Forrás: Origo

Erejükön felül hálásak a roma betegek

2004. szeptember 7., kedd, 7:49

Gyakran erejükön felül adnak hálapénzt az orvosoknak a romák – állapította meg egy országos vizsgálat. A szegénység csapdájában című felmérés szerint a romák várható élettartama tíz évvel alacsonyabb a hazai átlagnál. A cigány népesség egészségi állapotáról és szociális helyzetéről szóló jelentés szerint gyakran ügyeleti időben sem megy ki hozzájuk az orvos. A felmérésből kiderül, a romák nem idegengyűlölők, de a melegekkel szemben erősen elutasítóak. A Delphoi Consulting felmérését a Népszabadság ismerteti.

A romák egészségi állapotáról és szociális helyzetéről készített több részből álló országos vizsgálatot a Delphoi Consulting tanácsadó cég. A Babusik Ferenc pszichológus vezette kutatás eredményeit a Népszabadság ismerteti.

A felmérés megerősítette, hogy a romák várható élettartama tíz évvel alacsonyabb a hazai átlagnál. A kutatásból ezen kívül kiderül, hogy a felnőtt cigány népesség kétharmada szenved valamilyen betegségben. A daganatos megbetegedések majdnem kétszer olyan gyakran fordulnak elő a cigány, mint a nem cigány lakosság körében. Tizenötször nagyobb a látáskárosodásban és a vashiányos vérszegénységben, és csaknem tizenháromszoros a tbc-ben és a tüdő más fertőző megbetegedéseiben szenvedők aránya a romáknál.

A felmérésből kiderül, hogy jelentős részük, akármilyen nehéz körülmények között is él, ad hálapénzt az orvosnak. Arányuk a legszegényebbek között is magasabb, mint 40 százalék, de a módosabb rétegeknek 70 százaléka fizet. A hálapénz összege alkalmanként átlagosan 1400 és 4300 forint között mozog.

A romák csak annyit költene gyógyszerre, amennyit tudnak, ebben a tekintetben ötszörös különbség van a legszegényebb és a legjobb helyzetű roma családok között. Babusik Ferenc szerint az eredményekből kitűnik, hogy a romák egy része erőn felül ad hálapénzt, vállalva azt is, hogy akkor kevesebb jut gyógyszerre. Kétharmaduk úgy véli, hogy a hálapénznek köszönhetően jobb ellátást kapott.

A megkérdezettek ötöde már tapasztalt olyat, hogy az orvos nem ment ki a cigány beteghez ügyeleti időben. A “nagyon zsúfolt körülmények között” élő romák között ez az arány még nagyobb. A felmérés vezetője szerint riasztó, hogy az orvos gyakran akkor se ment ki, ha gyerekhez hívták. A doktorok leginkább időhiányra hivatkoztak, vagy azt mondták jobb, ha a beteg megy be a rendelőbe. Gyakran azonban egyáltalán nem adtak magyarázatot – írja a Népszabadság.

Cigányellenességet a romák negyede érzékelt a szakrendelőkben és a kórházakban, a háziorvosok esetében jóval többen, a megkérdezettek 44 százaléka. A diszkrimináció mértéke jelentősen befolyásolja a roma nők részvételi arányát a nőgyógyászati szűréseken.

A kutatás megállapította, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a roma nők túlnyomó többsége valamilyen módon védekezik a nem kívánt terhesség ellen. A cigány gyermekek számát demográfiai tényezők határozzák meg, nem a védekezés hiánya. A 19-55 éves cigány nők több mint 15 százaléka pénzhiány miatt nem használ fogamzásgátló tablettát, helyette más módszereket alkalmaznak. A kevésbé biztonságos fogamzásgátló eljárások használata az iskolai végzettség emelkedésével csökken, ahogy az abortuszok száma is.

Az alapvető szociális juttatásokhoz gyakran a leginkább rászoruló családok nem jutnak hozzá, ami a törvényi szabályozás elégtelenségével is indokolható. Emellett közrejátszik ebben az is, hogy közülük sokan nem is tudják, milyen támogatást kaphatnak.

A kutatásból kiderült, a romák főként a feketékkel és a zsidókkal éreznek közösséget. Míg azonban a feketék elismertsége alacsony körükben, a zsidóké nagy. A felmérés megállapította, hogy a romák nem idegengyűlölők, de a melegekkel szemben erősen elutasítók – írja a Népszabadság.

[origo]

Comments are closed.