Forrás: Magyar RádióVan jövője a kárpátaljai zsidóságnak
Elhangzott 2004. augusztus 16-án.
2004. augusztus 19., csütörtök 7:35
261 olvasás
1944 áprilisában Kárpátalján már tizenhat gettó működött. Május 17-e és 31-e között 93 ezer 168 zsidót deportáltak Auschwitzba. A 34 vasúti szerelvény utasának többség nem élte túl a megpróbáltatásokat. A kárpátaljai magyar zsidók emlékét könyvben kívánja megörökíteni az Intermix Kiadó Vállalat.
– Hazajöttek Auschwitzból és más lágerekből a túlélők, és amikor meghirdették a málenkij robot hírhedt akciót, ugyanúgy begyűjtötték azokat a magyar zsidókat, akik éppen azelőtt egy-két héttel jöttek haza a lágerből. Túlélőket találtunk, elmagyarázzák, hogy a kettős lágert is túlélve hazajöttek, utána az ötvenes években koncepciós perek által újra elítélték őket és a Gulagra kerülte – mondta Dupka György igazgató, a MÉK elnöke. A legnagyobb megdöbbenésünk a mai napig is az ukrán történelemkönyvben az szerepel, hogy közel százhúszezer ukránt gyilkoltak meg, semmisítettek meg a magyar hódítók. Egy szó se esik arról, hogy e mögött a zsidóság van. Tehát erről fog szólni a könyv és benne nagyon sok magyar sors is. Túlélték, emlékeznek barátaikra, nagyon sok dokumentumot, fotót, újságkivágást, lágerimát, különböző emléktárgyakat gyűjtöttünk össze, amelynek a fénymásolatai ebbe belekerülnek.
– Fülöp Lajos történész, a megyei Honismereti Múzeum osztályvezetője emlék felállítását szorgalmazta az egykori gettók falán.
– Sőt, egy emlékszobát kívánok nyitni az ungvári múzeumban, ahol be tudnánk mutatni ezt a tragikus eseményt, mert nálunk is sajnos nagyon sok zsidót elhurcoltak és nagyon sokan nem jöttek haza.
A Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesülete szándék szerint a közeljövőben egy holokauszt emlékművet állít Ungváron. Ebben messzemenő támogatást kapnak a megyei közigazgatás migráció és nemzetközi kapcsolatok főosztályától, számolt be a hivatal vezetője, Alexander Malec.
Mint mondta, a közigazgatás és az önkormányzatok részéről különös figyelmet fordítanak a vidék zsidó lakosságának anyanyelvi oktatására, hogy megőrizzék nyelvi és kulturális identitásukat. Ezt erősítette a korábban megrendezett zsidófesztivál is. Ungváron, Munkácson és Huszton vasárnapi iskolák működnek, lelki gondozásukról két rabbi tíz hitközségben gondoskodik. A 124 temetőből napjainkban 24 működik. 56-ot a helyi községi tanács gondoz, a többi a gyülekezet és a különböző jótékonysági alapítvány ápol. Tárgyalások folynak az egykori javak visszaszolgáltatásáról is. A ma Filharmóniaként működő egykori zsinagóga kérdése került többek között terítékre a kormányzó és Ukrajna főrabbijának márciusi találkozóján. Az idén fogják megünnepelni az épület átadásának 100. évfordulóját.
A Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesülete 2000-ben alakult, a 120 tagú szervezet humanitárius kulturális programokat valósít meg. A gyermekeket hagyományőrző táborban üdültetik. A legutóbbi népszámláláskor vidékünkön 565-en vállalták nemzetiségüket, és mindössze harminchatan vallották anyalevüknek a magyart.
– Mit fájlalnak a kárpátaljai magyar zsidók? Amit hiába tűznénk célul, mégse tudnák elérni?
– Hogy temetőn kívül sajnos nincs olyan hely a városban, sőt az egész Kárpátalján, ahol méltóképpen meg lehetne emlékezni mártírjainkra, ebben még nem kapunk segítséget – mondta Huba Béla. Szerintem meg fogjuk oldani, ha nem mással, akkor önállóan is. Szeretnénk az összes kárpátaljai tizennégy gettónak a helyét megörökíteni emléktáblákkal és hasonló konferenciákkal. Viszont a ránk hagyott monumentális építmények visszaadásáról egyelőre tárgyalások folynak, de nem tudjuk, hogy mi lesz a vége. Tartjuk a kapcsolatot a magyarországi zsidósággal és szeretnénk is integrálódni, és azt szeretnénk, hogyha az anyaország a 2keblére ölelne” minket.
– Izrael hogyan tekint önökre?
– Izrael állam nyitott mindenkinek és a hazatérésre joga van minden zsidónak. Tehát aki akar, holnap visszamehet, és másnap megkapja az állampolgárságot. Ezért tulajdonképpen túl nagy támogatásban nem is részesíti Izrael őket, hanem azt mondja, hogy tessék hazajönni. Ma Ungváron, meg Munkácson rabbik működnek, van jövője szerintem az itteni zsidóságnak is.
Petykó Ágnes
