Forrás: OrigoCigányozni szalonképesebb, mint zsidózni
2004. augusztus 30., hétfő, 13:44
A magyarok többsége elutasítja a menekültek befogadását, és nem szívesen látna romát, arabot, kínait vagy románt a családjában vagy a munkahelyén – derül ki az MTA Pszichológiai Intézetének a Tárkival közösen végzett felméréséből. A romákkal szembeni előítéleteiket sokkal többen vállalják nyíltan, mint antiszemitizmusukat. Bár az utóbbi időben a „cigányozás” is visszaszorulóban van, továbbra is gyakoriak az olyan kijelentések, hogy „semmi bajom a cigányokkal, de ne járjon cigány az én gyerekem osztályába”.
A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének a Tárkival közösen végzett felmérése szerint a magyarok többsége elutasítja a menekültek befogadását. A válaszadók nagy része úgy gondolja, hogy a bevándorlásnak kizárólag negatív hatásai vannak. A teljes népesség háromnegyede egyetért azzal, hogy a bevándorlók miatt növekszik itthon a bűnözés, több mint fele pedig úgy gondolja, hogy az idegenek elveszik a munkát a magyarok elől.
Az egyes nemzetiségek tagjaival való szomszédi, munkahelyi és rokoni kapcsolatot illetően leginkább a romákat, az arabokat, a kínaiakat és a románokat utasítják el. A legrokonszenvesebbnek e tekintetben a lengyeleket, a svábokat és a zsidókat találták. A felmérés szerint minél idősebb és iskolázatlanabb valaki, annál inkább idegenellenes. A válaszadók 26 százaléka úgy gondolja, hogy senkit nem kellene befogadni az országba, 67 százalék pedig válogatna, hogy ki jöhet és ki nem. A pártpreferencia is befolyásolja az idegenellenességet. Az SZDSZ-szimpatizánsok az átlagnál jobban kedvelik az idegeneket, míg a MIÉP-esek szinte egyáltalán nem tolerálják őket. Az MSZP és a Fidesz szavazói nem térnek el az országos átlagtól ebben a kérdésben.
Dr. Erős Ferenc, a kutatás egyik vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy bár a romákkal, arabokkal, kínaiakkal kapcsolatos előítéletek egyformán jelentősek, teljesen más okokkal magyarázhatóak. A romákkal kapcsolatos előítéleteket a válaszadók a hosszú együttélés tapasztalataival indokolják. A leggyakoribb válaszok szerint a magyarokat az zavarja, hogy a romák „túl sok támogatást kapnak az államtól”, „egyre-másra szülik a gyerekeket”. Gyakran kapcsolják össze őket a bűnözéssel is. A kínaiakkal kapcsolatos előítéleteknek más okai vannak. Erős Ferenc szerint őket és az arabokat a magyarok teljesen idegeneknek tartják, akikről semmit nem tudnak, ezért tartanak tőlük. Az arabokkal szembeni előítéletek nem a terrorizmusra, sokkal inkább az utcán látottakra vezethetők vissza. A magyarok többsége pénzváltónak, üzletelőknek látja őket. A románokkal szemben is sok az ellenérzés, és bár a válaszadók különbséget tettek a romániai magyarok és a románok között az előbbiek javára, többségük őket sem látja szívesen az országban, mert „elveszik a munkát az itthoniaktól”.
Cigányozni szalonképesebb, mint zsidózni
Az antiszemitizmus a legösszetettebb kérdés. Itt a nyílt diszkrimináció sokkal kevésbé jellemző, mint a romák esetében. Nagyon kevesen mondják azt, hogy a zsidóknak nincs helyük az országban, ami a romákkal kapcsolatban gyakori kijelentés – áll a felmérésben. Ugyanakkor továbbra is jelen van az úgynevezett politikai antiszemitizmus, a zsidóság gazdasági, kulturális területen való dominanciájának emlegetése. Erős Ferenc elmondta, hogy a kutatásból kiderül, hogy a romákkal szembeni előítéleteiket sokkal többen vállalják nyíltan, mint antiszemitizmusukat. Az utóbbi időben a „cigányozás” is visszaszorulóban van, egyre többen érzik, hogy ez nem szalonképes, ugyanakkor egy-egy konkrét eset kapcsán újra felbukkannak az előítéletek. Erős Ferenc a rendőri intézkedés közben meghalt roma fiú és a jászladányi iskola esetét említette. Utóbbi ügy kapcsán gyakran hangzottak el olyan kijelentések, hogy „semmi bajom a cigányokkal, de ne járjon cigány az én gyerekem osztályába, mert rontja a többiek teljesítményét”.
Az előítéletek csökkentését Erős Ferenc szerint részben segíthetik a médiakampányok, melyekben szembesítik az embereket saját gondolkodásukkal. „El kell adni a toleranciát” – fogalmazott a kutató. A legjobb megoldás azonban az lenne, ha az óvodákban, sőt már a bölcsődékben kezdenék a toleranciára nevelést. Erős Ferenc azt állítja, hogy az már jó kezdet, ha a nyilvános szférából visszaszorulnak a rasszista kijelentések.
[origo]
