Forrás: Origo

Élő donorok segíthetnek a szervhiányon

2004. szeptember 21., kedd, 8:10

Súlyos betegeken segítetne, ha időben értesülnének róla, hogy nem kizárólag halott embertől, hanem élő donortól származó szerv átültetésére is van lehetőség. A szakemberek első sorban a tájékoztatás hiányával hozzák összefüggésbe, hogy idén összesen hat beteg kapott vesét élő donortól. A sok transzplantációra váró beteg és kevés átültethető szerv ellenére sem támogatják ugyanakkor a hazai szakemberek, hogy lehetőség nyíljon a szervek pénzért történő felajánlására.

Kevés családtag adná oda szervét

A sok szervátültetésre váró beteg és a kevés beültethető szerv miatt egyre több országban szorgalmazzák az élő donorból történő szervátültetéseket. Ez azt jelenti, hogy például egy súlyos vesebeteg saját rokonától vagy házastársától is kaphat egy vesét. A szervet átadó donornak ez nem jár később semmilyen negatív következménnyel – mondta az [origo]-nak Borsi József, a magyarországi transzplantációkat koordináló Hungarotransplant Kht. főigazgatója, aki hozzátette: Norvégiában idén a kétezredik ilyen műtétet hajtották végre és egyik donornál sem jelentkezett probléma az egyik vese hiánya miatt.

Az élő donorból történő átültetés – mely első sorban veseátültetésnél jön szóba – még viszonylag ritka Magyarországon, idén például összesen 6 beteg kapott vesét élő donortól. A legtöbb átültetést végzett évben 300 transzplantációra jutott 12, melyben élő donor vett részt. A szakemberek szerint sok beteg nem is tud róla, hogy családtagja vagy úgynevezett „érzelmi rokona” (élettársa, barátja) segíthetne rajta. Az élő donorból történő átültetésnek pedig vannak előnyei, a beültetett vese túlélési esélye például kétszer akkora, ha élő emberből származik, mint ha halottból. Ennek az az oka, hogy ilyenkor az átültetendő szerv jóval rövidebb időre kerül ki a vérkeringésből, hiszen az élő donorból történő átültetés esetén csak átviszik egyik műtőből a másikba. Ugyanakkor a családtagon kívüli felajánló esetén ritkább, hogy minden olyan orvosi tényező megegyezik, ami az átültetéshez feltétlen szükséges.

A nem megfelelő tájékoztatással magyarázza Alföldy Ferenc, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika professzora is, hogy kevés az élő donoros átültetés. A vesebetegeket nem az átültetéseket végző szakembernek, hanem korábban, az őket kezelő szakorvosoknak kellene tájékoztatni arról, hogy van lehetőség élő donoros átültetésre is. Még családon belüli donor is ritkán jelentkezik – mondta Alföldy. Az okok között szerepelhet, hogy a donor fél a műtét kockázatától és attól, hogy az átültetés miatt sokáig nem tud dolgozni. Külföldön ugyanakkor arra is van már példa, hogyha valaki szeretné házastársának felajánlani egyik veséjét, de orvosilag ez nem lehetséges, keresnek egy másik házaspárt, ahol ez ugyanilyen okok miatt nem lehetséges, és a felajánlott veséket így „keresztbe” cserélik ki.

Pénzért eladott szervek

Magyarországon pénzért senki nem ajánlhatja fel szerveit átültetésre, ezt törvény tiltja. Élő donortól származó szerv átültetése esetén egy etikai bizottság vizsgálja, hogy nem áll-e anyagi érdek a felajánlás mögött. A magyar szakemberek, annak ellenére, hogy viszonylag kevés az átültethető szerv, nem támogatják olyan rendszer létrehozását, ahol anyagi érdek is szerepet játszhat a szervek felajánlásában. Az Európai Tanács bizottságai is ilyen elvek mellett tették le a voksot – mondta Borsi József, a magyarországi transzplantációkat koordináló kht. főigazgatója.

A pénzért történő szervátadást a legtöbb országban törvény tiltja, az illegális szervkereskedelem ugyanakkor létezik, általában szegény, elmaradott országokból származó emberek kelnek útra a gazdagabb országokba, hogy ott saját szervüket értékesítsék. Magyarország azonban semmilyen szempontból nem érintett a szervkereskedelemben, annyira könnyen ellenőrizhető, átlátható a szervátültetések folyamata – mondta Alföldy Ferenc, a Transzplantációs Klinika professzora.

Izraelben állami alapítvány létrehozását tervezik, hogy lehetőség nyíljon a szervek legális felajánlására anyagi ellenszolgáltatásért cserébe. Az alapítvány meghatározott összeget fizetne a felajánlott szervért, a donor pedig nem tudhatna róla, hogy a szervet ki kapja. Iránban már működik egy hasonló rendszer – mondta Alföldy Ferenc professzor. Ott a felajánló szintén nem tudhat róla, hogy a szervét ki kapja, és körülbelül az ottani éves átlagkeresetnek megfelelő összeget kap a felajánlott szervért.

[origo]