Forrás: Magyar RádióFranciaország másik arca – felgyújtottak egy zsidó otthont
Elhangzott 2004. augusztus 29-én.
2004. szeptember 1., szerda 9:43
156 olvasás
Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége, több mint félmillió ember. De ugyanott található Európa legnépesebb muzulmán közössége is. Ők több mint ötmillióan vannak. Sokan ezzel magyarázzák, hogy egyre gyakoribbak az antiszemita megnyilvánulások. Ezek miatt Saron izraeli miniszterelnök kivándorlásra szólította fel a franciaországi zsidókat. Chirac elnök elutasította a felhívást, mondván, Franciaország meg tudja védeni a polgárait. Múlt vasárnap merényletet követtek el egy zsidó szociális intézmény ellen Párizsban. Szerencsére senki sem sérült meg.
A kilencvenes évek elején csaknem egymilliós tiltakozó tüntetés volt a válasz Párizsban egy dél-franciaországi zsidótemető feldúlására. Akkor még kuriózumnak számított a nyílt antiszemita garázdálkodás, ma már szinte a hétköznapok megszokott része. 2004 első hét hónapjában csaknem háromszáz antiszemita akcióról értesültek hivatalosan is a francia hatóságok. Feliratmázolástól a temetők ismételt feldúlásáig, sok minden beletartozik ebbe a kategóriába. De ami pontosan egy héttel ezelőtt egy zsidó szociális otthonban történt Párizsban, az világszerte figyelmet keltett.
Egyelőre ismeretlen tettesek felgyújtották a több emeletes épület földszintjén található központot. Szinte a csodával határos, hogy nem lett tömegkatasztrófa, hiszen a felső emeleteken lakások vannak, és éjszaka lévén mindenki otthon volt. Az oltás után azonnal a helyszínre érkezett Párizs rendőrfőnöke, Jean-Paul Proust és a TV híradóknak nyilatkozva kiemelte, kizárólag a tűzoltók gyors beavatkozásán múlt, hogy sikerült elkerülni a tragédiát. A másnapi Le Monde beszámolójából kiderült, hogy egy, a harmadik emeleten lakó férfi, aki szerencsére ébren volt, érezte meg először a füstszagot, azonnal riasztotta a tűzoltókat, akik két percen belül a helyszínen voltak.
A közvetlenül utánuk érkező rendőröket a következő feliratok fogadták a még füstölgő romok között: „A zsidók nélkül jobb lenne az élet Franciaországban, zsidók takarodjatok.” A firkálmányokat pedig természetesen horogkeresztekkel ékesítették. Még hétfőn egy szélsőséges iszlám szervezet honlapján vállalta a felelősséget a gyújtogatásért, de a francia illetékesek nem tekintik hitelesnek ezt a nyilatkozatot. Egy régóta zavartalanul működő szociális intézmény, ahol délben ebédet osztottak a rászorultaknak, vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül, és ahol délutánonként a kerület nyugdíjasai kártyáztak, nem lehet stratégiai célpont, állítják a rendőrök. Talán igazuk van. De a felháborító bűnténynek mégis vészes üzenete van.
Ezt Raffarin francia kormányfő azonnal megértette, és szabadságát megszakítva a bűntett helyszínén fejtette ki véleményét. „A lehető leggyorsabban el kell fogni és meg kell büntetni a gyújtogatókat – mondta a francia miniszterelnök -, ami itt történt, az támadás a zsidó közösség ellen. Az agresszió a szociális gondoskodás ellen. Emberéletek kerültek veszélybe, ez felháborító, ez nem Franciaország” – mondta Jean-Pierre Raffarin kormányfő. Igen, valóban, nem ez Franciaország igazi arca, ahol az ötmilliónyi muzulmán és vagy hatszázezer zsidó túlnyomó többsége a Francia Köztársaság polgáraként békében él egymás mellett. De hát az is tény, hogy ebben az évben megháromszorozódott a nyílt antiszemita akciók száma, miközben az arab- és muzulmánellenes megnyilvánulások is egyre gyakoribbak. Strasbourg mellett pár hete feldúltak egy muzulmán temetőt. Azon észak-afrikai katonák sírját gyalázták meg, akik de Gaulle tábornok hadseregében a szabad Franciaországért áldozták életüket a II. világháborúban.
Júliusban Franciaország-szerte elutasították Saron izraeli miniszterelnök felhívását, amelyben izraeli kivándorlásra bíztatta a Franciaországban élő zsidókat. Franciaország főrabbija azt mondta, az ilyen kijelentés csak olaj a tűzre. A francia köztársasági eszme lényege ugyanis az, hogy eltérő vallású, etnikai eredetű és különböző politikai meggyőződésű emberek számára jelenti a demokrácia és a jog normái által szabályozott együttélést. Fagyos is lett Saron felhívása után a francia-izraeli viszony, de a vasárnapi gyújtogatás után váratlanul Párizsba érkezett az izraeli külügyminiszter. Shalom egyrészt méltatta a francia politikai vezetők elítélő nyilatkozatait, de ugyanilyen határozottan leszögezte, a kimondott szó nem elég, a törvény erejével kell fellépni az antiszemita bűntettek elkövetőivel szemben.
Keleti Miklós (Párizs)
