingek számára.
Az országban a kereszténység terjesztését Szent Ansgar kezdte meg, az első keresztény király pedig Harald Blaatand volt a 10. század végén. Ebben az időben a kereszténység és a viking pogány hit inkább kiegészítette egymást – így lehet, hogy Harald fia, a szintén keresztény hitet valló Sweyn 1013-ban lerohanta és elpusztította Anglia dél-keleti részét. Az ezt követő évtizedekben a mai Norvégia, Dánia és Anglia, és Észak-Németország mind az ő fennhatósága alá tartozott. Bár ezen területek nagy részét az 1100-as évekre Dánia a belső lázongások miatt elvesztette, Svédország déli csücske a 17. század végéig dán fennhatóság alatt maradt.
1282-ben, a kontinensen először a királynak (V. Erik) kötelessége volt döntéseit a Nemesek Házával (az akkori Parlamenttel) megvitatni.
Az 1300-as évek közepén IV Waldemár visszaállította Dánia dicsőségét azzal, hogy meghódította a mai Hollandia, Németország, Lengyelország északi- illetve Norvégia és Svédország déli tartományait.
Mivel Dánia a Napoleoni háborúkban a francia uralkodót támogatta, a Bécsi döntés értelmében, büntetésként Norvégiát át kellett adniuk Svédországnak. Az 1800-as években aztán az ország számos háborút vívott a Németország egyesítéséért harcoló Poroszokkal.
Dánia az első világháborúban semleges maradt, a második világháborúban, 1940-ben azonban a német csapatok néhány nap alatt megszállták. Bár az akkori uralkod, X. Christian beletörődött a lerohanásba, az ország több pontján partizán csapatok vették fel a harcot a németekkel. A II. világháborúban Dánia volt az egyetlen ország, ahonnan a németek egyetlen zsidót sem hurcoltak el – az állam ugyanis hamis papírokat, illetve szabad eltávozást biztosított a zsidók számára.
1944-től Dánia viszonya az addigi gyarmataihoz jelentősen megváltozott. Ebben az évben kiáltotta ki függetlenségét Izland, amely 1380 óta tartozott dán fennhatóság alá, majd 1948-ban a Feröer-Szigetek következett, amely szintén teljes autonómiát kapott, bár hivatalosan több szállal kapcsolódik Dániához a mai napig. 1953-ban azonban az addig hasonlóan laza szálakat fonta szorosabbra Dániával Grönland, amely hivatalosan is az ország részévé vált. A hidegháború alatt Dánia Európa egyik leggazdagabb országává vált.
A 2001-es választásokat követően az addig hatalmas méreteket öltő emigrációs és menekült-hullám alábbhagyott, mivel Dánia bevezette az EU -és az egész nyugati világ – legszigorúbb bevándorlási törvényeit.
Kapcsolódó:
Az Európai Unió országai – Észtország – 2004. szeptember 27., hétfő Az Európai Unió országai – Csehország – 2004. szeptember 27., hétfő Az Európai Unió országai – Ciprus – 2004. szeptember 23., csütörtök Az Európai Unió országai – Belgium – 2004. szeptember 22., szerda Az Európai Unió országai – Ausztria – 2004. szeptember 20., hétfő
A hír forrása: Hír TV
Hír TV
Visszatértünk!
A hír elérhetősége:
http://www.hirtv.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=30341