Forrás: Magyar Rádió

A beszlani tragédia után az oroszok vadul elemeznek

Elhangzott: 2004. szeptember 12.

2004. szeptember 14., kedd 13:22

183 olvasás

Az észak-oszétiai iskola elfoglalása és az ottani véres túszdráma csak egyik láncszeme volt egy hetek óta tartó terrorsorozatnak, amely megrázta Oroszországot, és amelynek politikai kihatásait még nem is nagyon lehet felmérni. Az országon belül nemcsak a következményeket, hanem az okokat illetően is sokféle felfogás uralkodik.

A Beszlán elleni merénylet az orosz liberálisok érdeke volt

Alekszandr Cipkov politológus például továbbfejlesztette Putyin elnök talányos kijelentését a terrorcselekmények mögött álló, és Oroszország szétrobbantására spekuláló titokzatos külső erőkről, és egy cikkében érdekes tézist fogalmazott meg a belső ellenségről, no meg a külföldi emigrációba kényszerített Berezovszkij sajtócézárról. Felhívtam telefonon, hogy magyarázza el, mire gondolt.

– Cipkov úr, Ön csütörtökön azt írta nagy elemző cikkében, hogy: “A Beszlan elleni rajtaütés mindenekelőtt Putyinnak és csapatának a lejáratását, a nyugatosok, a liberálisok politikai revansának a megvalósítását szolgálta, miután ezeket az erőket Putyin eltávolította a hatalomból.” Hogy értsem ezt?

– Nagyon egyszerűen, Berezovszkij és ennek a csapatnak a tagjai Jelcin alatt kulcsposztokat foglaltak el az elnöki adminisztrációban és a tömegtájékoztatási eszközökben, ez utóbbiakat Berezovszkij és Guszinszkij ellenőrizte. Putyin lecserélte a csapatot, elkeseredett politikai harc folyik. Berezovszkij – ezt ugyan nem tudom pontosan, de pusztán a logika alapján – a független sajtóban kampányt folytatott Putyin leváltására, a mi drága liberálisaink valamennyien igyekeztek az eseményeket még a tragédia bekövetkezte előtt Putyin megbuktatására kihasználni, nem kell nagy politikusnak lenni tehát ahhoz, hogy megértsük: itt a dolgok összefüggnek.

– Ön azonban azt írja, hogy ők állnak a terrorcselekmény mögött, ez valami egészen más, mint hogy le akarják mondatni Putyint!

-Nem, a terrorcselekmény mögött Berezovszkij áll, illetve szerintem igen erősen kapcsolatban volt vele.

– Van erre Önnek valamilyen bizonyítéka?

– Nos, Berezovszkij az utolsó másfél-két évben folyamatosan azt mondja, hogy Putyinnak már nem sok van hátra, hogy valami fontos történik. Ha ő folyton Zakajevvel, a Londonban élő csecsen vezetővel találkozik, akkor nem véletlen, hogy ilyesmikről beszél!

– De Cipkov úr, mégiscsak egy dolog, hogy valaki szemben áll valakivel, és megint más egy konkrét terrorcselekmény kivitelezése!

-Én nem mondom, hogy ő áll a terrorcselekmény mögött, én nem írtam neveket, csak azt mondtam, hogy politikailag a két dolog összefügg, ha Önnek ez az álláspont nem tetszik, nos, az is rendben van. Mint Ön bizonyára megérti, ez csupán feltételezés, nem több, de mély meggyőződésem, hogy ebben a terrorcselekményben leginkább Putyin hazai ellenfelei érdekeltek, és egyáltalán nem az iszlám terrorizmus. Azt hiszem, közvetlen kapcsolat itt nem volt, illetve Berezovszkijnál ezt fel lehetett tételezni, ő mindenről tud, ő Baszajev barátja, de a mi liberálisainkról, akik itt élnek az országban, nem gondolom, hogy közvetlen kapcsolatban voltak az üggyel.

Az iszlám fundamentalizmus a terror alapvető mozgatója

Egészen másként, a nemzetközi iszlám fundamentalizmus felől közelíti meg a beszlani tragédiát egy másik politológus, Ilija Reutman, aki az Egyesült Demokratikus Centrumhoz tartozik. Cipkov téziséről, hogy itt a liberálisok fondorkodásáról és a hatalomért folyó harcról lenne szó, így beszélt:

– Egyáltalán nem értek egyet ezzel a nézettel. Szerintem, ahogy a fasizmus vagy a bolsevizmus annak idején a szocialista irányzat radikális része volt, ma a radikális fundamentalizmus épp ilyen része az iszlámnak. Én nem vallási, hanem inkább ideológiai elemről beszélnék, ezért nem működnek a régi politikai módszerek, ezért nem lehet egyetlen konfliktust sem úgy megoldani, mint a múlt században, amikor szétestek a gyarmatbirodalmak, amikor még működtek a politikai eszközök. Oroszország ennek a folyamatnak szerves része, itt van a Kaukázus, itt van jelentős mohamedán lakosság, és Oroszország egy hatalmas válságot élt át a Szovjetunió szétesésével, ezért ma Oroszország a nyugati világ gyenge láncszeme.

Elija Kohen, az amerikai Henry Tage Alapítvány szakértője, aki egy Oroszország jövőjével foglalkozó konferencián vett részt Moszkvában, szintén úgy véli, hogy a radikális iszlám mozgalmak jelentik a legveszélyesebb totalitárius kihívást korunkban. Amikor újságírók az Al Kaida és a csecsen terroristák közötti kapcsolatról kérdezték, így válaszolt:

– Igen, egy ilyen kapcsolat kétségtelenül létezik, tudjuk, hogy a csecseneket de facto függetlenségük éveiben gyakorlatilag elismerték az afganisztáni talibánok, volt egyfajta csere és közös terrorista kiképzés a talibánok, az Al Kaida és a csecsen szervezetek között. Bin Laden helyettese 1996-ban járt Csecsenföldön. Csecsenisztán, a palesztinok Izrael elleni küzdelme, illetve Kasmír mellett egyike a globális dzsihád három alapvető frontjának, és erre a harcra ma gyakorlatilag a világ minden mecsetjében gyűjtenek pénzt.

Nemes Gábor

Comments are closed.