Forrás: Magyar Rádió

Nevesítetlen földek: a törvényalkotó szerint nem hiányos a jogszabály

2004. augusztus 12., csütörtök 10:27

276 olvasás

Minden volt szovjet blokkbéli ország végigjárja a maga rögös ingatlanútját, lett légyen szó magánvagyonról vagy egyháziról. És ha már egyszer vagyonról van szó, a jogi ésszerűség mellett szempont lesz minden érintett érdeke. Ha pedig érdek, akkor a politikai színtér is benépesül.

A „90-es évek elején lezárult restitúció folyamán nem sikerült minden vagyont visszaszerezni, ezért kaptak még egy lehetőséget Szlovákiában a magánszemélyek mellett az egyházak is. A Földművelésügyi Minisztériumot a kormány kötelezte tavasszal a jogszabály kidolgozására azután, hogy a parlamentben kereszténydemokrata és magyar képviselők egy csoportja hasonló javaslatot nyújtott be. A jogszabály-tervezet megalkotója Jozef Gajzbacher, a szlovák földművelésügyi minisztérium törvényelőkészítő szekciójának igazgatója.

– Az egyházak kárpótlásáról szóló korábbi törvényből indultunk ki. A két jogi norma filozófiája tehát azonos. Ez a jogszabály azonban már nem feledkezett meg az evangélikus egyházról sem, mint az eredeti. Az igények benyújtására egy év állna az egyházak rendelkezésére – mondta Jozef Gajzbacher, a szlovák földművelésügyi minisztérium törvényelőkészítő szekciójának igazgatója.

– Milyen időszakra vonatkozik a jogszabály, összefüggésben van-e a Benes-dekrétumokkal, illetve az elnöki rendeletek nyomán megvalósított konfiskálással?

– Nos, a maga módján igen, bizonyos mértékig érinti azt az időszakot is, amelyre a Benes-dekrétumok vonatkoznak. A tervezet kimondja, hogy a restitúció lehetősége 1945. májusától a rendszerváltozásig, tehát 1990-ig államosított vagyonra vonatkozik. A zsidó hitközségek esetében a határidő 1938. november másodikával kezdődik. Az igény benyújtásával egy időben fel kell mutatni a tulajdonviszonyt igazoló okiratokat.

– A kárpótlás miért csak az erdőkre és a gazdasági épületekre vonatkozik? Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke is azt kifogásolja, hogy a törvény hiányos. Nem rendezi például a mezőgazdasági földek és a nem gazdasági épületek, például iskolák, parókiák, templomok visszaszolgáltatásának kérdését.

– Nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy a tervezet hiányos. A jogszabály komplex módon kezeli a gazdasági kárpótlást. A templomok, parókiák és egyéb épületek visszaszolgáltatását a szlovák jogrend egyéb jogi normái szabályozzák. Ez a törvénytervezet csak és kizárólag gazdasági jellegű kárpótlásra nyújt lehetőséget, mezőgazdasági földek, erdők és gazdasági épületek, építmények visszaszolgáltatására.

– Elnézést! Akkor valamit nem értek. A törvénytervezet miért nem említi a mezőgazdasági földeket, mint visszaigényelhető egykori tulajdont?

– Bizonyos mértékben igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy a mezőgazdasági földterületek restitúciója kapcsán homályosan fogalmaztunk, de a tárcaközi egyeztetés után ezt pontosítjuk. Elmondhatom tehát, hogy az egyházak kárpótlásáról szóló törvény a mezőgazdasági földterületekre is vonatkozik.

– Mi az oka annak, hogy 15 évvel a rendszerváltozás után sem rendezettek Szlovákiában a tulajdonjogi viszonyok? Ki a felelős, hol történt a hiba?

– Szlovákiában rendezetlenek a tulajdonjogi viszonyok az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása óta. A folyamatos földreformokkal, a földtulajdon felosztásával, elaprózásával tényleg rendezetlen viszonyok alakultak ki. Az elmúlt 15 év túl kevés volt ahhoz, hogy az 1919 óta bekövetkezett tulajdonjogi problémákat megoldjuk. A kárpótlás azonban más kérdés. Gyakran az jelent problémát, hogy az igénylő nem hajlandó elfogadni a felajánlott pótföldet, ha az eredeti tulajdonát nem kaphatja vissza, mert időközben beépítették. Sokszor örökösödési viták hátráltatják az ügyek rendezését. Nem az állami szervek hanyag hozzáállása az akadály tehát. Ez nagyon bonyolult probléma.

– Hogyan érinti önt, a törvény megalkotóját az ellenzéki SMER éles kritikája? A baloldali párt alelnöke azt mondta az egyik szlovákiai napilapnak, hogy ezzel a törvénnyel is elsősorban a magyarok járnak majd jól, hiszen a szlovákiai reformátusok túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, vagyis megint csak a magyarok lakta Dél földjeinek visszaszolgáltatásáról van szó.

– Erre csak azt mondhatom, hogy a SMER képviselője ezt a problémát politikai szempontból közelíti meg. Az én szempontjaim pragmatikusak és szakmai jellegűek.

Haják Szabó Mária (Pozsony)