Forrás: MNO

A Hit Gyülekezete és a toleranciaküszöb (2.)

2004. szeptember 27. 8:53

Munkatársainktól

A Károli Gáspár Református Egyetemen kirobbant vitáról (amikor az intézmény egyik teológushallgatóját azért tanácsolták el, mert homoszexuális) a következőket olvashattuk a 2004. január 23-i számban Mészáros István László közvetítésében, az egyházi autonómia nem holmi című cikk így fogalmaz: azok, akik a diák kizárását támadják, elfelejtkezni látszanak arról, hogy minden foglalkozással szemben támasztanak alkalmassági követelményeket. A miniszteriális megnyilatkozásokból úgy tűnik, mintha ettől a lelkészképzés területén el kellene tekinteni. Ezzel szemben akiknek legalább alapszintű ismeretük van a vallás, illetve az egyházak sajátosságairól, tudják, hogy egy pappal, lelkésszel szemben – többek között – alapvető elvárás, hogy megfeleljen a valláserkölcsi követelményeknek. Amennyire természetes, hogy például bizonyos egészségügyi okok fennforgása kizárja azt, hogy valaki autóvezetésre jogosítványt szerezhessen, éppen olyan természetes, ha megvonják a lelkipásztori diploma lehetőségét attól, akinek az értékrendje szöges ellentétben áll annak a vallásnak, illetve vallási intézménynek az értékrendjével, amelytől a teológussá, lelkésszé fogadást elvárja. A vallásszabadság célja az, hogy az ember az állami szervek, sőt akár a társadalmi többség nemtetszése ellenére is úgy élhessen, ahogy az a hite szerint Istennek tetszik, és tőle a Teremtő megkívánja. Az állam által olyan nyomást gyakorolni az egyházakra és intézményeikre, hogy éppen azokat az értékeket adják fel, amelyek szerves részét képezik tanításuknak, nem más, mint az önfeladás elvárása. Ez nem szabadság, hanem világnézeti intolerancia. A Háttér Társaság a Melegekért Egyesület a lehető legmesszebbre megy – olvasható a cikkben. Arra szólította fel a református egyetemet, hogy vonja vissza a Hittudományi Kar által a homoszexualitásról közzétett teológiai állásfoglalást, ellenkező esetben az érdekvédők beperlik őket. A szerző kiemelte: „Körülbelül kéthetes határidőt szabtak a Biblia megtagadására.”

Az SZDSZ- es Új Generáció akkor így foglalt állást a Károli-vitában: „határozott álláspontunk, hogy az egyetem döntése súlyosan embertelen és egyértelműen alkotmánysértő. Az ügy nem az egyetem belső ügye, hanem a Köztársaság hetero- és homoszexuális polgáraira egyaránt tartozó közügy. Tiszteletben tartva minden ember személyes véleményét a homoszexualitásról, leszögezzük, hogy egy alkotmányos demokráciában nincs és nem is lehet olyan egyházetika, ami kivonhatná magát az alkotmányosság mindenkire vonatkozó követelménye alól.”

Árulkodó párbeszéd

– Halló, tessék, Szent Pál Akadémia.

– Kezét csókolom, érdeklődni szeretnék a felvételiről. Tudom, hogy már egy kicsit lekéstem a határidőről, lehetséges még felvételizni?

– Én nem tudom, hogy van-e ilyen pótjelentkezés. Elképzelhető, mert csak ilyen megoldás lehetne, mert már lementek a felvételik.

– Értem, és akkor kérdezhetnék egy-két dolgot?

– Igen.

– Én most kezdtem el, nem olyan régen járni Szegeden a gyülekezetbe, és nagyon tetszik, de még nincs olyan egyházi személy, aki ajánlana. Én elvileg római katolikus vagyok, csak most kezdtem el önökhöz járni. Ez kizáró ok, hogyha római katolikus vagyok?

– Tulajdonképpen nincsen kizárási ok. Tehát teljesen nyitott a főiskola. Nyilván van egy felvételi követelmény&

– Azt hadd kérdezzem meg, nem tudom, nem kizáró ok-e, hogy én meleg vagyok.

– Hát az erkölcsileg, de kizáró ok. Tehát akkor az mindenféleképpen megtérés kérdése.

