Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Személyes adatok juthatnak ki a tengerentúlra

2004. szeptember 13. (1. oldal)

Joó István

Szeptembertől nincs akadálya annak, hogy levéltáraink védett, személyes adatokat tartalmazó holokausztdokumentum-másolatokat adjanak át a washingtoni székhelyű Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának. Aki nem akarja, hogy adatai ilyen összefüggésben kikerüljenek, a Magyar Országos Levéltárat felkeresve „gyakorolhatja adatvédelmi tiltakozási jogát”.

Amúlt év novemberében olyan adatvédelmi szerződés született hazánk és az USA kormánya között, amely lehetővé tette, hogy magyar levéltárak idén ősztől úgynevezett érzékeny (például vallási vagy éppen párthovatartozásról szóló), tehát védett adatokat is tartalmazó dokumentumok másolatait adják át az Egyesült Államok holokauszt-emlékmúzeuma kutatóinak. Ilyen államközi megállapodásra nem került volna sor, ha az USA-ban a magyarországival egyenértékű, szigorú adatvédelmi szabályozás védi az érzékeny adatokat. A különbségeket áthidalták, ebből viszont az is következik, hogy – amint az már folyamatban van – a Magyar Országos Levéltárnak két országos napilapban két ízben is közzé kell tennie felhívását „adatvédelmi tiltakozási jog gyakorlására”. Ennek lényege, hogy azok, akik érintettnek érzik magukat, felkereshetik az országos levéltárat, hogy letiltsák nevük és adataik kikerülését az országból. A magyarországi zsidóság 1938 és 1945 közötti üldöztetésére vonatkozó levéltári iratok másolatát továbbíthatják ugyan a megyei stb. levéltárak az amerikai intézménybe, ám a szóban forgó személyes adatokat törlik azokról.

– Nem lehet párhuzamot vonni az Egyesült Államok holokauszt-emlékmúzeumának kutatási tevékenysége, illetve a Simon Wiesenthal Központ tervezett „nácivadászata” között – mondta érdeklődésünkre Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a Wiesenthal-központ mint háborús bűnöket elkövetett nácik üldözésére létesült magánintézmény nem végez tudományos kutatásokat, viszont a feljelentési díj hirdetésével az önbíráskodás szelepét nyithatja meg a társadalomban. Ellenben – így az érvelés – az Egyesült Államok holokauszt-emlékmúzeumáért, amelyben kizárólag tudományos kutatómunka folyik, az USA kormánya áll jót.

*

De kik azok az érintettek, akik jelentkezhetnek adataik védelmében a Magyar Országos Levéltárnál? Egyfelől a gettósításban, deportálásban részt vevő polgári és katonai személyek vagy leszármazottaik, másfelől a vészkorszak üldözöttei közé tartozók vagy utódaik, akik – például identitás- vagy politikai szemléletváltás miatt – szintén nem tartják kívánatosnak szerepeltetésüket a dokumentumokon. Kérdésünkre, hogy a pár napja kezdődő felhívássorozat óta volt-e jelentkező, a főigazgató igennel felelt, de közelebbit nem árult el. Közölte azt is: a levéltárak közalkalmazottaira éppolyan szigorú titoktartás vonatkozik, mint az orvosokra.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001