Forrás: MNO

Irán nem ijed meg Izraeltől

Perzsa reakció az izraeli bombavásárlásra

2004. szeptember 25. 11:02

Orosz Zoltán

Izraelnek a legkomolyabb következményekkel kell számolnia, amennyiben katonai lépésekre készül az iráni atomprogram ellen. Izrael korábban bejelentette, hogy 500 darab nagy erejű rombolóbombát vásárolt az USA-tól. A zsidó állam 1981-ben bombázással vetett véget az iraki atomprogramnak. Amerika szerint diplomáciai és politikai lépések elegendőek.

1981 júniusában izraeli vadászgépek rajtaütésszerű támadást hajtottak végre az iraki atomprogramnak helyt adó, Bagdad közelében fekvő Oszirak atomreaktor ellen. A támadást nagyon alapos előkészítés és a pilóták kivételes felkészítése előzte meg. Felépítették például a célpont pontos mását és azon gyakorolták be a részleteket. A támadó gépeknek több ellenséges ország légterén át, közel 1000 kilométer mélyen az ellenség vonalai mögött kellett feladatukat teljesíteniük. Ehhez a lehető legtovább észrevétlennek kellett maradniuk, azaz kis magasságon, de nagy sebességgel kellett repülniük, hogy a radarképernyőkön ne legyenek láthatóak. Ezzel az észlelésen kívül jó eséllyel kerülhették el az azonosítást, illetve az ellenséges légvédelem rakétái és repülői sem találhatták meg őket. Az akció a várakozásokon felüli jó eredménnyel zárult: veszteség nélkül és teljes sikerrel.

Irán ismételten a legkomolyabb következményeket helyezte kilátásba Izraellel szemben, amennyiben az katonai lépésekre szánná magát a perzsa nukleáris program ellen – jelentette az AP hírügynökség. A korábbi iráni bejelentés megismétlésére azért került sor, mert Izrael bejelentette, hogy 500 bunkerromboló bombát vásárolt az Egyesült Államoktól.

Izraeli katonai források kedden jelentették be, hogy az Egyesült Államoktól beszerzett 5000, úgynevezett “intelligens” (azaz irányítható – a szerk.) bomba közül 500 darab egytonnásat vásároltak, amelyek akár két méter vastag betonfalat is képesek átütni. A közlés jelentősségét az adja, hogy Izrael 1981-ben lebombázta az iraki atomprogramnak otthont adó reaktort, mielőtt az megkezdhette volna működését.

Kamal Harazi iráni külügyminiszter arra a kérdésre, mi a véleménye a bejelentésről, újságírók előtt azt mondta: “Izrael mindig is fenyegetést jelentett, nem csak Iránra, de minden országra.” A közel-keleti konfliktus egyik legkényesebb kérdése Harazi szerint az, hogy “Izrael mindent megehet, amit akar – így nukleáris és más tömegpusztító fegyvereket is birtokolhat.

De biztosak lehetnek abban, hogy bármilyen lépés, amit Izrael kikényszerít belőlünk, a legkomolyabb következményekkel fog járni” jelentette ki Harazi, az ENSZ Közgyűlésének szünetében a brit külügyminisztérium államtitkárával folytatott eszmecseréje után.

Mindez azután történt, hogy az ENSZ atomenergiai felügyelő szerve, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) múlt héten felszólította Iránt, hogy két hónapon belül fagyassza be az országban folyó urándúsítás és az uráncentrifugák építését. Amennyiben a perzsa kormány nem tesz eleget a felszólításnak, a NAÜ az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának adja át – ami szankciókat vonhat maga után Iránnal szemben.

Irán kedden már erre válaszul bejelentette, hogy akkor is folytatja atomprogramját – aminek egyes szakértők szerint nukleáris fegyver előállítása a célja -, ha ez az ENSZ atomenergiára szakosított szervével való együttműködés végét jelenti.

Az izraeli külügyminiszter, Silvan Salom szerdán azt mondta, hogy Irán sosem fog lemondani arról, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, ezért Salom mielőbbi lépések megtételére hívta fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát, annak érdekében, hogy “pontot tegyenek az ügy végére”. Az izraeli külügyminiszter kikerülte azt a kérdést, hogy hazája készül-e katonai lépésekre az ügyben, amennyiben Irán folytatja programját. “Próbálnak időt nyerni, és mostanra elérkezett az idő, hogy az ügy az ENSZ BT elé kerüljön” – tette hozzá.

Colin Powell amerikai külügyminiszter egy esetleges, az iraki atomreaktor ellenihez hasonló, Irán elleni izraeli támadással kapcsolatos kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: “Az irániak atomfegyver előállítására irányuló erőfeszítéseivel szembeni fellépés esetében diplomáciai és politikai erőfeszítésekről van szó. Szó sincs katonai csapásokról. De, mint mindig, minden megoldás felmerül a lehetőségek között.”

Harazi egyébként kiemelte, hogy lehetőséget lát a kompromisszumra azzal összefüggésben, hogy hazája leállítsa az urándúsítást – zárja a témát az AP jelentése.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005

Comments are closed.