– Tehát hogyha én a szegedi gyülekezetben megtérek, és&

– Akkor nyilván azzal a személlyel, akivel fel tudod venni a kapcsolatot, akkor azt mindenféleképpen ő tudja igazolni, hogy ezen a területen tiszta-e valaki, vagy sem. Most nem tudom, hogy ez provokáció, vagy valós dolog, amit te mondtál.

– Dehogy provokáció.

– Mert nyilván ebből volt egy ügy a református egyház&

– Pontosan ezért kérdezem meg, mert tudom, hogy ebből volt&

– A Hit Gyülekezetében ez mindenféleképpen kizáró ok. De ennél gyengébb dolgok is kizáró okok lehetnek erkölcsileg.

Sándor Bertalan, az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért ügyvivője az üggyel kapcsolatban kijelentette:

– Nagyon nem örülünk ennek a fejleménynek, jogi lépéseket azonban egyelőre nem teszünk, mivel most folyik egy próbaper egy hasonló ügyben – az esélyegyenlőségi törvény alapján -, és csak a bíróság döntése után gondolkodunk el egy esetleges újabb per indításán.

Kárpáti József, a Háttér Társaság a Melegekért jogsegélyszolgálatának vezetője hangsúlyozta, hogy amennyiben valóban kizáró ok a homoszexualitás a Hit Gyülekezete által működtetett Szent Pál Akadémiáról, úgy az súlyos és felháborító diszkrimináció és alkotmányellenes is. Amint bebizonyosodik az ügy, megteszszük a szükséges jogi lépéseket – fogalmazott.

Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnöke elmondta: – Érdekes módon jelentkezik ez esetben a liberális teológia, amelyik a toleranciát hirdeti, azt azonban egyoldalúan értelmezi, ugyanis mindenkinek hozzájuk kell igazodni. Annyiban számít ez a tolerancia, amenynyiben mindenkinek el kell fogadnia az ő világukat, de ha velük szemben jelentkezik ez a követelmény, akkor ezzel szembe vad tiltakozással fordulnak. Ez a bizonyos ideológia nem képes szeretettel, elfogadással fordulni mások felé. A toleranciát követeli és nem a szeretetet képviseli. Találóan mondta egy zsidó rabbi: – Kérem, hogy engem ne toleráljanak, ne elviseljenek vagy megtűrjenek, hanem szeressenek! Miközben ideológiát gyártanak a homoszexuálisok létéből – felhasználva őket, hogy a maguk szabadosságát igazolják -, eközben valójában az emberi méltóságot nem tisztelik, s ennek bizonysága ez az eset – fogalmazott Osztie Zoltán. – Mi ezzel szemben nem próbáljuk meg úgy beállítani a homoszexualitást, mint az egészséges, természetes emberi élet alternatíváját, de tiszteljük és elfogadjuk a homoszexuálisok jelenlétét és emberi méltóságát a közösségekben és a társadalomban. A homoszexualitás nem lehet alternatíva – főleg szülő viszonyról és házasságról nem lehet szó velük kapcsolatban. A homoszexuálisok természetesen a társadalom teljes jogú tagjai, fontos azonban különbséget tenni a homoszexuális és a homoszexualitás között. Ez a fontos különbségtétel sem jelenik meg az ő gyakorlatukban. A liberális ideológia intoleranciájának és szeretetlenségének tipikus esetéről van szó ebben az esetben – szögezte le a KÉSZ elnöke.

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerkesztőségünk megkeresésére elmondta: – Minden egyháznak és vallási közösségnek joga van arra, hogy erkölcsteológiailag eldöntse, mit tekint bűnnek és mit nem. Ebből következően a saját lelkészeire, teológusaira vonatkozóan ezt érvényesítheti. Emellett két fontos érv is szól: az első az, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságból következik, hogy egy egyház vagy vallási közösség szabadon meghatározhatja az erkölcsteológiáját és szexuletikáját. A másik a tudományok művelésének szabadsága. Például a Károli Gáspár Egyetem esetében a református erkölcsteológia művelőinek az egyetem professzorai és az egyház lelkészei számítanak, nem pedig Lévai Katalin és Magyar Bálint. A miniszterség nem tette őket a református teológia művelőivé, tehát semmi illetékességük nincs abban, hogy a református egyház hogyan ítéli meg a homoszexualitást.

Az alkotmány kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül”, illetve, hogy az embereknek „bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti”. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, összhangban az Európai Unió amszterdami szerződés nevű dokumentumával, tiltja a szexuális orientáció szerinti diszkriminációt.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005