Forrás: MNO

Tíz érv Törökország EU-belépése ellen

Európa feloldódása vagy megmaradása a tét

2004. szeptember 24. 9:47

MNO

Törökország nem része Európának. Ténylegesen sem földrajzilag, sem kulturálisan nem az. A klasszikus ókor, a zsidó-keresztény etika, a reneszánsz, a felvilágosodás éppen úgy elkerülte, mint minket a háremek kultúrája – írja a Die Welt.

A német sajtót élénken foglalkoztatja Törökország EU-tagságának egyre égetőbb kérdése. A konzervatív Die Weltben Jacques Schuster és Roger Köppel Tíz érv Törökország EU-belépése ellen címmel sorolja fel, szokatlan nyíltsággal azokat a tényezőket, melyek Ankara uniós tagsága ellen szóltak.

1.) Törökország nem része Európának

Ténylegesen sem földrajzilag, sem kulturálisan nem az. A klasszikus ókor, a zsidó-keresztény etika, a reneszánsz, a felvilágosodás éppen úgy elkerülte, mint minket a háremek kultúrája. Bár 1683-ban a törökök Bécs alatt álltak, de a lengyelek és a birodalmi csapatok szerencsére el tudták őket űzni. Ma csak Törökország sarka, török Thrákia tartozik Európához. Amennyiben az EU egy Európán kívüli országot felvesz, akkor fel kell vennie Izraelt, a Maghreb országait (Észak-Afrika egykori francia gyarmati területei, Marokkó, Algéria, Tunézia – a szerk.), Ukrajnát, Fehéroroszországot és Oroszországot is. Akkor Európa, mint földrajzi, mint közös történelem és kultúrterület is megszűnne.

2.) Ankara nem tiszteli az emberi jogokat

Erdogan hatalomra jutása óta tovább folyiknak Törökország egész területén a kínzások, az emberi jogok megsértése. Ezt állapította meg a török emberjogi szervezet, a Human Rights Foundation. Csak idén augusztusig 600 kínzási esetet dokumentáltak. Bár tegnap megígérte a török miniszterelnök Brüsszelben, hogy felhagynak a kínzással, az emberi jogok tiszteletben tartása még- sincs biztosítva.

3.) Népvándorlás fenyeget

Az unión belül a szabadságok elve uralkodik. Mindenki oda költözik, ahova akar. Ez érvényes lesz a törökökre is, ha taggá válnak, még akkor is, ha Brüsszel hét esztendős átmeneti határidőkkel korlátozná ezt, mint Lengyelország esetében tette. E szabadság számos anatóliai parasztot indítana útra, szakértők szerint akár hárommillió ember is elindulhatna északnyugatra. Napjainkban közel 15 millió muzulmán él az unióban, csak Németországban 2,5 millió török. Néhány kivételtől eltekintve integrációjuk kudarcot vallott. A törökök tömeges bevándorlása tovább súlyosbítaná e problémát.

4.) A közösség eszméje semmisülne meg

Európa a romokból történő felépítésének kísérletéből származik az „Európai Egyesült Államok” ideája, mint azt Churchill 1946-ban a zürichi beszédében megfogalmazta. A legtöbb tagállamban máig él ez az elgondolás, amit az is bizonyít, hogy az Európai Közösséget Unióvá keresztelték át, nem is szólva a közös pénzről. Ha meg kívánják őrizni az unió jellegét, ha tovább kívánják mélyíteni az EU-t, akkor elengedhetetlen egy európai „mi” érzés. Törökország belépésével – 20 év múlva az unió legnépesebb országa – széthullanának a valóban európai országok. Pontosan ebből az okból támogatják a britek Ankara belépését. Abban reménykednek, hogy Ankara segítségével az uniót egy szabadkereskedelmi övezet szintjére redukálhatják, és a politikai elmélyítést megakadályozhatják.

5.) A költségek megfizethetetlenek

És minden szempontból; pénzügyileg, politikailag, és szociális értelemben. Szakértők, különböző független kutatóintézetek számításai szerint Törökország felvétele sokkal drágább lenne, mint a tíz új országé. Ha ugyanúgy kezelik, mint a május 1-jén felvetteket, akkor nagyjából 45 milliárd euróra lenne jogosult. A török mezőgazdaság, amely még mindig a GDP 14 százalékát adja, megoldhatatlan feladat elé állítaná a brüsszeli agrárpolitikát. Törökország, mint a legnagyobb tagállam ugyanazokkal a politikai jogokkal rendelkezne, mint Franciaország, Németország és Anglia. Ezzel, először az unió történetében, a legszegényebb ország rendelkezne domináns jogokkal.

6.) Az EU nem jóléti szervezet

Törökország fejlődése török belügy: saját érdekük kell, hogy legyen a reform és az ország modernizációja.

7.) A stratégiai érv nem számít

A belépést támogatók érve szerint egy nyugatias, jólétben élő iszlám állam a terror elleni harcban modell-értékű lehet az arab/muzulmán világban. Ott azonban Ankara éppen akkora népszerűségnek örvend, mint a japánok Koreában, mivel az arabok a török hódítás korát máig nem feledték el. Ezért Törökország nem híd kelet és nyugat között, s különben is stratégiai kérdésekben a NATO illetékes.

8.) Az EU rossz szomszédságba keveredne

Törökország felvételével Európa határai kitolódnának a Közel-Keletre, a föld legsúlyosabb konfliktusokkal rendelkező régiójáig. Ráadásul sokezer kilométer határt kellene megvédeni mindazoktól, akik Törökországon keresztül szeretnének Európába bejutni.

9.) A belépési ígértet legenda

A NATO déli szárnyát stabilizálandó az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján kérte, hogy Törökországot gazdaságilag stabilizálják. Ezért kezdtek 1964-ben az európaiak társulási tárgyalásokat Ankarával, meghagyva a belépés elvi lehetőségét. Ezzel azonban csak az Európai Gazdasági Közösség tagságának lehetőségét ajánlották fel, a politikai unióba történő belépés mindig vitán felül állt. Nem beszélhetünk szószegésről, ha a törököket nem veszik fel az unióba.

10.) Léteznek értelmes alternatívák

Hogyha Ankara folytatja a reformokat, akkor a teljes jogú tagság nélkül is – már társult EU-tag – modern demokráciává válhat. Törökország Európa szomszédja, NATO-szövetséges. Mi ezzel a probléma?-kédezik végül a szerzők.

Kapcsolódó cikkekHogyan tovább „az török áfium” ellen?

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005