Zsidó szervezetek egy kiállítás ellen
Háborús bűnös pénzéből jött létre a kollekció
2004. szeptember 23. 10:59
Ottlik Judit
Nagy port kavart Németországban egy napokban nyílt kortárs képzőművészeti kiállítás. A bemutatott alkotások milliárdos tulajdonosa ugyanis annak a néhai náci, háborús bűnös nagyapjának köszönheti hatalmas vagyonát, aki a második világháború idején ezrek „rabszolgamunkája” és véres verejtéke révén szedte meg magát.
A jeles kortárs képzőművészek alkotásait felvonultató, látványos berlini tárlatot Gerhard Schröder német kancellár nyitotta meg. A megnyitó alkalmából zsidó szervezetek képviselői tüntettek a helyszínen az ellen tiltakozva, hogy Christian Friedrich Flick, a tehetős tulajdonos a művészetet kihasználva így próbálja meg családját tisztára mosni a háborús bűnöktől – adja hírül a brit The Guardian.
A sokak körében népszerűtlen műgyűjtőnek sikerült azonban német kormányt és a városvezetést megnyernie azáltal, hogy felújíttatta a galéria helyszínéül kiszemelt, romos állapotban lévő pályaudvart, s hogy hét évre „kölcsönadta” tekintélyes kollekcióját. A kiállítást kritizálók körében többek közt visszatetszést keltett az is, hogy Schröder kancellár a tulajdonos mellé állva azzal a nézőponttal azonosul, miszerint a múlttal ilyen aspektusokból szükségtelen foglalkozni.
A második világháború idején Flick nagyapa mintegy ezer nőt foglalkoztatott embertelen körülmények között robbanószereket gyártó hadiüzemében.
Az életveszélyes gyárban több százan lelték halálukat. A hírhedt gyáros a későbbiekben lefoglalt zsidó vállalatokhoz jutott hozzá, melyeken keresztül tovább duzzasztotta vagyonát. A háború befejeztével Flicket hét évi börtönbüntetésre ítélték a nürnbergi perek egyikében; azonban három év múlva szabadlábra került. A háborús bűnös megtagadta az egykor még gyáraiban robotoló munkások és leszármazottaik bárminemű kárpótlását. Ehelyett újjáépítette és felvirágoztatta nyugatnémet székhelyű üzleti birodalmát, majd a világ egyik leggazdagabb embereként hunyt el 1972-ben – írja a brit The Guardian.
Halálát követően vagyonának egy részét az unoka, Christian Friedrich örökölte, aki gyorsan túladott a családi vállalatban levő részesedésen. Jelenleg vagyonának nagy része saját befektetésein és azon a jelentős értéket képviselő, kortárs művekből álló kollekción alapul, melyet a hetvenes évektől kezdett el gyűjteni. Ennek ellenére az ijfabb Flick – hírhedt felmenőjéhez hasonlóan – szintén nem adott egy vasat sem a nácizmust túlélő munkások és családtagjaik támogatására létrehozott alapítványnak. S hogy valamivel mégis prezentálja liberális eszmeiségét, inkább egy saját, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen tevékenykedő alapítványt hozott létre Potsdamban – teszi hozzá a cikk szerzője.
A vádaskodások ellenére Christian Friedrich Flick úgy véli, mindig is megpróbálta családja történelmet és a művészetet szétválasztani. Szerinte a jelenleg is kiállított kollekciót vétek lenne ilyesfajta ideológiai „szemüvegen” keresztül szemlélni, s a gyűjteményt sem azért tette közszemlére, hogy ezen keresztül nyerjen bocsánatot a család régmúlt, sötét ügyeiért.
Tény, hogy a szóban forgó kiállítás szakmai színvonalát senki sem vitathatja; miután az alkotásokat olyan neves kortárs művészek, mint például Bruce Naumann, Marcel Duchamp vagy Alberto Giacometti neve fémjelzi. Egy biztos, a gyűjtemény hét hosszú esztendőn át „vendégeskedik” a berlini galéria falai között, s a jelek szerint a tárlat körüli vita sem fog ennél hamarabb alábbhagyni.
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005